Melletted |Charles Leclerc fanciction|

Harmadik fejezet

Kb. egy óra alatt el is készültem. Ruha, haj, smink...

Egy egyszerű fekete toppot és egy enyhén szakadt farmert vettem fel. Alapból sem öltözöm túl színesen, másrészről pedig nem akartam nagyon extra vagy bármi kihívó ruhát felvenni. Ben-nél elrontottam az első benyomást és lehet nem úgy tűnik, de fontos, hogy jó véleménnyel legyenek az emberek rólam úgyhogy ma maradtam az egyszerű ruhadaraboknál.

A sminkem csak a szokásos volt. Szempillaspirál, tus és rúzs.

A hullámos hajamat pedig kiengedve hagytam. Szerintem ez áll a legjobban nekem bár valami oknál fogva azt mondják, hogy jól áll nekem az összefogott haj... Én mindenesetre utálom szóval mégse fordult ez az opció a fejemben.

Szerintem elég gyors voltam és büszke is voltam magamra, mert tökéletesen kiszámoltam az időm. Öt szabad percem volt aközött, hogy elkészültem és, hogy Ben ideért. Nagyon aranyos volt és felajánlotta, hogy mehetünk együtt ha szeretném. Nyilván nem mondtam nemet hiszen ő az egyetlen akit ismerek.

Kopogott az ajtón én pedig visszaválaszoltam hogy "tessék?". Igen magyarul, mert a hülye fejemmel elfelejtettem, hogy ő angolul beszél.

- Ben vagyok - válaszolt vissza angolul.

Ooo a francba megint elfelejtettem hogy ő nem magyar.

- Bocsi megint elfelejtettem - váltottam angolra. Roppant kínosnak gondoltam a helyzetet, de csak rám mosolygott szóval elkönyveltem, hogy neki nem volt az.

- Mehetünk?

- Hozom a táskám és igen.

Visszafutottam a szobámban, felkaptam egy szimpla fekete váll táskát és már ott is voltam megint Bennél.

- Kész vagyok - jelentettem ki - Azt megkérdezhetem hogy hányan lesznek a bulin? Senkit nem fogok ismerni, de a szám az érdekel.

- Ha jól tudom velünk együtt tízen és hidd el hamar jóba leszel velük. Plussz mind arra az egyetemre járnak ahova mi.

Szuper szóval ha nem jövök ki velük vagy valami kínos történik akkor is muszáj lesz látnom őket.

10 perc után oda is értünk. Megláttam egy csomó fiút és mint kiderült ők voltak a csapat másik fele. Udvariasan bemutatkoztunk egymásnak. Egy név ragadt meg nagyon mégpedig az hogy: Arthur Leclerc.

Ugyan az a vezetékneve mint a híres forma-1-es pilótának Charles Leclercnek. De az lehetetlen, hogy pont valamelyik hozzátartozójával futottam össze. Ezt muszáj lesz megtudnom, mert nagyon érdekel.

Szerencsére nem én voltam az egyedüli lány viszont az egyetlen magyar, de ezt nem bántam.

Rajtam kívül két lány volt mind egykorúak velem. A nevük Carla és Hannah volt. Carla nem mellesleg Arthur barátnője. Hannah pedig valami Thomasé.

Leültünk egy asztalhoz beszélgettünk egy darabig majd én nem bírtam már tovább es bedobtam a kérdést hogy ki honnan jött. Volt aki Spanyolországból, Franciaországból, Norvégiából jött de aki engem érdekelt az pont onnan jött ahonnan gondoltam.

Monacóból. Honnan is máshonnan...

- Van valami közöd Charles Leclerchez nem Arthur? - kérdeztem mert tényleg érdekelt. Nem azért mert akkor fan lennék hanem csak szimplán kiváncsi voltam. Az őszintét megvallva nem szeretem az új generációt sokkal inkább Vettelt meg Räikkönent amíg az F1-ben volt.

Életem egyik legrosszabb napja volt amikor kiderült, hogy Seb is visszavonul. 2021-ben valahol számítottam arra, hogy Kimi a szezon végén visszavonul. Ha őszinte akarok lenni Seb távozására is számítottam, de nem akartam rágondolni. Nem akartam a két kedvencemet két egymást követő évben elveszteni.