9

296 9 0
                                    

Chan

Álmos vagyok! Nagyon álmos. Este alig tudtam aludni, végig a dolgára tanultam. Utálom a kémiát, de nem kéne megbuknom belőle, ezért fél háromig azon görnyedtem. Így hát nagyon álmos vagyok, de a suli az suli.

Beléptem a kapun és szokás szerint ott volt a kapucnis fiú. De most valaki más is ott volt vele, aki a fejét simogatta. Lehet egy pár? Na az már jó, ha egy (semmi rossz szándék) befordult fiú előbb talál párt, mint én. Király.
A termünk szerencsére az első emeleten volt, így nem kell annyit lépcsőzni. Ahogy felértem egy ismerős alak lépett el előttem. Utána nézetem, hogy jobban szemügyre vegyem. Alacsony, gesztenyebarma haj, fekete táska tele kituzőkkel. Hát persze, Jeongin.

Jeongin egy nagyon aranyos fiú. Tegnap elvittem turmixozmi és kellemeset csalódtam benne. Sokkal érettebb a koránál és sokkal jobban is néz ki....
Mindenesetre kedves és szívesen megismerkednék vele jobban is, csak kicsit olyan érzésem van, mintha tartana tőlem. Emiatt eléggé bevagyok feszülve, szóval lehet suli után elmegyek kondizni. Igen, az jó lesz, legalább levezetem a feszültséget. Meg felszenek még pár izmot.

Ezekkel a gondolatokkal ültem be az első órára, ami töri volt. Nincs bajom a törivel, szimplán csak nem annyira érdekes, hogy ezzel mennék tovább. A tanárnő nagyon jól tartja az órákat, de engem mégsem köt le annyira. Most valami filmet néztünk szóval én csendben rajzolgatni kezdtem a fűzetettem szélére. Nem vagyok egy nagy tehetség, de azért nem rossz.

Először egy sárkányt rajzoltam, aztán egy virágot, majd valami mutánst, legvégül pedig egy J betűt. Nem is tudom miért csak úgy jött. Kissé fura, mert nem szoktam csak úgy betűket rajzolni. Próbáltam, hátha eszembe jut valami. Várjunk, nem lehet, hogy..... Nem biztos nem. Lehet csak meglátta valamit és úgy lerajzoltam. Vagy lehet valami belső ereje van és valami csakra izémizé, meg a harmadik szem. Tiszta bolond vagyok.

A szünetben a fiúk hívtak focizni, amibe bele is mentem. Kövi óra kémiam és nagyon izgulok, szóval jó lesz rugdosni egy kicsit, hátha csökkenti a stresszt.

Ez nem nagyon jött össze ugyanis én lettem a kapus. Nincs bajom a kapus szereppel, csak nem most kéne. Na de mindegy.

Éppen már az ötödik rúgást védtem ki, mikor jöttek az egyel alattunk lévőek. Nem igazán ismerem őket, de aztán megpillantottam Changbint. Mosolyogva álltam be kivédő pózba, majd az első rúgását ki is védtem. A második kettőt már nem, de letudtam annyival, hogy fáradt vagyok.

Egyre több labda ment be a kapuba és pedig egyre fáradtan lettem.
- Chan - jött oda hozzám Changbin - Valakik keresnek - mutatott a fa irányába, ahol két fiú állt. Jeongint rögtön felismertem, de a másik nem.
- Ohh, köszi - mondtam majd elindult feléjük. Ekkor az ismertetem fiú megveregette Jeongin vállát, majd elment, így Jeongin egyedül maradt.
- Szia Jeongin - köszöntem vidáman.
- Helló - köszönt vissza. Kicsit remegett a hangja.
- Mi újság? - kérdeztem, hátha lenyugszik egy kicsit.
- Semmi különös - mosolygott - H-Hoztam neked sütit - nyújtotta ki a dobozt. A keze remegett. Tényleg ennyire fél tőlem?
- Miért is? - kérdeztem.
- Tegnap anya sütött és rengeteg maradt, szóval úgyis szerettem volna megköszönni a turmixot - mondta.
- Hát akkor köszönöm - mondtam és oda nyúltam elvenni a kezemmel pedig megfogtam a kezét.

Jeongin egyből elvette a kezét és mintha egy kicsit kipirult volna.
- Jeongin - szóltam, mire összerezzent. - Félsz tőlem? - kérdeztem, mire a kissrác szeme a kétszeresére nőtt.
- Nem, nem, nem, nem, nem - tiltakozott hevesen - Én csak egy kicsit... Vagyis egy kicsit...izé.... Fura, hogy egy végzős... Beszélget.... Velem - rakta össze a mondatot. Őszintén nem hittem neki. Ezt már megbeszéltük, és rábólintott. Vami más van a dologba.
- És te, hogy vagy? - kérdezte.
- Őszintén, rohadt fáradt vagyok - vallottam be - Este nagyon sokáig fenét voltam tanulni, szóval nem aludtam eléggé sokat - mondtam.
- Ha előbb szólsz, akkor rakunk bele koffeint - mondta, mire elmosolyodtam.
- Nagyon aranyos vagy - borzoltam össze a haját. Hány órád lesz? - kérdeztem.
- Hat - monda.
- Király, nekem is - mondtam - Akkor hatodik óra után várj meg a padnál, akkor viszem a dobozt.
- Mid megfogod enni hat óra alatt? Van benne vagy tizenöt - ámult el.
- Nem ismered még eléggé a gyomrom - nevettem, mire ő is elmosolyodott.
- Sok sikert a dolgozathoz - mondta.
- Köszi - intettem, majd felment a lépcsőn.
Aranyos kissrác.

Mindenki Where stories live. Discover now