Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[28.] Na lazari?

Egy réten álltam...hol vagyok? Ez nem egy látomás de nem is egy emlék..lehet hogy végre csak álmodok?
-Lazari...kicsim- ez a hang...nem lehet..
- A-anya?- anyukám ott állt...hosszú fekete haja lobogott a szélben ami körülöttünk fújt. Fehér ruhát viselt...heh..amikor apa azt mondta hogy anya olyan mint egy istennő nem hittem neki..mostmár elhiszem. Anyukám lila szemei rám szegeződtek. Nem haragot láttam benne..inkább aggódást és szeretetet.
- Kicsim...miért okolod magad?- H-huh?...Ő tudja?..de honnan?
- Anya...én..én sajnálom..a láncod..- anya átölelt. Éreztem az érintését. Zokogni kezdtem..nem fogtam vissza magam. Most az egyszer nem.
- shhh...minden rendben van Lazari...nem a te hibád volt. Se én se apád nem hibáztat. Igaz Akira?- hogy..hogy mi? Felnéztem és apa ott állt anya mögött.
-Igaz kicsim. A testvérei is egyet értenek...ne okold magad rendben? Nincs semmi okod rá- apa letérdelt mellém és most mind a hárman ölelkeztünk...hirtelen hallottam hogy valaki a nevemet mondja.

- ri! ari! Lazari!- Hirtelen keltem fel. Naomi volt aki a nevemet mondta...nem haragudhatok rá ezért.. -Na végre! Minden oké? Remegtél álmodban.-....most komolyan? Értem hogy nem tudta mi a fene van velem de akkor is.
- Igen minden oké...anya és apa meglátogatott álmomban csak ennyi...- Láttam ahogy Naomi rájön mit szakított félbe.
- Basszus..bocsi Laz..- Naomi lehajtotta a fejét.
- Semmi baj Nao-chan! Már fel kellet volna kelne egy ideje.- Felültem az ágyon és egy pár perc alatt átöltöztem. Amikor kész voltam egy ideig zenét hallgattam a többiekkel aztán kimentem hogy gyakoroljak Kurayamival.

- Ohayo Lazari-chan!- A hang irányába néztem.
- Ohayo Denki-kun!- Meglepett hogy Denki jött oda hozzám. Általában Bakugou és Kirishima társaságában van így nem sokat beszélgetünk..na meg Leila sikeresen ráijesztett egyszer amikor előjött.
- Megzavartam valamit?- Denki Kurayamira nézett gondolom rájött miért jöttem ki.
- Nem zavartál meg semmit. Éppen indultam volna edzeni de ha beszélgetni akarsz akkor az nekem megfelel.- rámosolyogtam a fiúra. Denki Kamanari akit van amikor Pikachu néven hívok vagy alkalmaknál Zenitsu néven...eléggé jó fej. A többiekhez hasonlóan ő sem ítél el se azért ami vagyok se azért ami bennem van. Hogy megmondjam az igazat Denki első reakciója amikor megtudta hogy vannak szárnyaim az volt, hogy kérlelt hogy megfoghassa őket. Érdekes fiú meg kell hagyni.
- Ami azt jelenti...Izuku, Kirishima és Bakugou akar veled beszélni csak engem küldtek ki mert még öltöznek.- Oké ez..érdekes.
- Ömm..rendben akkor megvárom őket itt.- Denki bólintott és vissza ment a kabinjához.

Egy jó öt perc után a három fiú oda sétált hozzám.
- Ohayo Lazari-chan!- Izuku köszönt elsőként.
- Jó reggelt Laz!- Kirishima másodikként.
-...jó reggelt extra- és Bakugou harmadikként.
- Jó reggelt fiúk. Miért akartatok velem beszélni?- Mit ne mondjak tényleg nem tudom mi a fenét akartak. Mondjuk miért is tudtam volna?
- Ö-öhmm...hát..- a kis Allmight fan elkezdett dadogni...mi a fene lehet a téma?
- Laz arról szerettünk volna beszélni hogy...ömm..- Oké mi a franc még Kiri se akarja kimondani?
- Ne kerteljetek már idióták! Azt akartuk megkérdezni hogy mit értett az az extra tegnap az alatt hogy te egy gyilkosság után eltűntél!- ..oh...hát akkor ezért nem tudták kimondani.
-...ennyi a kérdésetek?- ez mondjuk eléggé..élesen jött ki.
- I-igen...- oppá megijesztettem a brokkolit.
- Monoma igazat mondott. Eltűntem amikor a szüleim és a testvéreim meghaltak...de nem én öltem meg őket. Anyukám a liga tagja volt.- Rendesen hallottam ahogy mind a hárman ledöbbennek. - Őket megölték előttem engem pedig elvittek egy laborba ahol....na mindegy- Inkább nem fojtattam mert még Bakugou is megijedt..mindegy mennyire akarja rejteni engem nem lehet átverni.

- Elvittek egy laborba ahol kísérleteztek rajtad...- ...Izuku elszóltad magad..rá néztem a három fiúra. Kirishima és Bakugou...mind a ketten rémültek voltak..Izuku pedig most jött rá hogy hangosan gondolkodott.
- L-Laz bocsi nem kellet volna...- Megráztam a fejem.
-Semmi baj Midorya. Egy idő után amúgy is el kellett volna mondanom.- éreztem egy melegséget valahonnan...Bakugoura néztem. Igazam volt az ő képessége volt.
- Azok a semmirekellő..- Vettem mély levegőt és Katsuki vállára raktam a kezem. Ő meglepetten nézett rám.
- Ez öt éve volt. Ami történt azt nem változtathatom meg...hogy őszinte legyek nem is változtatnám meg.- Mostmár mind a hárman kérdően néztek rám. Én levettem a kezem Katsuki válláról és egy lépést hátra mentem.
- Te..nem változtatnád meg?...Miért?- erre nem akartam válaszolni még akkor sem ha Kirishima kérdezte...mi van ha...mondjuk ha nem ítéltek el Leila miatt...
- Azért mert...eredetileg képesség nélkül születtem...a kísérletek által kaptam meg a képességeimet.- Izuku mintha...magára ismert volna? Mégis miért?
- O-oh..- ennyi volt a reakció amit Kirishima adott.
- Megyek inkább edzeni...majd később találkozunk!- Elrohantam a három fiú elől hiába hallottam hogy Izuku a nevemet kiabálja nem fordultam vissza.

Az erdő közepén voltam egy fa ágán...felvettem a maszkom. Valami..rossz érzés fogott el. Hirtelen egy ismerős szagot éreztem...Füst!?
- Hogy az a...- leugrottam gondolkodás nélkül és körülnéztem. Sajnos igazam volt...Kék tűz..Dabi. Én idióta szóval ez volt a tervük!

Hülyeség volt ezt belátom de egyenesen a tűz irányába repültem. Balszerencse vagy szerencse de Dabi ott volt.
- Huh...Nightwing..nem vagy tűzálló még akkor sem ha démon vagy azt remélem tudod.- ...kirántottam Kurayamit a tartójából.
- Tisztában vagyok vele. Ez volt a tervetek huh...amikor azt mondtam hogy az osztály a célpont...- hirtelen esett le a tantusz. Nem miattam jöttek. Szárnyat bontottam és fel repültem hogy meg keressem az osztályt de sajnos Dabi nem fog engem menekülni hagyni. Amint felszálltam egy adag tűz repült felém. Kikerültem..de a melegség így is megütött. A fára néztem amibe bele csapott a tűz..ebből még baj lessz. Landoltam mivel nem láttam sok esélyt a repülésre.
- Ó? Végre harcolsz velem? Vagy végre elfogadod az ajánlatot?- Vettem egy mély levegőt.
- Miért fogadnám el? Ha jól ismerem a főnöködet akkor csak megint kísérleteznétek rajtam.- Dabi elmosolyodott. Nem tudom mi a terve..de annyit tudok hogy semmi jó nem fog kijönni abból ha most futni hagyom.
- Óh..te szegény lány..nem is tudod mibe keveredtél...- Dabi közelebb lépett hozzám. - amikor anyád ott hagyta a ligát..már akkor halálra ítélte magát. Te nem is kellettél ahoz hogy a terv végbe menjen...még egyszer utoljára adok egy lehetőséget. Na Lazari?...Mi a válaszod? - éreztem ahogy a meleg hirtelen a testen körül van...vagy elfogadom...vagy megöl...