Harry Potter Ikre (Mattheo Denem ff.) [BEFEJEZETT]

28.

~Bocsi,~ szóltam közbe.~ de valamiről lemaradtunk?~ mosolyodtam el.

~Majd elmondom.~ mosolyodott el Delphi és megfogta a kezem.~ Gyere, Flora biztos örülni fog neked.~ mondta a lány, majd elkezdett húzni kifele.

~Várj!~ állított meg minket Mattheo.~ Jobb lenne, ha Sophi itt maradna, velem.~ a barátnőm csak felvonta szemöldökét.~ Nem kéne, hogy mások is meglássák.

~Nem fogják meglátni.~ mondta a lány.

~Delphi.. szerintem is jobb lenne, ha itt maradnék.~ adtam igazat a barátomnak. A lány sóhajtott és elengedte a kezem.

~Jobb, ha nem tud sok ember rólunk..~ mondta Mattheo.

~Oké. De nem sajátíthatod ki a legjobb barátnőm.~ szűkítette össze a szemét Delphi, mire elmosolyodtam és megöleltem.

~Annyira örülök, hogy jól vagy. ~ mondtam őszintén.

Miután ezt megbeszéltük Theodore és Delphi lementek, mert órájuk volt. Theo elmondta a szobában lakóknak, hogy itt fognak minket bújtatni. A fiúk szinte azonnal feljöttek köszönni nekünk. Pár óra múlva a kis csapatunk Theodorek szobájába telepedett le. Delphi szorosan Theo mellett ült, Flo Lucian ölébe, míg én is igazán közel Mattheohoz. Zabini a saját ágyán ült és várta a barátnőjét, Pansyt, ugyanis neki is szóltak arról, hogy itt vagyunk. Egyébként féltem, hogy mit mond majd rá, de azt mondták jól reagált. Enzo szintén a saját ágyán ült.

~Na és most mi lesz?~ kérdezte Zabini.

~Bujkálunk egy darabig.. Legalábbis amíg Potterék nem jönnek ide.~ sóhajtott Mattheo.

~Honnan veszitek, hogy ide fognak jönni?~ lepődött meg Delphi.

~Sophi látta.~ válaszolt Mattheo és mindenki furcsán nézett rám.

~Mikor majdnem meghaltunk Harryvel kisbabaként, azóta látom ezeket a dolgokat..

~De neked nincsen sebed, nem?~ lepődött meg Enzo.

~Nem nincs.~ válaszoltam.

~Sophi valószínűleg azért látja azt amit Potter és az apám, mert Harryvel ikrek. Legalábbis ez az egyetlen értelmes magyarázat.~ mondta Mattheo a következtetést.

~Apátok..~ néztem Delphire.~ tudja, hogy a horcruxokat keressük és, hogy próbáljuk őket elpusztítani..

~Ezért fognak ide jönni Potterék.~ fejezte be Mattheo.

~Én félek..~ szólalt meg Flo.~ Mit fogunk ezért kapni a szüleinktől..~ nevetett kínjában a barátnőm.

~Hát biztos nem fognak annak örülni, hogy nem az ő oldalukon állunk..~ nevetett Zabini is.

~Engem meg fognak ölni..~ mondta komolyan Theodore. Most már senki sem nevetett csak bámult maga elé..

~Ez nem fair..~ sóhajtottam, mire mind rám néztek.~ Miért kell ennek történnie?~ kérdeztem szomorúan, mire Mattheo közelebb húzott magához.

~Erről csakis az apám tehet..~ sóhajtott a barátom.~ Ha ő nincs.. Ez az egész máshogy alakult volna..

~Szerintetek akkor is barátok lennénk?~ kérdezte Lucian.

~Szerintem igen.~ mosolyodott el halványan Flora. Én elgondolkoztam ezen. Mi lett volna, ha nem a Mardekárba oszt be a süveg..?

~Örülök, hogy ti vagytok a barátaim.~ mosolyodtam el halványan és letöröltem egy könnycseppet. Mattheo megpuszilta a fejem, míg a többiek elmosolyodtak és egyet értettek velem.

~Tudja!~ törte be az ajtót Pansy. Mind egy emberként fordultunk a lány felé.~ Piton tudja, hogy itt vagytok és hogy az ikredéket látták Roxmortsban!~ magyarázta a lány.~ Mindenkit a nagyterembe hivat..~ mondta miközben megölelt engem.~ Jó látni titeket!~ ölelte meg Mattheot is.