Isteni Boszorkány (Percy Jackson/Harry Potter Fanfiction)

6.Rész

Merlin torottyos bugyogójára mondom...

Reggel Elza arra ébredt, hogy valaki rázza a vállát. Megtörölte csipás szemét és már is szembe találta magát az izgatott Lily arcával.

- Mi van már? - kérdezte nyafogva a fekete hajú, és a másik oldalára fordult.

- Ma van az első tanítási nap, Elza! - mondta az izgatott Lily.

- És? - dörmögte Elza nem törödöm módon, mire barátnője felhorkkantott.

- Mit és? - kérdezett vissza. - Miattad le fogjuk késni a reggelit!

Mivel Elza még erre sem mozdult, Lily újabb taktikát vetett be.

- Ha nem igyekszel akkor Siriusnak igaza lesz, és tényleg ők lesznek lennt hamarabb a klubbhelységbe. - mondta a lány mire Elza szeme kipattant.

- Jóvanmán! Kelek. - mondta a lány és felüllt az ágyban. Morcosan kezdett neki a reggeli készülődésnek. De miután megajándékozta magát a reggeli zuhany örömével mindjárt jobb színbe nézett ki. Elza amikor a tükörbe nézett szörnyűlködve vette észre, hogy a haja kész szénaboglyává alakult az éjjel. Gyorsan kikefélte a haját és megszokott mozdulatokkal fonta oldalra azt, hogy ne zavarja a suliban. Amikor visszament a szobába csodálkozva konstatálta, hogy az ikrek még csak most keltek fel. Meg is ajándékozta ezért Lilyt egy ronda pillantással. A vöröshajú caak vigyorogva megvonta rá a vállát és folytatta a táskája bepakolását, hiszen ő már felöltözött. Már reggel hatkor ébren volt, hiába feküdtek le olyan későn. Nagyon várta már az első tanítási napját és vélhetőleg azért költötte fel Elzát is, hogy ne egyedül izguljon.

Elza meglepetten vette észre, hogy minden talárja már griffendéles színekben tündökölt. Magára rángatta az inget, meg a szoknyát. Felhúzta zokniját és cipőjét majd ő is beletett a táskájába néhány tekercs pergament és két tollat egy mívesen faragott tintatartóval. Nem tudta, hogy mire számítson a Roxfort-i órákon, ezért a biztonság kedvéért egy mugli füzetet is eltett.

Amikor már mindketten készen voltak elköszöntek az ikrektől, mondván, hogy majd a reggelinél találkoznak.

Valóban ők értek le hamarabb a klubbhelyiségbe, de ahogyan kényelmesen letelepedtek már meg is érkezett a négy fiú. Mondván, hogy Peter még készülődik.

- Megyünk akkor reggelizni? - kérdezte Elza türelmetlenül, akinek már igencsak korgott a gyomra.

Társaival karöltve Elza megindult a Nagy Terem felé. Csodák csodájára nem tévedtek el. De ezt is csak annak köszönhették, hogy követtek egy nagyobb csapat Hollohátast reménykedve abban, hogy ugyan oda mennek.

- Én megyek, majd beszélünk Elza! - búcsúzott Lily és megindult egy fekete vállig érő hajú fiú felé. Mardekáros talár volt rajta, és a kinézete sem volt túlk kecsegtető a haján kívűl.

- Az ki? - kérdezte meg Elza a fiúkat az ismeretlen srác felé bökve a fejével.

- Pipogyusz. - húzta el a száját James. A gúnyos név hallatán Elza felvonta a szemöldökét. - Tegnap először velük ültünk egy kupéban. Csak megsértettül ő mardekárosságát, azért mentünk el hozzád. És mert Siri mondta, hogy keressünk meg téged.