Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[19.]Naomi meglepetése

Futottam...rémálom? Nem megint egy emlék...vagy talán mind kettő. A régi házunknál voltam ahol anyáékkal laktam. Oda értem az ajtóhoz és kitártam..a szüleim...Luna..Ashira..mind a négyen le voltak térdeltetve és a fejükhöz volt fogva egy pisztoly...ott álltam az ajtóban lefagyva. Egy férfi felém fordult..valamit mondott de nem rá figyeltem.
- Anya...apa...- közelebb léptem de a férfi megállított. El se takarta a szemem és előttem lőtték le őket...Luna és Ashira sírni kezdtek. Meg  kell védenem őket..idősebb testvérként ez a kötelességem.
- Akkor..? Velünk jössz?- a férfi felém fordult...nem mondtam semmit..és a következő lövés után már csak Luna volt életben...remegtem és nem tudtam mit csináljak.
-Fogy az idő kislány...gyorsan válaszolj.- Hallottam ahogy a pisztoly ki lett biztosítva és tudtam mit kell mondanom.
-Rendben! Önnel megyek...csak ne bántsa..- a férfi megfogta a kezem és kivitt a házból. Hátra néztem és hallottam egy lövést..LUNA!!

Majdnem hogy felugrottam az ágyból. Kapkodtam a levegőt mintha eddig vissza tartottam volna.
-Lazari..megint egy rémálom?- Leila már ott is volt mellettem. Bólintottam miközben szabályoztam a légzésemet.
- Hány óra van?- Ez volt az első kérdésem meglepő módon. Leila megfordult és az órára nézett.
- Hajnali fél hat. Ha akarod akkor mehetünk egyet repülni.- felemeltem a fejem de most jöttem rá mit mondott.
- Na várjunk...mehetünk?..Te is repülni akarsz mellettem?- Leila bólintott azt hittem rosszul láttam.
- A legutóbb történtek után veled akarok menni.- Ohhh..ez megmagyarázza. Megráztam a fejem.
- Nem kell. Most nem tervezek repülni....- felálltam és megkerestem egy ruhát amiben gyakorolhatok. A hősruhámat el kellett küldeni javításra mivel a Stain ellen való harcban eléggé megsérült az anyag. - Fél hat van...tudod mit? Csinálok reggelit ha már nincs jobb dolgom. Ha akarod akkor te ki mehetsz Leila.- Bementem az apartman konyhájába és nekiálltak egy kis ráment csinálni. Miért pont ráment? Hogy megmondjam az igazat én se tudtam. Fél óra múlva kész volt a rámen én pedig megreggeliztem. Tudtam hogy Naomi már biztos reggelizik...elcsomagoltam egy kisebb műanyag dobozba a rámenből és gondoltam majd talán örül neki.

6:15-kor már felöltözve és Kurayamival az oldalamon készen álltam a napra. Mivel a hősruhámat nem tudtam volna felvenni ezért felhúztam egy sima lila színű rövid ujjú póló és egy hosszabb bársony nadrágot. Naomival azt beszéltük hogy félkor találkozunk a gyakorlópályán úgyhogy kirepültem az ablakon és mentem a gyakorlópálya felé.

Amikor landoltam Hawks már ott volt és Naomi is.
- Nao-chan!- oda mentem hozzájuk. Naomi megölelt Hawks pedig megpuszilta a fejemet.
- Hoztak neked valamit Naomi. Remélem ízlik majd- oda adtam neki a ráment és ő pedig ismét megölelt.
-Nem is tudtam hogy tudsz főzni kismadár- egy kicsit nevettünk Naomival. Ő tudta hisz egy jó ideje lakok már egyedül. Hawks közelebb húzott engem magához.
- Szóval ti együtt vagytok akkor?- Esküszöm Naomi egyszer megfojtalak. Teljesen elpirultan de válaszként Hawks megcsókolt. Annyit hallottam amikor a csók közben becsuktam a szemem hogy Nao-chan egy kisebb izgatott sikolyt ad ki. Mint amikor azt vártuk hogy a kedvenc műsorunk új része kijöjjön kb ahoz hasonló.
- Nagyon aranyosak vagytok együüütt!!!- Hawks elengedett én pedig egy kicsit kuncogtam Namomi reakcióján.
-Mostmár csak az a kérdés hogy te mikor jössz össze kirivel- Naomi teljesen elvörösödött.
-LAZARIIII!- Hawks és én mind a ketten nevettünk egy kicsit.

Egy kis beszélgetés után neki álltunk edzeni. Én nyújtottam egyet minden előtt és Leila is elő jött.
- én mondtam neki hogy előbb kezdeményezzen de Lazari túlságosan- Oda fordultam Leila és Naomi felé.
-Leila nem merészeld! Ha még egy szót szólsz akkor száz százalék hogy nem fogom dangót csinálni este!- Ennyi kellett és Leila el is hallgatott. Hawks oda jött hozzánk miután én végeztem a bemelegítéssel.
-Naomi. Lehetne egy kérésem?- meglepett hogy éppen Hawks akar valamit kérni tőle.
-Ömm..persze Hawks mi lenne az?- Nao-chan és én egymásra néztünk én vállat vontam nem tudva hogy mi a fene van.
- Azt szeretném kérni hogy használd a képességedet Lazarin- ....Hogy mi?!
-Na álljon meg a menet arra mi szükség van?- oda léptem hozzájuk. Leila rám nézett én meg Hawksra.
- Tudom hogy mikor vívunk akkor Leila nem befolyásol...de meg kell tanulnod hogy nem lesz mindig ott hogy megmentsen. Tudom hogy neki köszönheted azt hogy Stain nem ölt meg.- Oké...nem ezt vártam de bele egyeztem.

Egészen délig edzettünk. Naomi egy párszor használta a képességét (ugyan az mint az apjának) de nagyon nem volt rá szükség. Volt amikor Hawks ellen küzdöttem és volt amikor Naomi ellen..végül amikor már mind a hárman éhesek lettünk mondtam hogy menyünk az apartmanba és főzök valamit ebédre. Hawksot érdekelte mit főzök és Naomi beleegyezett mer még nem látta az apartmant.

Amikor beértünk mondtam a kettejüknek hogy üljenek le az ebédlőben és várjanak ameddig kész nem leszek. Onigirit csináltam ebédre és miután tálaltam és láttam a kettejük reakcióját megkönnyebbültem. Azt hittem hogy túlfőztem a rizst de mind a kettejüknek ízlett amit csináltam. Végül neki álltam dangót csinálni Leila számára mert nem akartam estig halogatni.
-Amúgy..mostanában is voltak rémálmaid kismadár?- háttal voltam Hawksnak és Naominak mivel főztem de tudtam hogy ez a kérdés nem véletlen jött fel.
- Igen..ma reggel is egy rémálomra ébredtem fél hatkor.- olyan nyugodtan mondtam mintha mindennapos lenne..oké kicsit az is.
-És most miről szólt?..Megint a labor?- megráztam a fejem Hawks kérdésére válaszként.
-Na várjunk egy percet..megint? Lazari azt hittem azt mondtad hogy annak már vége-...Naomi miért kellett elszólnod magad?...
-Huh...? Minek?- Hallottam ahogy Hawks Naomihoz fordul..vettem egy mély levegőt és készen álltam a magyarázkodásra.
- Annak hogy Lazari emlékei rémálmokként jönnek vissza...már egy jó pár éve volt hogy megtudtam hogy ez történik vele..- Hallottam a hátam mögött hogy Naomi az asztalra rakja a kezét..én jövök a magyarázkodással.
-...Nem ért véget. Inkább csak szüneteltetett ameddig nem jött valami a múltamból fel....a kérdésedre a válasz Hawks....arról a napról szólt..arról amikor a családomat a szemem láttára ölték meg.- Csent lett a szobában..csak az adott ki hangot ahogy a dangót tálaltam és eltakartam. Ez a csend...kínos volt de nem terveztem megtörni. Amit az előbb mondtam az sokkolta a kettejüknek rendesen..se Hawks se Naomi nem tudja a teljes történetet hogy mi történt az nap...idővel el kell mondanom nekik de az nem ma lessz. Naomi ma itt aludt az apartmanban és egy jó fél órányi győzködés után rá vettem hogy majd én alszok a kanapén. Hawks elköszönt a kettőnktől és haza repült. Naomi felvett egy pizsamát és mivel a mai nap kifárasztotta elment aludni.

Miután tudtam hogy mind a ketten elmentek...végre megengedtem magamnak hogy sírjak. A fejemet a párnába temettem ami a kanapén volt és halkan sírtam hogy Naomi ne ébredjen fel...még sok ilyen napom lessz...nem titkolhatom hogy félek a jövőtől...de mindent meg teszek hogy a jövőm jobb legyen mint a múltam és hogy most ne engedjem az egészet újra megismétlődni.