Melletted |Charles Leclerc fanciction|

Tizedik fejezet

Ahogy megbeszéltük még korábban Lilyvel aszerint mentem media pen-be. Azt mondtuk, hogy ott találkozunk aztán közösen eldöntjük, hogy mit is csináljunk pontosan. A találka négyre lett megbeszélve ugyanis a hozzánk tartozó két pilótának akkorra kellett mennie. De Lily nem volt sehol...

Írtam neki, próbáltam mindent, de sehol semmi. Az nyugtatta az előtörő szorongásom, hogy Alex sem volt még itt.

Majd egyszer csak úgy húsz perc várakozás után megjelentek. Úgy éreztem mintha 100 kg súly esett volna le a vállamról. Ez azért volt, mert elkezdtem beparázni, hogy felültettek.

Lily odajött egyből hozzám és megölelt illetve bocsánatot kért a késésért.

- Na és merre menjünk? - kérdeztem miután elengedett az ölelésből.

- A paddockban van egy mondhatni étterem ahol nagyon jók az ételek. Bár ha már ettél akkor...

- Nem, nem ettem még. Mehetünk - szakítottam félbe.

Majd elindultunk. Próbáltunk elköszönni a fiúktól, de nem láttak minket.

Lily nagyon jó társaság. Ezt már az első 10 perc után meg tudtam állapítani. Olyan volt mintha ezer éve ismernénk egymást.
Szépen lassan odaértünk az étteremhez. Igazából nem is az volt, de azért egy büfének se mondanám.

- Szóval ez egy thai kis kajálda amit nagyon szeretünk a barátommal. Remélem nincs bajod a távol-keleti ételekkel.

- Nem! Sőt nagyon szeretem.

Így is volt. Még 14 éves koromban kaptam rá. Én egyedül a családból és ez azóta se változott. De elfogadják ezt is mint minden más eltérő dolgomat.

- Ennek örülök.

Leültünk egy kis aranyos asztalkához és nekiálltunk enni.
Jó volt ez a kis találka. Jó beszélgetéseink voltak. Thaiföldről, könyvekről, sportokról, Magyarországról. És persze a fiúkról is, de szerencsémre Lily nem volt az a faggatós típusú lány sokkal inkább az aki elfogadta, hogy ha nem akarok valamiről beszélni nem is nagyon fogok. Hálás is voltam érte. Magamban se tisztáztam le az érzelmeim és ameddig ez nem történt meg addig nem tudom elmondani másoknak sem.

- Köszönöm, hogy eljöttél velem - mondta a lány miközben megölelt.

- Én köszönöm, hogy leszólítottál. Majd még beszéljünk - és viszonoztam én is a gesztusát.

- Mindenképp.

Majd elköszöntünk egymástól és mindenki ment a maga dolgára.
Charlesnak még írtam korábban, hogy visszamegyek a hotelbe. Kicsit nyűgösködött, hogy nem várom meg, de megértette amikor elmagyaráztam neki, hogy ő még vagy két óráig itt lesz én meg szeretnék pihenni.

Szóval fogtam egy taxit és visszaindultam. A forgalom már nem volt annyira vészes, mert a tömeg nagy része már elment a pályáról.

A hotelbe visszaérve levettem az ékszereim és elmentem tusolni egyet majd átöltöztem maci naciba és egy nagy pólóba. Bementem a szobámba, bebújtam a nagy franciaágyba és elkezdtem sorozatot nézni. Épp a How I Met Your Mother 4. évad 7. részének felénél tartottam amikor kaptam egy üzenetet.

Rápillantottam a telefonomra és meglepetésemre Charles volt az.

Charles
Szia! A hotelben vagy már?

Bia
Igen. Ne haragudj, hogy nem vártalak meg. Mizu?

Charles
Semmi baj. Nincs kedved kijönni a szobád elé?