Want You Back [Ashton Irwin]/befejezett/

Szeretlek

|18+|

-Nyitom!- kiabálok az ajtó mögött álló személynek. Pont most lettem kész az öltözéssel. Ma Ashtonnal megyek ajándékot venni Lukenak.

- Szia Ash. Fáradj beljebb- engedem be.
-Szia cicám- amint becsukom az ajtót egyből a számra tapad. Ajkaimról áttér a nyakamra s csókokkal hinti be. Fogaival gyengén harapdálja a bőrömet s mikor érzékeny pontot talál felnyögök. Nem tétovázik sokat, egyből meg is szívja.

-Ashton.... mennünk kéne- úgy kapkodom a levegőt mintha egy maratont futottam volna le.
-Mehetünk de csak akkor ha megígéred, hogy miután végeztünk az enyém vagy.
-Megígérem. Mindjárt indulhatunk csak felveszem az ékszereimet- gyorsan bemegyek a szobámba, hogy betegyem a fülbevalóimat de amikor belenézek a tükörbe még levegőt venni is elfelejtek.

-ASHTOOON- szinte rohanok ki hozzá közben dühtől tajtékozva.
-Mi a baj?- kérdezi aggódva mikor odaérek elé.
-Te most komolyan kiszívtad a nyakam?
-Édesem, miért kérdezed ha úgyis tudod, hogy igen? Ha haza érünk nem csak egy kis nyak szívást kapsz, azt garantálom- majd mondandója után kacsint egyet.
-Jézuska! Inkább menjünk- a parkolóhoz érve kinyitja nekem Ash az ajtót majd a pláza felé vesszük az irányt.

-Na hová menjünk először?- teszi fel a legfontosabb kérdést mikor a plázában vagyunk.
-Nem tudom. Miket szeret? Segíts kérlek.
-Nem néznéd ki belőle de nagyon sokat olvas amúgy. Anne után a könyvek a nagy szerelmei.
-Jó akkor induljunk a könyvesboltba- miután beszereztem neki egy három részes könyv sorozatot Ashton úgy dönt, hogy kajáljunk egyet. Beülünk a kínaiba s kellemes beszélgetés mellett megvacsorázunk.

-Indulhatunk?- kérdezi miután befejeztük a kajálást.
-Uhum- mikor a parkoló felé indulunk Ash megfogja a kezem.
Először rá majd az összekulcsolt kezeinkre nézek fülig érő szájjal.

Az autóban haza felé hangosan hallgatjuk a zenét miközben együtt éneklünk. A lakáshoz érve leparkol, a combomra teszi a kezét s rám néz.

-Feljössz? Anne ma Lukenál alszik- olyan zavarban vagyok, mint egy szűz lány az első együttléte előtt.
-Persze. Amúgy is ígértél valamit- kiveszem a könyveket hátulról majd kéz a kézben felmegyünk.

Éppen csak be tudom zárni az ajtót,
Ashton máris az ajkaimra tapad. Luke ajándéka kiesik a kezemből aminek remélem nem lett baja. Lassan sikerül elbotorkálni a szobámig. Persze elég nehezen mert közben Ash úgy döntött, hogy elkezdi levenni a ruháim. Gyengéden az ágyra dob s fölém mászik. Mind a kettőnkön csak fehérnemű van. A számtól elválva a nyakamra tapasztja ajkait s nyálas csókokkal hinti be.

Lefelé kezd el haladni a nyálas csókjaival. Kulcscsontomnál megszívja a bőrömet mire felnyögök. Finoman lehúzza rólam a csipkés bugyimat. Nem tétlenkedik sokat, egyik ujját egyből magamban érzem. A másik kezével leveszi a melltartómat s szájával birtokba veszi a jobb majd a bal mellbimbómat. Érzékien szívja s harapja. Első ujjához csatlakoztatja a másodikat is. Ha ezt így folytatja, nem fogom sokáig bírni.

-Könyörgök Ashton- lihegek a fülébe.
-Miért könyörögsz cicám?
-Kérlek...szeretn..uhm...szeretnélek végre érezni-nyögöm ki nehezen.
-Máris életem, máris- felgörgeti magára az óvszert s pillanatok alatt érzem meg magamban. Körmeimet a hátába mélyesztem. Nyögésektől s lihegéstől visszhangzik a szoba. Talán ez az eddigi legintenzívebb együttlétünk.

-Imádom a hangodat amit ilyenkor sose tudsz visszatartani.
-Ahh Ashton... Mindjárt...
-Én is életem, én is- pár lökés után villámcsapásként hasít végig a testemen az orgazmus. Ashton is pillanatokon belül ér a csúcsra s elengedve magát fekszik rám. A lábaim remegnek és mind a ketten rendezetlenül vesszük a levegőt.

Egy igazán jó ötlet jutott eszembe. Még azelőtt meg kell kérdeznem, hogy inamba szállna a bátorságom.

-Holnap mikor kezdesz az egyetemen?
-Holnap péntek?
-Uhum.
-Akkor egykor.
-Mit szólnál hozzá ha itt aludnál ma?- el se hiszem, hogy megkérdeztem. Felnéz rám majd mikor látja, hogy komolyan gondolom mosolyra húzódnak az ajkai.
-Benne vagyok. Mondd csak mennyire vagy még beteg?
-Nagyjából már meggyógyultam. Miért?
-Arra gondoltam, hogy holnap miután összekészültél haza jöhetnél velem és amíg én az egyetemen vagyok ott megvársz és utána együtt mehetnénk Luke szülinapjára. Na mit szólsz?- annyira édes, hogy ennyire lelkes csak van egy kis bibi.
-Drága szívem, holnap péntek- nevetem el magam- a buli pedig szombaton lesz.
-Most rendesen egy világ tört bennem össze. Pedig olyan jól elterveztem mindent. És ha holnap te aludnál nálam?- ötletel tovább.
-Hmm ez mondjuk jó ötlet- nyomok egy csókot a puha párnácskáira.
-Lefürdünk?- erre csak bólintok egyet majd bemegyünk a fürdőbe egy gyors zuhanyra. Tisztálkodás után bekuckózunk az ágyba s tovább nézzük a sorozatunkat. Nem sokat fogok fel abból amit nézünk mert csak pörög az agyam egy bizonyos témán. Nem sokáig bírom, hogy ennek ne adjak hangot.

-Ashton?
-Igen?- néz rám miután megállítja a sorozatot.
-Most mi van közöttünk?
-Ezt hogy érted?
-Hát csak erről még nem beszéltünk. Tudom, hogy mind a ketten vonzódunk a másikhoz de arról nem volt szó sosem, hogy akkor együtt vagyunk-e vagy sem. Jó most én magam se tudom ez hogy jött.
-Mit szeretnél cicám?- olyan kedves ez a srác. Egy igazi főnyeremény.
-Téged- suttogom neki.

Megfogja a derekamat s átültet az ölébe magával szembe. Egyik keze továbbra is a derekamon pihen míg a másikkal eltűri az arcomba lógó tincset. Lassan közelít felém majd megcsókol. Szerelmesen s lágyan csókol. Kezeimmel átkarolom a nyakát. Mélyen a szemembe néz miután elváltunk egymás méz édes ajkaitól.

-Szeretlek- még a lélegzetem is elakad. Csak nézek rá könnybe lábadt szemekkel- boldoggá tennél ha a barátnőm lennél. Már azon az éjszakán tudtam, hogy nekem kellesz. Annyi mindent tudnék mondani de most csak annyit mondok, hogy szeretlek. Ugye leszel a barátnőm?
-Igen, igen, igeen. Annyira nagyon szeretlek- szinte már sírok.

Mióta találkoztam vele a bulin és mellette keltem fel azóta erre a pillanatra várok. Szorosan átölelem és csak szorítom magamhoz.

-Most már úgy foglak hétvégén bemutatni, hogy „Ő itt Alice, a barátnőm."
-Remélem kedvelni fognak a szüleid.
-Imádni fognak baby- hát azt nagyon remélem.

Nagyjából éjjel egy körül úgy döntünk, hogy nyugovóra térünk. Ash mögém fészkeli magát s átkarol. Egy utolsó szenvedélyes csók után mind a ketten mély álomba merülünk. Annyira jó így elaludni. Végre a szerelmem karjaiban...

|221206|