Want You Back [Ashton Irwin]/befejezett/

Emlékek

|18+|
Mivel már egy ideje együtt vagyunk Ashtonnal ezért úgy döntöttem, hogy haza viszem bemutatni anyunak. Tegnap mikor beszéltem vele felvetettem az ötletet, hogy ott töltenénk a hétvégét Ashtonnal. Persze ennek anyu nagyon örült és Ashton.... Nos ő is örült de azt kell, hogy mondjam eléggé be van szarva. Mondjuk azt nem tudom, hogy miért. Anya imádni fogja Őt.

Egyébként ez egy dupla „randi" lesz mivel anyu megismerkedett egy férfival akivel most fogok először találkozni.

Reggel jóval előbb keltem mint Ash így gyorsan elmente fürdeni meg összekészülni. Míg bepakoltam meg reggelit csináltam addig hagytam aludni a drágát. Későn feküdtünk le aludni...

A kész reggelivel a szoba felé veszem az irányt. Az ételekkel teli tálcát leteszem az íróasztalomra majd felmászok mellé az ágyra s apró puszikkal kezdem el ébreszteni.

-Jó reggelt édesem- megsimogatom puha, meleg arcát s nyomok rá egy puszit- csináltam neked reggelit- felkelek a tálcáért majd az ölébe teszem.
-Köszönöm- mondja a reggeli mély és rekedt hangján. Annyira imádom- eszel velem?- kérdése után csücsörít mondván, hogy követeli reggeli csókját. Persze egyből meg is adom neki.
-Persze- leülök mellé, hogy együtt reggelizzünk s közben folytatjuk a sorozatunkat.

- Egyébként összepakoltam a cuccainkat. Neked már csak össze kell készülnöd.
-Nem tudom mit csinálnék nélküled.
-Valószínűleg azt amit eddig, nem?
-Szóval papír tányérból ennék és megkérném anyát, hogy segítsen ruhát mosni? Oké, értem- miután befejezi a mondatot próbálok nem röhögni de sajnos nem igen jön össze. Majdnem le is esek az ágyról annyira nevetek. Igaz ezt Ő nem annyira díjazza. Erre abból jöttem rá, hogy elég durcásan néz rám.
-Sajnálom. Én esküszöm nem akartam nevetni de valljuk be ez nagyon vicces. Nehogy azt mondd, hogy az étkészletet akkor használtuk először amikor sushit csináltam.
-Nos, tudod, hogy neked sose hazudok úgyhogy inkább most csöndben megeszem a maradék reggelimet.
-Meghalok tőled- hátra dőlök az ágyon és csak nézem a plafont.
-Legalább nem csak az étkészletet avattuk fel együtt.
-Tessék?- fordulok felé kérdő tekintettel. Ahogy találkozik a tekintetünk már tudom is, hogy mire gondol.
-A konyhapultot is együtt avattuk fel. Vagy nem emlékszel? Mert ha nem emlékszel szívesen kiviszlek a konyhába, hogy felelevenítsem az emlékeid.
-Inkább menj és fürödj le aztán induljunk-felkelek az ágyból, majd a konyhába megyek, hogy gyorsan elmossam a tálcát meg a poharakat.

Miután kész vagyok kihozom a cuccokat a szobából és leülök a nappaliba, hogy megvárjam Asht. Körülbelül negyed óra várakozás után a friss és üde pasim lép ki a fürdőből. Csak nézek rá ahogy Ő is rám. Annyira nagyon szerelmes vagyok. Olyan gyönyörű ez a férfi. És bassza meg az enyém. Az én pasim. Felállok, hogy közelebb menjek hozzá. Mikor odaérek elé kezeimet a nyaka köré fonom. Az Ő kezei a derekamra simulnak, mondjuk az egyik kicsit lentebb csúszik. Szinte egymás szájából vesszük a levegőt.

-Lehet, hogy mégis fel kéne eleveníteni azokat az emlékeket- suttogom.
-Úgy gondolod?-erre már csak bólintok s azokra a méz édes ajkaira tapadok. Nyelvünk vad táncot járnak egymással míg kezeink úgy térképezik fel a másik testét mint még soha. Elkezd hátrafelé tolni és addig meg nem állunk míg a hátam a konyhapultnak nem ütközik. Térdem alá nyúl s egy szempillantás alatt a pulton vagyok. Beáll a lábaim közé s a nyakamra tapad. Néhány foltot hagy rajta majd tovább halad a kulcscsontomra a ott is megejt pár szívás nyomot. Egyre rendezetlenebbül veszem a levegőt.

-Gyerünk cica, hallani akarom a hangodat- lekapja a pólómat s ledobja a földre, majd a jobb kezével kioldja a melltartómat, hogy az is a póló mellett köthessen ki. Szájával egyből az egyik majd a másik mellbimbómat kényezteti. Miután elég keménynek ítéli meg a gombocskáimat a nadrágom gombjához nyúl, hogy azt is levegye a bugyimmal együtt. Anya szült meztelenül ülök az Irwin rezidencia konyhapultján és épp azt nézem ahogy a pasim vetkőzik. Visszalép a lábaim közé majd egy óvatos de határozott mozdulattal belém hatol. Az érzésre egy hatalmasat nyögök míg körmeimet a hátába mélyesztem. Könyörtelen tempóban hajszol minket a gyönyör kapui felé. Pillanatokon belül szinte egyszerre érjük el azokat a bizonyos kapukat. Arcát a nyakhajlatomba dönti. Még mindig öleljük egymást. Mind a ketten lihegünk s úgy leizzadtunk mintha a maratont futottuk volna le.

-Mostmár emlékszel?- néz bele a szemeimbe miközben fülig ér a szája. -Hmm, valami rémlik- hintek egy puszit a szájára majd kuncogva a fürdőbe vonulok. Természetesen jön utánam.

Fél órával később végre el tudtunk indulni. Később mint szerettük volna de a lényeg, hogy végre úton vagyunk. Két óra kocsikázás után leparkolunk a ház előtt ahol az egész gyermekkoromat töltöttem. Kiszállunk majd az ajtóhoz sétálva bekopogunk.

-Szia kicsim- ölel át anyu miután ajtót nyitott nekünk.
-Szia drága anyukám. De jó megint itthon lenni- megpuszilom anyukám arcát majd Ash felé fordulok- Szeretnék neked bemutatni valakit. Ő itt Ashton a barátom.
-Csókolom, Ashton Irwin vagyok. Örvendek, hogy megismerhetem- majd átnyújtja neki a csokor virágot amit útközben vett.
-Szervusz fiam. Nagyon kedves vagy, köszönöm-köszöni meg anyu a csodaszép csokrot- Emma Miller vagyok. Szintén örülök, hogy megismerhetlek. De kérlek tegezz, még igenis fiatal vagyok.- kuncogja el magát anyukám- Gyertek be. Lassan kész az ebéd.
-Mi felmegyünk, hogy megmutassam Ashtonnak a szobám.
-Ami még mindig telis-tele van tehenes plüssökkel. Jólvan, menjetek.
-Szóval már kicsinek is így rajongtál a tehenekért- állapítja meg Ashton.
-Minden évben tehén mintás volt a szülinapi tortája. Még tehenes táskája is volt.
-Egyik nap elmentünk a nagynénimék farmjára ahol szerelembe esett Emilyvel, a kis bocival.
-Hahó, nem zavar, hogy itt állok? Inkább menjünk fel mielőtt a gáz kiskori képek is előkerülnek- nevetem el magam- David mikor jön?
-Szerintem lassan itt van- erre csak bólintok majd Ashtonnal a nyomomban felmegyünk a szobámba.
-Mielőtt bemennénk, csak szólok, hogy mióta elköltöztem nem lett átrendezve. Minden tök gyerekes bent.
-Imádni fogom. Hidd el. És kíváncsi vagyok a tehenes táskádra is- csak megforgatom szórakozottan a szemeimet s kinyitom neki az ajtót. Ezzel elénk tárul a kis Alice szobája. Mindenhol tehenes plüssök, a falak rózsaszínre vannak festve, a rózsaszín íróasztalom az ablak alatt foglal helyet, az ágy az ajtó mellett és vele szemben a tv-m.
-Nos... hát itt nőttem fel.
-Nagyon édes a szobád. Ez az a híres táska?- mutat rá arra a bizonyos plüss tatyóra.
-Igen- mosolygok rá s közelebb lépve hozzá egy csókot nyomok a szájára- menjünk le. Ahogy hallom David is megérkezett- Ashtonnal kezén fogva megyünk le anyuékhoz.

-Alice, szia. Már nagyon sokat hallottam rólad. Örülök, hogy végre megismerhetlek. David Jonesnak hívnak- kinyújtja a kezét, hogy kezet tudjunk rázni.
-Alice Peterson. Én is nagyon örülök, hogy megismerhetlek. Ő itt a párom, Ashton.
-Örvendek, Ashton Irwin- ők is kezet ráznak majd az étkezőbe megyünk, hogy megebédeljünk. Ebéd közben jobban megismerkedtem Daviddel míg anya Ashtonnal.

Míg kajálás után segítek elmosogatni anyunak, addig a fiúk a nappaliba vonulnak.
-Na? Mi a véleményed?- kérdezi egyből anya.
-Nagyon szimpatikus és látszik rajta, hogy fülig beléd van zúgva. Jaj anya, annyira örülök nektek- könnybe lábadnak a szemei s egy szoros ölelésbe von.
-Annyira örülök, hogy ezt mondod. Féltem, hogy nem fogtok kijönni vagy, hogy nem lesz szimpatikus.
-Szerintem jól ki fogunk jönni a továbbiakban is. Na de, nincs sírás rívás. És neked mi a véleményed?
-Összeilletek nagyon. Lehet látni, hogy mennyire odáig van érted. Örülök, hogy vigyáz rád. És pár év aztán szabadabbak lehettek mint a madarak.
-Istenem de várom. Az egy hetes szünetbe elmegyünk kettesben valahová ahol szabadok vagyunk. Huh váltsunk témát mert én is elsírom magam.
-Jólvan- kuncog drága anyukám- segíts kivinni az evőeszközöket meg a sütit. Lerakjuk a sütit meg az evőeszközöket az asztalra majd miután kiszedtük tányérra a torta szeleteket elkezdünk enni es tovább folytatjuk a beszélgetést.

-Azt hiszem mi most eltesszük magunkat holnapra. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek David, remélem találkozunk még. Jó éjszakát nektek.
-Biztosan fogunk még. Nektek is jó éjszakát- anyutól is elköszönünk majd felmegyünk a szobámba Ashtonnal. Mindketten gyorsan lefürdünk s pizsibe öltözve bebújunk az ágyba.

-Hogy érezted magad?
-Nagyon jól. Anyukád hihetetlenül aranyos és annyira finoman főz. És az a süti, te jó ég, mennyei volt. Ami pedig Davidet illeti, szerintem rendben van.
-Miért, ha nem lenne rendben?
-Gondoskodnék róla, hogy ne legyen Emma közelében.
-Ahhww baby. Annyira szeretlek.
-Nálam nem jobban- nyom egy puszit a fejem búbjára. Szinte egyszerre ásítunk egy hatalmasat ami nevetésbe fullad.

-Úgy látom fáradt vagy- mosolygok rá.
-Te mondod? Akkorát ásítottál, hogy leláttam a bugyidig.
-Akkor szerintem aludjunk- kuncogok majd egy forró csókot váltunk- Jó éjszakát baby.
-Jó éjszakát cica- elhelyezkedem a mellkasán, átölel erős karjával s szinte percek alatt már az álmok világában járok...

|230223|