Mostoha Szenvedély

Part 20

Juliette: Csak egy gyors kérdés

Juliette: Te jössz a holnap esti buliba? Summer hívott meg.

5 napja értünk haza. Summer pedig elég el foglalt volt a napokban, de mondta, hogy minél előbb akar találkozni. Szóval ezért megyek vele holnap este a buliba.

Thomas: Így most már megyek

Vagyis most már ő is jön. Tommal a nyaralás óta át járunk titokban a másik szobájába. Más választás nem igazán van. A fiúk egyfolytában itthon vannak, néha még Tessa is. Apa mindig dolgozik, szóval előle könnyű ezt el titkolni, de a többiektől nehezebb. Sokszor jön át nap közben, mivel nincs más dolgunk ilyenkor. Beszélgetünk az idő leg nagyobb részében, a többit pedig az ágyban töltjük. Néha nálam, néha nála. Karen pedig az óta sem jelentkezett. Ez igazából egyáltalán nem lenne gond, ha le rendezték volna a dolgot, mikor haza értünk. Így, hogy bármelyik pillanatban meg jelenhet, a házunknál vagy esetleg bármikor tényleg el mondhatja azokat a titkokat valakinek, így nem vagyok nyugodt, de Tom sem.

Kevesebb, mint egy hónap és haza megyek. Nem tudom, hogy örülök-e vagy azért maradnék még valamennyit. Eléggé meg szoktam ezt a környezetet, Ethant, Henryt, Tessát és apát. Nem olyan, mint otthon lakni, de jobb, mint vártam. Tom pedig egyenesen hiányozni fog. Szörnyen. Viszont otthon van anya és Ana. Ők is szörnyen hiányoznak.

_______________________

Kopogtatnak az ajtón, miközben én a ruháim között nézelődök. Nem tudom, mit vegyek föl ma este a buliba. Pedig Summer fél óra múlva értem jön.

- Igen? - Tom lép be az ajtón, mikor hátra nézek, majd be csukja maga mögött az ajtót.

- Szia! Csak át jöttem meg nézni, hogy hogy állsz - közelebb jön, miközben én meg fordulok és a ruháim közt kapkodom a szemem.

- Sehogy. Fogalmam sincs, mit vegyek föl - föl nevet mögöttem, én pedig kissé meg lököm a karommal - ne röhögj! Legutóbb is Summer egy ruhában volt. Egy csillogó ruhában. Én meg egy farmerben. Nem mehetek megint úgy.

- Szerintem jól néztél ki abban a farmerben is - mögém lép és össze fonja a karjait előttem. A fülemhez hajol és suttogva folytatja - Szerintem bármelyikben jól néznél ki ma este... de olyat válassz, amit később könnyen le tudsz, vagy tudok venni - el mosolyodom.

- Ezt észben fogom tartani - mondom el röhögve magam. A telefonom meg rezzen, amire mind ketten föl kapjuk a fejünk - ez nem lehet Summer, ahhoz még korán van - el enged, majd hallom, ahogy a telefonomért megy. Meg fordulok, hogy lássam, mit csinál.

- Meg nézhetem? - kérdezi, majd bólintok egyet, mikor föl oldja a telefont. Ekkor jövök rá, hogy nincs jelszavam. Lehet ezen változtatni kéne, így, hogy nem kéne senkinek sem látnia, hogy kivel és mit írogatok - Ez most komoly? - kérdezi komoly hangon, amin először meg is lepődöm. Nem tudom, ki az.

- Mi az? Ki írt? - kérdezem, mikor föl néz rám. Ideges. Miért ideges? Mi baja van?

- Logan - mi a franc? Ez hogy lehetséges? És miért? Miért nem hagy békén?

- Miért írna nekem? - ki kapcsolja a telefont és az ágyra dobja.

- Nem tudom, mond meg te. Beszéltél vele?

- Ezt te sem gondolhatod komolyan, Tom! Tényleg azt hiszed, hogy miután rám mászott és miután meséltél róla, még beszélnék vele és rá írnék? Tényleg?

- Igen, tényleg. Honnan tudja, hogy hogy hívnak? Meg adtad neki a számod vagy a neved? Mert eddig csak annyit tudott, hogy Juliette. Többet nem - most tényleg dühös, de nem értem, hogy hogy gondolhatja ezt.

- Nem mondtam neki semmit, ott voltál. Akárhányszor találkoztam vele. Szerinted el mondtam, hogy hogy érhet el?

- Nem tudom. Az még az előtt volt, hogy... hogy meg csókoltalak. Nem tudom, mit tettél előtte.

- Semmit. Nem tettem semmit és senkinek sem adtam meg semmilyen elérhetőséget. Tom, nem próbáltam össze jönni senkivel.

- Aha.

- Ha nem hiszed el, akkor menj el. De én tényleg nem csináltam semmit.

- Mióta először voltál azon a bulin, tudod hányszor kerültél valahogy szóba? Sokszor. Így nem tudok hinni neked.

- Szuper... akkor majd gyere vissza, ha észhez tértél - olyan arcot vág, mintha undorodna ettől az egésztől. Tőlem. Majd ki megy. Be vágja az ajtót és el megy. Remélem, nem látták, hogy tőlem ment ki. Nem tudom, hogy mit érezzek. Komolyan nem tudom, hogy hogyan írhatott nekem Logan. Gondolni sem akarok rá, de nem hogy beszélni vele. Tomnak pedig nem tudom, mi baja van. Remélem, ezt az egészet ő sem gondolja komolyan.

Tom

Nem tudom, mit gondoljak. Kinek higgyek. Tényleg nem volt semmi, mikor legutóbb ide jött az a seggfej, de az több hete volt. Úgy ismerem Juliette-t, hogy nem tenne ilyet, de nem tudom. Össze zavarodtam.

Tényleg nagyon sokszor került szóba a barátok közt, mióta először találkoztak vele. Mindig engem kérdeznek, mert én egy házban lakom vele. Mindenről kérdeznek. Honnan jött, hány éves, itt fog-e maradni. Mindenről. Már nagyon kezd idegesítő lenni.

Vissza megyek a szobámba és le tusolok, át öltözöm, csak utána indulok. Még mielőtt le mennék, hallom, hogy Summer meg érkezett és Juliette el megy. Majd utánuk anya is el indul a fiúkkal. Dean ma nincs itthon. Üzleti úton van. A fiúk a barátoknál alszanak, anya pedig késő estig dolgozik. Úgy 5 perc múlva én is el indulok. Majd ott ki tisztul a fejem. Meg beszélem ezt Juliette-el és tisztázom Logannal, hogy most már álljon le... ha persze az, amit előbb hittem az hazugság. És ma este én voltam, aki félre értett mindent. Majd kiderül, ha oda értem.