Az oldalon lévő történet a 'Teen Wolf' egyik szereplőjének, Derek Hale-nek, röviddel a családját elpusztító tűz utáni évét meséli el (néhol kitalált szereplőkkel).
"Derek ereiben, csak úgy, mint a nővéréjében, igazi vérfarkas vér csordogál. A család...
Egy mély karmolás a hasfalamba, majd pedig az arcomba, és csorgó vérem ízével a számban már a földön is hevertem. Vérvörös tócsa terült el mozdulatlan testem alatt, miközben erősebbnél erősebb rúgások érték a bordáimat. Minden egyes reccsenésnél hangosan felszisszentem. Gyűlölettel teli tekintetében nem láttam mást, csak elszántságot.
Ismételten nekem szegezte az eddig százszor feltett kérdését:
- Hol az alfa? Többször nem kérdezem.
- Mit akarsz, omega? - gúnyolódtam fennhangon, majd vérrel keveredett nyálamat a képébe köptem. A vérfarkas bősz üvöltésbe kezdett. Vérszomja csillapíthatatlan volt. Láttam rajta, hogy végezni akar velem, de balszerencséjére én sem tudtam, hol van, hiába faggatott szüntelen.
- Damien! - Tőlünk pár méterre Emily jelent meg. Parancsoló hangja visszhangzott az elhagyatott raktárépületben.
- Emily Hales - sziszegte. - Nem te vagy az, akit keresek! - jelentette ki gúnyosan, majd felegyenesedett, és karmait kiélezve a szalmaszőke hajú nőre rontott. Emily kecsesen, de mégis fürgén védte ki Damien támadásait. Pár másodpercig még láttam, ahogy Richard párja földre teríti a vérszomjtól felajzott vérfarkast, majd fejem hirtelen zúgni kezdett. Agyam tompulása ájuláshoz vezetett, végül minden elsötétült körülöttem.
- Derek, kérlek! - hallottam meg egy aggodalmakkal teli lány suttogását. Ne, kérlek! Miért jöttél ide? - Ébredj! - Éreztem, ahogy végigsimít felkaromon, majd ujjait az enyémek köré fonja. Érintésétől testemben megszűnt a csontjaimba hasító fájdalom, lassacskán pislogva sikerült teljesen kinyitnom a szemeimet. Tekintetünk találkozott.
- El kell.... El kell tűnnöd... innen... - nyögtem a fájdalomtól és levegő után kapkodva. - Nem lehetsz itt... Miért?
- Hallottam Emily hangján az aggodalmat... és... nem hagyhattam... - Egy könnycsepp gördült le az arcán. Remegő kezemmel puha arcbőréhez értem. - Szeretlek, DerekHale! - suttogta, majd egy csókot lehelt a kézfejemre, amin keresztül még annyi fájdalmat vett el tőlem, amennyit csak tudott.
- Molly, vigyázz! - A mi kis világunk meghitt csendjét Emily fájdalmas kiáltásával keveredett reményvesztett sikolya törte meg, de már túl késő volt. És én semmit sem tehettem!
Damien vérben forgó szemekkel karmait a szőke lány gömbölyödő hasába mélyesztette.
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
- Végre, már az enyém lesz a hatalmad. Csak halj már meg végre! - sziszegte, majd ujjait minden gyenge mozdulat nélkül kirántotta belőle. Molly és ezzel együtt a gyermekem vére az arcomra fröccsent. - Na, most ki az omega? - kacagott fel rosszindulatúan felém pillantva, aminek hallatán még a vér is meghűlt az ereimben.
