Huszonhatodik fejezet: Ki nevet a végén?

93 8 0
                                    

[as]

Másnap reggel, Lauren felébredve Camilát találta maga mellett, aki éppen mellkasán feküdt a napplai kanapéján. A zöld szemű lány, hitetlenkedve körbenézett, mivel még mindig nem hitte el, hogy lakását ilyen gyönyörűen felújította neki. A nappaliba feküdve, figyelte az apró újításokat. Bal oldalán, már nem egy kis ablakon sütött be a fény, hanem az egész fal egy hatalmas ablak volt. Mivel a nappali és az étkező egybe volt, így elég elegánsan nézett ki az említett rész, melyek előtt földig érő, kávé színű függönyök lógtak. A zöld szemű lány előtt egy hatalmas tv volt felfúrva a falra, alatta a legújabb játékkonzolokkal, melyet a fiatalabb lány jól sejtett, hogy szeret játszani. A tv előtt egy dohányzóasztal volt, rajta két fehér kontrollerrel és egy üres, pizzásdobozzal. Lenézett mellkasán szuszogó barna hajú lányra, kinek éppen simgatta haját, hogy jobban tudjon aludni. Azon gondolkozott, mennyire érdekes számára, hogy a fiatalabb lány simán kitudta fizetni neki, ezt a hatalmas összegű felújítást, amit Lauren csak évek múlva engedhetett volna meg magának. Nem tudta, hogyan köszönje meg Camilának. Tudta, hogy azért tette, hogy jómaga tudjon hol aludni és élni, de rendkívűl furcsálta a helyzetet, hiszen nem is kérte még meg, hogy a barátnője legyen.
Nemsokkal később egy remek ötlet jutott eszébe, hogyan is ébressze fel a fiatalabb lányt. Kiszállt a kanapéból, így Camila testét lefektette vízszintesen, miközben lábai közé mászott. A fiatalabb lány, Lauren egyik Metalica polóját viselte és egy vékony fehérneműt, mely lehetővé tette a magasabb lány számára, hogy félrehúzva a vékony szövetet, megízlelhesse érzékeny pontját, amitől hallotta, az alcsonyabb lány sóhajtott. Elmosolyodott és mégegyszer lassan végignyalt, hogy tesztelgesse határait. A barna hajú lány, félálomban, beletúrt Lauren hajába és közelebb húzta magához, amitől a zöld szemű lány nyelve gyorsabban mozgott. A vékony pokróc alatt volt, mely a latina testét takarta. Bal kezébel felnyúlt, hogy megfoghassa mellét, mikor érezte, mellkasa hevesebben mozog. Koncentrált érzékeny pontja igazgatására, majd egy halk nyögést hallott, mely erősödött és végűl az alacsonyabb lány, testét beleremegve egy nagy sikolyt hallattatott remegő ajkain keresztűl, melyből tudta, elérkezett a csúcspontra. Még egy pár másodpercig kényeztette az érzékeny részt, aztán lehúzta testéről a pokrócot és Camila felé hajolt, aki fáradt szemekkel pislogott rá.

-Jó reggelt Camz.

Köszöntötte és megcsókolta ajkait, aki végűl belemosolyodott.

-Jó reggelt Laur.

Válaszolta rekedt hangon, majd átkarolta nyakát.

-Mi a reggeli?

-Hát én személy szerint, most reggeliztem, de csinálhatunk tojást, ha gondolod.

Mosolygott, Camila alsó testére pillantva, amitől a latina elpirult.

-Még megse nézted a hátsó kertet!

Jegyezte meg Camila, miközben széttört egy második tojást a serpenyőbe.

-Ez igaz.

Sétállt a függönyök elé Lauren és ujjaival eltolta a szövetet, hogy kilásson. Mikor kinézett, megdöbbenve nézte a felújított medencére és grillezőhelyre.

-Azta! Ez komoly!?

Nézett a kissebb lányra, csillogó szemekkel.

-Tetszik?

Nem szólt semmit kérdésére, csak levette polóját, így csak fekete fehérneműben volt. Kiment az ajtón és fejest ugrott a medence kék színű vízébe, amire Camila mosolygott és kirakta a tányérokra a tojást és a bacont. Lerakta a szigeteskonyha reggelizőjébe, ahol magas székek helyezkedtel el. Kiment a lány után, aki kibukva a vízből, haját hátrasimította, miközben szemöldöke hegein, csorgott le a víz, szempillájára. Rá nézett és elmosolyodott.

Fekete kígyó (Camren)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang