Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[1.]Egy új élet kezdete

Már nem tudom hány órája álltam az ajtóm előtt. Amióta két nappal ezelőtt megcsináltam a gyakorlatit az új iskolámba nem bírtam aludni.
Folyamatosan néztem a postaládát a ház előtt és ma végre megjött a levél.
-el sem hiszem...lehet hogy bejutottam!- nagyon izgultam hiszen még ki se nyitottam a levelet. Bementem az étkezőbe ahol nemrég takarítottam és leültem az asztalhoz hogy kinyissam a borítékot. Fekete hajamból egy pár tincs az arcomba lógott de most az nem érdekelt csak a levélre tudtam koncentrálni.

Végre kinyitottam a borítékot és felolvastam a levelet -Kedves Lazari Himakoto. Örömmel tudatjuk hogy felvételt nyert a U.A. Hősképző 1-es A osztályába. Találkozunk Szeptember elsején. Tisztelettel Nezu igazgató-
Fel ugrottam a székből örömömben, általában ezt nem csinálom de ma nem ronthatja el semmi a kedvem hiszen bejutottam oda ahova mindig is vágytam.

-Ez az! Megcsináltam!- kiabáltam örömömben de azért visszavettem a hangerőből és felállítottam a széket ami eldőlt miután fel ugrottam. Leraktam a levelet az asztalra és megkönnyebbülten álltam neki vacsorát főzni.

Vacsora után a szobámba mentem és körülnéztem. Az ajtó melletti falon fent volt három poszter abból az egyiken Allmight volt akit igaz nem imádtam annyira de tiszteltem a hőstettei miatt. A másikon Hawks volt akit imádtam nem csak a tettei de képessége miatt is ami hasonló volt az enyémhez az utolsó poszteren Eraser head vagy ahogyan mostantól én hívhatom Aizawa sensei volt akit tiszteletem sok ok miatt de legfőképp azért mert őt nem érdekelte a hírnév.

-vajon hova tettem..?- először az ágy alatt néztem körül aztán az íróasztalom mellett. Végül kinyitottam a szekrényemet és végre megtaláltam amit kerestem. Egy katanát amit még családi örökségként tarthattam meg. Igaz hogy most éppen az egyik barna pólóm és egy kabát alatt volt de nagyon értékes volt számomra.
-Na meg vagy Kurayami!- Kezembe vettem a fegyvert ami szinte már családtagnak számíthatott volna ha nem lett volna tárgy. Kimentem a házból egyenesen a kertbe ahol egy pár szalmabábu állt hogy gyakoroljak vele. Levettem a szürke pulóveremet és arrébb dobtam egyenesen a fűbe

-még szerencse hogy rövid a hajam..legalább nem kell felkötnöm. Na lássuk hogy mennyire megy még nekem a kardforgatás- Kivettem Kurayamit a tartójából és elkezdtem a bábukat támadni.

Ott gyakoroltam ameddig a nap le nem ment és akkor végre bementem a házba. Kurayami ismét a tartójában volt amit le is raktam az ágyam mellé, annyira fáradt voltam hogy amint lefeküdtem az ágyba el is aludtam.