Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[17.]Egyszer fent egyszer lent II

Elrejtettem a szárnyaimat és leugrottam. Stain a szemembe nézett de nem érdekelt.
- La-Nightwing! Mégis hogy...?- Midoryia úgy kérdezte mintha nem küldött volna vészjelzést.
- Szerinted hogy Deku? Megkaptam az üzenetet.- Stain közelebb lépett hozzám de Todoroki egy adag tűzet lövelt rá. Oda mentem Izuku hoz.
- Midoryia. Tudod a képességét?- Deku bólintott.
- Ne engedd hogy megvágjon. A véred kell neki hogy használja- Na ez remek.
- Toga 2.0...- a maszk rajtam maradt aminek örülök...Ha a nomuk itt vannak és Shigaraki is...Stain a ligával dolgozik? Nem volt időm ezen gondolkodni mert Stain kardja a következő pillanatban Kurayamival ütközött.
- Stain.- hátrébb löktem egy erősebb rugással a mellkasba.
- Nightwing...hallottam a liga sokat keres téged- ...ha eddig nem volt okom akkor most biztos van hogy utáljam.

Mivel csak ketten voltunk talpon használtam minden lehetőséget amit kaptam hogy Staint támadjam. Hála a sok gyakorlatnak Hawkstól nem volt annyira nehéz hárítanom Stain kardját..."ne engedd hogy megvágjon" mintha az Toga ellen sikerült volna. Todoroki és én eléggé sokáig harcoltunk ellene..a tőrök amiket használt nem könnyítették meg a dolgomat. Todoroki erős volt..de nem tudom hogy elég erősek voltunk e.
-Nightwing vigyázz!- gyorsan fordultam de még így is túl lassú voltam. Izuku hiába szólt Stain sikeresen megvágta a vállamat és pedig hátrébb löktem őt tőlem. Egyik kezemmel eltakartam a vágást de láttam hogy Stain a szájához emeli a tőrét és ösztönösen támadtam.  Pont akkor vette észre Todoroki hogy mi történt amikor kilöktem a tőrt Stain kezéből a gonosztevőt pedig nekilöktem egy falnak.
- La-Nightwing jól vagy?- Todoroki oda ment hozzám ameddig Stain ki volt ütve.
- Igen jól vagyok..csak egy kisebb vág- be se tudtam fejezni a mondatot mert a következő percben már a földön voltam egy újabb vágással csak most a mellkasom környékén.
-Nightwing!- Todoroki közelebb akart jönni de Stain már meg is támadta..én le voltam bénulva..szóval ez a képessége. Nem tudtam semmimet mozdítani ami eléggé zavaró volt.
- Leila...segíts nekik- halkan mondtam de a következő pillanatban Leila karmai Stain kardjával ütköztek. Láttam ahogy Stain hátrál Leila elől de nem volt elég gyors és alig egy másodperc múlva Leila leterítette a földre.

Todoroki távolságot tartott Leila mellől de amikor látta hogy Izuku bólint közelebb ment.
- Mégis miért segítenél a hősöknek te démon?! Cserben hagytak téged is és őt is nem? Nem mentették meg amikor lehetett volna rá alkalmuk!- Stainnek..igaza volt..ezt be kellett ismernem. De abban nem hogy cserben hagytak. Láttam hogy Midoryia feláll és egy pár perc múlva nekem is sikerült.
- Abban igazad van hogy nem mentettek meg időben- Stain rám nézett. -De attól még azzal hogy te megölöd őket csak még több embert ítélsz ugyan arra a sorsa mint én. Nem tudták megmenteni a családomat..- közelebb mentem Stainhez. -De az nem jelenti azt hogy cserben hagytak. Az életben el kell fogadnunk hogy nem megy minden terv szerint..de ha egy valamit tudok az az hogy nekem jobb hőssé kell válnom hogy senki ne élje át azt amit nekem kellett.- Leila hirtelen el lett lökve Staintől aki felállt és egyenesen nekem rontott. Hátra ugrottam és az angyali kötelékkel lekötöztem és egyenesen a falnak vágtam.
-Lazari...mint értett az alatt hogy cserben hagytak a hősök?- Izuku kérdése..nem váratlan volt hanem inkább kellemetlen.
-Majd később elmagyarázom. Előbb..vigyük el innen.-

Amikor ki akartam vinni a sikátorból mindenem fájt..tudtam hogy nem volt jó ötlet a köteléket használni de kit érdekel. Most szükséges volt...azt hittem vége a harcnak..de még csak most kezdődött. A kötelékek eltűntek és Stain fel állt. A következő pillanatban csak egy vágást éreztem a hátamon és aztán a földön voltam.
-Lazari!- a többiek harcoltak..de nekem elsötétedett minden. Elájultam?..talán igen. Reménykedtem hogy a többiek jól vannak és hogy Stain nem ölt meg senkit...

Amikor fel keltem még mindig a sikátorban voltam. Leila éppen a hátamra ejtett vágást gyógyította..Izuku rám nézett meglepetésemre ő volt az első.
- Lazari! Hogy érzed magad?- Izuku közelebb jött és Leila rám nézett hátulról miközben a sebemet gyógyította.
- Jobban..mi lett...- megláttam Staint eszméletlenül az egyik falnál.
-Lazari. Nem mozogj...a sebet nem tudom teljesen begyógyítani de még annyit se tudok csinálni amennyit alapból ha mozogsz.- bólintottam és Leila fojtatta a sebem begyógyítását de egy perc után felállt..gondolom csak ennyit tudott most csinálni. Leila felsegített és rá támaszkodva álltam.
-Lazari...én..sajnálom hogy ebbe bele sodortalak titeket- Iida oda sétált mellém és segített hogy ha Leila elmegy akkor ő tartson.
- Ne sajnáld én jöttem ide magamtól. Tudtam mire vállalkozom amikor megtámadtam.- most vettem észre hogy a maszkom nincs rajtam. - A maszkom hol van?- Todoroki felvette a földről és oda adta nekem én pedig felhúztam.

Kimentünk a sikátorból...igaz hogy Izuku és engem a többieknek segítenie kellett de végül kimentünk. Megkértem a többieket hogy ha valamikor máskor is ilyen probléma lessz akkor  csak a hős nevemen hívjanak ameddig a gonosztevő hallgatni tudja a beszélgetést.

Amikor biztonságos helyre értünk a többi profi hős már ott volt. Izuku mentora elkezdte leckéztetni hogy neki nem lenne szabad itt lennie. Iida a saját kérésemre elengedett és mondtam neki hogy mostmár jobban vagyok. Sok mentős sorakozott fel..de nem mentem oda egyikhez sem. Felnéztem és láttam hogy valami felém repül...valami nagy...basszus. Egy Nomu felkapott és el kezdett repülni valamerre. Egy valamit tudtam biztosan hogy bárhová visz Shigaraki ott van.

Próbáltam harcolni ellene de nem volt túl sok energiám és legrosszabb esetben ledob én pedig vissza repülök a többiekhez. Hirtelen láttam valamit lent mozogni és a Nomu elkezdett zuhanni...basszus. Közel voltunk a földhöz de nem a Nomuval együtt zuhantam le. Stain mögöttem állt a kardja a torkomra szegezve. Endeavour rá akart támadni de Deku mentora megállította.
- Endeavour nála van a lány- ennyit mondott neki...vettem egy mély levegőt és tudván hogy az életemmel játszok miközben Stain arról beszélt hogy őt csak egy valódi hős mint Allmight győzheti le én azt terveztem hogy kirúgom a lábát de erre nem volt szükség..hallottam hogy valami reccsent és a következő pillanatban Stain vért köhögött fel..a bordája tőrt el és ha jól gondolom átszúrta a tüdejét. Amint láttam az alkalmat elmentem a közeléből nem érdekelt mi fog történni. Senki nem látta az arcomat és még a nevem se hangzott el..nyert ügyem volt..fogjuk rá. Féltem nem nagyon de megijedtem amikor Stain vért köhögött fel de láttam rosszabbat a laborban.

A többiekkel együtt elvittek engem is a kórházba. Azt mondták szerencsém volt...majd meglátjuk hogy ki is tart e a szerencsém