Mindenki

23

Hyunjin

Türelmetlenül doboltam a lábammal. Seungmin már egy jó ideje bent van a fürdőbe, és már így is késésben vagyunk. Nem szoktam sietni a suliba, hisz nem szeretek bejárni, viszont első órában Tz-t írunk, és nem szívesen késném le.
- Seungmin - kopogtattam be az ajtón, de semmi válasz. - Seungmin - emeltem fel kissé a hangom, de még mindig semmi. Megijedtem! Kezem ráraktam a kilincsre, és benyitottam. Seungmin ott állt a tükör előtt és nézte magát. Szerencsére sehol nem volt vér, szóval megnyugodtam.
- Seungmin - simítottam meg a hátát, mire összerezzent és rám nézett. Szeme könnyes volt, mégis elmosolyodott.

Szembe fordítottam magammal és gyengéden letöröltem a könnyeit. Seungmin becsukta a szemét, és elkezdett sírni. Úgy tűnik máskor írjuk meg a Tz-t....

-Nyugodj meg - simogattam. Seungmin hátát, aki jó szorosan a mellkasomba kapaszkodott. Seungminnek most nagyon nehéz. A szülei véglegesen szétmentek, és már az össze tárgyalás lezajlott. Az utolsó tárgyaláson neki is megkellet jelennie és nagy nehezen, de kimondta, hogy az anyjával szeretne élni. Bár a legtöbb időt így is nálunk tölti. Ez a három hét volt élete egyik legnehezebb időszaka. De borzasztóan örülök, hogy itt lehetem neki. Nagyon szar érzés, ha egyedül mész keresztül mindenen. Azt senkinek nem kívánom....

- E-Elfogunk késni - szipogta a drága, mire elmosolyodtam.
- Már elkéstünk - simítottam hajába. - Jobban vagy? - kérdeztem, mire egy aprót bólintott.
- Olyan nehéz - nézett könnyes szemével a szemébe.
- Tudom - simogattam meg - És ha tehetném, az összes fájdalmad átvenném, de sajnos nem lehet - húztam közel magamhoz.
- Köszönöm - suttogta.
- Én is szeretem ezt a szót, nem csak te - pusziltam homlokára.
- De én jobban - mosolyodott el, majd egy puszit nyomott a számra. - Menjünk, hátha beérünk a második órára - ült fel, én pedig követtem.

A második órára be is értük. Útközben írtam anyának, hogy az első órát lekéstük, és hogy majd kéne igazolni. Nem vártam választ mert tudom, hogy dolgozik, de valamikor majd látja.

Éppen a biológiai varázslatos világába merültem el, mikor is megrezdült a telefonom. Nem szoktam órán telefonozni, viszont a wc-s pajtik csoportjába írtak.

~WC-s pajtik~

Jisungi

Hyunjin hol voltatok első órába?

Felixi

Ugye nincs semmi baj?

Hyunjini

Helló
Reggel volt egy kis gond, de most már minden rendben

Jisungi

Örülök

Felixi

Én is
Akkor majd találkozunk

Hyunjini

Oké

- Mi az? - kérdezte Seungmin suttogva.
- Csak a fiúk érdeklődtek, hogy hol voltunk reggel - suttogtam vissza.
- És te mit mondtál? - kérdezte.
- Hogy reggel volt egy kis gond, de már megoldottuk - mondtam, mire bólintott, majd ismét a táblát kémlelte.