Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[16.]Egyszer fent egyszer lent I.

Ott ültem az apartmanban. Hawks már elment mert ma dolga volt nekem pedig meg mondta hogy ma maradjak otthon. Leila és én éppen beszélgettünk amikor a telefonom csörgött. Megnéztem ki hív és elmosolyodtam. Felvettem a telefont.
- Szia Nao-chan!- Naomival nem beszéltem már a sportfesztivál óta.
- Szia Lazari! Tudom hogy most dolgoznod kéne de nincs kedved találkozni a kávézónál? Éppen nincs ma dolgom.- Leilával egymásra néztünk. Hawks azt mondta maradjak otthon..de ez nem árthat.
- Persze fél óra múlva ott tali?- Leila leült az ágy szélére.
- Nekem jó csak most ne késs el!- azzal le is tette.

Öt perc alatt át öltöztem egy normális ruhába és már készen álltam arra hogy repüljek..de eszembe jutott hogy Kurayamit talán vinnem kéne magammal. Naomi erős volt és én is az voltam..de nem voltam biztos hogy a liga nem e erősebb.
- Lazari. Tessék vigyük ezt- a kezembe adott egy hajtűt ami ránézésre arany színű volt egy pillangóval a végén és én pedig nem értettem miért.
- Egy hajtű? Miért olyan fontos egy hajtű?- Leila sóhajtott és kivette a kezemből a hajtűt.
- Ez nem egy szimpla hajtű- megnyomta a hajtű végén lévő lila szárnyú pillangót és a hajtű helyett egy kisebb tőrt tartott a kezében.
-Óh! Bocsi nem tudtam.- Leila a kezembe adta a "tőrt" és én megnyomtam a végén lévő pillangót utána pedig beraktam a hajamba.

Egy öt perc repülés múlva már a kávézó előtt voltam és most az egyszer én vártam Naomira. Még volt mondjuk húsz percem a megbeszélt találkozásuk úgyhogy nem okolhattam. Leültem az egyik kinti asztalhoz és közben Leila beszélt hozzám.
- Szóval...tegnap este Hawks látta a..tudod..- esküszöm néha nehéz bele gondolni hogy nem vér szerinti testvérem mert sokszor úgy viselkedik.
- Igen látta a sebeket és rájött magától hogy a laborban szereztem őket.- nem vettem észre hány óra van és csak az után jöttem rá amikor valaki megszólított.
-...milyen sebeket?- Össze rezzentem. Megfordultam és Naomi állt mögöttem. Nem így terveztem elmondani neki..de nincs mit tenni.
- N-Naomi! Te mióta álltál mögöttem?- Leila elment és magamra hagyott Naomival.
- Az most nem fontos...milyen sebekről beszéltetek?- nem akartam elmondani. Nagyon nem.
- H-hát...erről majd nem lehetne máshol beszélni?..nem akarom pont a kávézónál mondani.- reménykedtem hogy annyiban hagyta a beszélgetést...de sajnos nem.
- Lazari. Gyere velem apa házához. Ha a sebeknek köze van a laborban történtekhez akkor neki is tudnia kell.- Sajnos nem engedett engem ellenkezni és végül elsétáltunk Aizawa sensei házához.

Amikor oda értünk és Naomi sikeresen berángatott Aizawa sensei a nappaliban ült.
- Naomi..Lazari?...Azt hittem a városban lesznek- Ez elég ciki volt...még Aizawa sensei se látta a sebeket mert nem engedtem senkinek hogy levegye a pólómat.
- Apa. Lazari és Leila valami...sebekről beszéltek amikor oda értem a kávézó hoz. Elvileg Hawks látta is őket.- Aizawa sensei fel állt. Tudtam hogy mi fog történni.
- Lazari. A sebeknek közük van a laborban történtekhez?- bólintottam...és Aizawa sensei közelebb lépett. -Laz..nem foglak kényszeríteni hogy mutasd meg. De ha megtennéd...- vettem egy mély levegőt és bólintottam. Aizawa sensei egy lépést arrébb állt én pedig levettem a pólómat. Láttam ahogy Naomi arca aggódásból borzadalomba megy át Aizawa sensei pedig megelepődött..legalább is ezt tudtam leolvasni az arcáról.
- L-Lazari...ezek a laborba való...- Nem engedtem hogy Naomi befejezze a mondatot és bólintottam. Nao-chan a kezével eltakarta a száját...láttam hogy zavarja amit lát. Aizawa sensei oda lépett a lányához és engedte hogy Naomi megölelje és a vállába temesse az arcát. Láttam hogy Aizawa sensei szemei a hátamon lévő hegre szegeződnek ami az ő szemszögéből most nem lehetett látható.
- Lazari. Ha megkérhetném..megfordulnál egy percre?- bólintottam és megfordultam. Most nem láttam az arcát..de hallottam hogy valamit halkan káromkodik. Vissza fordultam és felhúztam a pólómat.

Öt perc csend ült a lakásra. Naomi éppen engem ölelt és láttam rajta hogy sok volt neki egyszerre amit látott. Aizawa sensei...nem tudtam teljesen leolvasni mit érez éppen.
- Én..- mind a ketten rám néztek - Sajnálom...előbb meg kellett volna mondanom...- Naomi még szorosabban megölelt Aizawa sensei pedig a vállamra rakta a kezét.
- Ne sajnáld. Érthető hogy nem akartad megmutatni még akkor is ha a senseied vagyok. Gondolom azoknak a sebeknek vannak történetei..de ha nem akarod most nem kell elmondanod.- örültem hogy ilyen megértő volt. Igaz ezt kicsit ciki bevallanom de Aizawa senseit néha apámnak tekintettem. Mivel az igazi apám..meghalt nem nagyon volt az életemben senki akire így nézhetek.

Miután fél órát ott töltöttem náluk elköszöntem és vissza repültem az apartmanba. Amikor landoltam meglepett hogy Hawks nem nézett még be. Leültem az ágyamra és bekapcsoltam a tévét...egyből rájöttem mi a baj. Támadás érte Housu várost..a hírek szerint Stain is ott lehetett. Stain..a hős gyilkos. Naominak hála bele tudtam olvasni az aktájába de nincs túl sok infó róla. Nem is gondolkodtam se a Nomuk láttán amik a várost terrorizálták se abban a tudatban hogy Shigaraki ott lehet. Felvettem a hős ruhámat és az arcokra húztam a maszkot. Alig hogy kiugrottam az ablakon és repültem a telefonom rezgett...Midorya vészjelzést adott ki. Housu városban volt...basszus.

Gyorsan repültem gyorsabban mint amikor a liga elől menekültem. Kurayami az oldalamon volt de nem voltam biztos hogy tudom mire vállalkozom. Amikor a városba értem egy ház tetőn landoltam. A nomuknak szárnya volt...remek akkor repülni nem esélyes. Pont a mellettem lévő ház tetejére néztem ami az enyémnél is magasabb volt..de megláttam ki volt fent. Shigaraki fent állt és egyenesen rám nézett de mellette ált valaki más is akit nem tudtam innen kivenni. Harcolhattam volna vele de nem tettem. Midorya most fontosabb volt. Elrugaszkodtam és repültem az utca irányába ahol Izuku a vészjelzést adta le.

Amint az utca közelébe értem egy tőr repült felém amit hárítottam Kurayamival. Nagyon okos döntés hogy tőrt dobnak arra akinek egy katana van az oldalán mit ne mondjak. Landoltam a háztetőn és megnéztem mi a fene történt oda lent. Hogy bevalljam az igazat meg ijedtem. Midorya a földönt volt és nem volt egyedül..egy profi hős volt a fal mellett, Todoroki éppen valakivel harcolt és még valaki volt a földön..Iida aki az osztálytársam volt. Fentről néztem éppen kivel harcolt Todoroki de a vérem megfagyott amikor rájöttem...Stain. Amikor Todoroki megint támadt észrevettem hogy tüzet is használ nem csak jeget..ez most segítségemre lessz. Amikor Shoto tűzzel támadott nem találta el Staint de az nem volt baj. Kinyújtottam a kezem és a tűzre koncentráltam egy határozott mozdulattal Stain felé irányítottam akit hátba csapott a tűz.
- Todoroki ezt hogy csináltad?!- Izuku még nem vett észre de Shoto már igen.
-Nem én voltam hanem ő- Izuku megmozdította a fejét és felém nézett de balszerencsémre Stain is így tett. Hát nincs más választásom...harcolnom kell.