The Endgame [BEFEJEZETT]

9 fejezet

Tuancheng Erőd

08:35

- Itt Song Yi Jun a CNN-től. – A CNN hírei másról sem szóltak az elmúlt hetvenkét órában, csak a banki támadások ügyéről, ezzel nem kis nyomás alá helyezve a nyomozók munkáját. Szerencsére kényes, titkos információ még nem látott napvilágot, de a felső vezetés az ügy mihamarabbi lezárását, és a Fehér Lótusz csapatainak kiiktatását követelte. – Kezdjük a vezető hírrel. Harmadik napja tart négy bank, köztük a Kínai Kereskedelmi Bank ostroma Beijingben. S ez idáig az elkövetők még nem közölték a követeléseiket. Az emberek már türelmetlenül várják a válaszokat. Ahogy én is.

- Üdv a klubban! – mormolta Yibo az orra alatt, majd elfordította a tekintetét a falra szerelt, hatalmas LCD-képernyőről.

A CNN híradóanyagát hirtelen egy sistergő hang és egy villanás szakította meg, amire visszakapta a fejét a képernyőre. A tekintete a képernyőre szegeződött – az egyik bank, a Kínai Kereskedelmi Bank központi termében zajló eseményeket közvetítették feléjük, ismételt hekkelésen keresztül.

- Ez meg micsoda? – kérdezte Ling igazgató, amikor belépett a helyiségbe.

- Úgy tűnik a Kínai Kereskedelmi Bank.

A bank kerek információs pultja – amely mögött általában két-három ügyfélszolgálatos alkalmazott ült, akik eligazították belépő ügyfeleket – most üresen állt. A pulttal szemben, egymás mellett sorban ültek a rémült túszok; fiatalok, idősek, nők és férfiak egyaránt. A bejáratot két fegyveres őrizte. A túszok előtt sétáló, zöld terepmintás kezeslábast, golyóálló mellényt és fekete maszkot viselő férfi hirtelen megállt, karját kinyújtva állásba intette az előtte, törökülésben ülő fiatal, nagyjából a harmincas évei elején járó nőt. A nő rettegve felnézett majd felállt. A férfi váratlanul megragadta a karját, és a bank hátsó felébe vezető boltív felé lökte. Miután mindketten eltűntek a díszes kapu takarásában – ahova a diszkréció megőrzésének érdekében nem szereltek fel kamerákat – két másik maszkos alak egy hatalmas fekete digitális órát rakott fel a pultra.

A számláló négy órától kezdett el visszaszámolni.

Amikor ismét felpillantott a képernyőre – amelyen a rémült lány üvöltött és a légmentesen zárt páncélterem ajtaján dörömbölt, Yibo érezte, hogy minden levegő kiszökik a mellkasából. A következő pillanatban egy kép jelent meg képernyőn: egy hatalmas vörös felkiáltójel villogott, miközben sziréna hangja visított a háttérben.

Aztán Xiao Zhan mosolygós arca jelent meg.

Yibo a kihallgatóhelyiség felé kapta a fejét.

A férfi fekete-fehér kockás Chanel kabátjában elegánsan támaszkodott az asztalnak, és egyáltalán nem reagált azon kívül, hogy Yibo felé irányította magabiztos tekintetét.

- Üdv, Beijing. – Yibo elővette a telefonját, miután az rezegve jelezte, hogy üzenete jött, és lenézett. A Jingyitől érkezett SMS csupán két szót tartalmazott – CNN. Hekkelés –, de épp eléggé lényegretörő, hogy tudja, büdös nagy káoszt fog okozni. Mivel az egész országban sugározták. – A nevem Xiao Zhan, és átvettem négy bank irányítását a fővárosban. Olyan dolgok fognak ma történni, amivel nem értenek majd egyet, például egy túsz bezárása a Kínai Kereskedelmi Bank páncéltermébe, ahol lassan elfogy a levegője. Adunk egy esélyt, hogy megmentsék őt, viszont csakis egyetlen személlyel vagyok hajlandó tárgyalni. – Szavait egy pillanatnyi néma csend követte. – Song Yi Junnal, a CNN-től. Küldjék be a bankba Mr. Songot, és a nap végére átadom a túszokat és a bankot is. Ha Mr. Song nem vállalja..., vagy a rendőrség nem engedi neki, akkor a lány meg fog halni.