Isteni Boszorkány (Percy Jackson/Harry Potter Fanfiction)

18.Rész

Mi a frászt keresnek ezek itt?

- Már megint te vagy az? - recsegte a fekete álruhás alak akihez Amarilla a pillanatban érkezett meg. - Hol hagytad a két barátnődet? Igazán kedvemre valóak voltak.

- Nem csodálom. - húzta el a száját a kis boszorkány. A biztonság kedvéért ezekben az utcákban pálcás kézzel és eleresztett kutyával sétált végig.

- Szükségem van néhány dologra, és arra gondoltam hátha lesz kedved útba igazítani. - mondta egy kedves vigyorral a lány és meredten bámúlta az árnyékban megbúvó arcot.

- Mi kellene kisasszonyka, mert tudod jól, hogy mindent is, beszerzek, ha azt jól megfizeted... - a csuklya alatt megcsillant egy arany fog, Amarilla pedig elhúzta a száját.

- Szerez nekem animágusok bájitalát, három adagot. - vágta rá a lány egyből. - Márciusban eljövök a termékekért és a dupláját fizetem, ha a minőségére megesküszől.

A varázsló halkan felnevetett.

- Úgy látszik megint nehéz dolgom lesz... Három adag egy ilyen összetett bájitalból, nem lesz egyszerű...

- Meg tudja csinálni, vagy menjek máshoz? - vonta fel a szemöldökét fagyosan Ekko. Könyörtelen tárgyalópartner. Már hozzá szokott, hogyan kell üzletelni az efféle emberekkel. Nem szívesen hasonlította Dionüszoszhoz ezeket az embereket, de az a helyzet, hogy az istennek köszönhetően tanúlta meg kezelni őket.

- Megoldom. - mondta végül a férfi magabiztosságot eröltetve a hangjára. - De a biztosítékért szük...

A férfi végig sem mondta, Amarilla már felé is dobott egy teli zacskó aranyat.

- A kisasszonyka mindig tudja, hogy mire van szükség a jó üzlethez. - mondta a varázsló vidoran.

- Minden hónap harmadikán értesítsen, hogy hogyan halad. - mondta a boszorkány fagyosan. - Ha elakadt, vagy elfogyott a pénz, akkor ugyan itt fogunk találkozni ha szólt.

- Rendben kisasszonyka. - mondta a titokzatos kinézetű férfi. Amarilla még egyet biccentett majd sarkon fordult és igyekszet vissza találni a labirintus kis utcákban a megfelelő irányba.

- De hova küldjem a levelet?! Kisasszonyka!

- Írja rá Ekko, és dobja bele a legközelebbi folyóba, az üzenet megérkezik hozzám. - kiabálta a hérosz úgy, hogy hátra sem nézett. A titokzatos férfi megkepődött a különös kérésen, de nem tudott mit tenni, a fiatal hölgy már el is tünt a következő keskeny utcában. Az árnyékba húzódott Hekaté össze vonta a szemdöldökét a lánya kérése hallatán. Úgy vélte biztosra megy az ügyben, hogy a lánya barátait biztosan ne mérgezzék meg.

- Miben lehetek a segítségére? - kérdrzte a titokzatos férfi.

- Megtudom, hogyha megmérgezi őket. - mondta kertelés nélkül. - Ha ez így lesz kétszer fog meghalni. Egyszer a földön és százszor a pokolban.

###

A bevásárlást követően a Tekergők és Mr.Potter hazamentek, hogy neki kezdjenek az ünneplésnek. Hiszen nem csak Amarrila prefektusi kitüntetését ünnepelték meg hanem James kviddics kapitányi kitűzőjét.

Shadow kutyus új nyakörvet és egy új pórázt is kapott. Meg persze ne feledkezzünk meg a szájában lógó csontról sem, amit hősiesen cipelt a szájában mióta megkapta Mr.Pottertől.

Az utolsó egy hét az iskola előtt jóformán szervezgetéssel telt. A négy Tekergő mindent megbeszélt ami az animágiát illeti, gondosan ügyelve arra, hogy a Potter szülők minderről mit se sejtsenek. Az animágia akciót Rózsa hadműveletnek nevezték el, nehogy véletlenül elszólják magukat. A Roxfortba indulás reggelén, Amarilla levelet kapott fogadott bátyjától, Lucius Malfoytól. Amy ott volt az esküvőn, és utána is rengeteget találkoztak egymással titokban az Abszol úton. Idő közben a lány megkedvelte Narcissát is, és a két lány bármikor el tudott csevegni egymással, hogyha arról volt szó, hogy magukra maradtak.