Lazari Himakoto "hős vagyok vagy gonosztevő?" (Hawks x my Oc)

[7.]Erős szél Nagy vihar II.

Kirishima és Bakugou előttem mentek. Bakugou a képességével gyorsan haladt előre Kirishima pedig követte őt. Én mögöttünk repültem és távol tartottam a tüzet hogy biztonságban oda érjünk a kijárat hoz amit csináltam. Nem tudtam tisztán gondolkodni. Leila már egy ideje mondogatta hogy jön a vihar..talán erre gondolt? Nem volt túl sok időm ezen gondolkodni. Amint kiértünk Bakugou és Kirishima más irányba mentek mint amerre én repültem.

Leszálltam a gyakorló pálya egyik házának a tetején hogy körül nézzek..a többieket nem láttam sehol. Aggódtam értük de tudtam hogy jól vannak vagy legalább is reménykedtem.

Éppen el akartam menni de pont amikor ugrottam volna..meglátta Aizawa senseit. Éreztem ahogy megfagyott a levegő bennem..Aizawa sensei teljesen le volt sérülve. Egy nomu markában volt. Nem akartam elhinni amit látok. Éreztem ahogy átfut rajtam a düh és ahogy Leila át akarja venni a hatalmat. Le kellett volna nyugodnom..de nem fogok. Becsuktam a szemem és hagytam hogy Leila átvegye az irányítást.

Amikor kinyitottam a szemem feketeséget láttam. Most a saját gondolataimban voltam ott ahol eddig Leila. Éreztem ahogy a saját szárnyaimat eltünteti és inkább az ő démonikus szárnyait hozza elő.
- Most átengedtem a hatalmat de ne csinálj semmi olyat ami megölhet..tudod hogy én is érzem mit csinálsz a testemmel.-
-Nyugi Lazari..gyorsan végzek.- Levegőt éreztem a testem körül és azt ahogy repül..szóval leugrott. Nem a legjobb érzés volt de tudtam hogy mit csinál..a körmeim karmokká változtak ez volt Leila fegyvere általában.

Tudtam hogy ez nem lessz jó ötlet de nem akartam azt végignézni hogy mi történik Aizawa senseiel. Egy körülbelül tíz percig nem éreztem semmit..aztán egy erős fájdalmat éreztem a gyomromban.
- Leila mi a francot csinálsz?!- Mintha gyomron ütöttek volna. De tudtam hogy valószínűleg ez történt.
- Ha annyira kíváncsi vagy Laz akkor nézd meg mit csinálok- Tudtam hogy most csak a gondolatainkon keresztül beszélünk de azt is hogy bármit is csinál jobb ha megnézem.

Becsuktam a szemem és akikor kinyitottam Leila szemével láttam a világot. A nomuval harcolt de az mintha meg se lett volna karcolva de..hogyan? Néztem hogy reagál a nomu a támadásokra és gyorsan megvolt a válasz. A lény elnyeli az ütéseket. Olyan emberek ellen lét tervezve akiknek a képességük nagyobb erőt ad..mint..Allmight. Most esett le a tantusz. Nem mi voltunk a célpont hanem Allmight. Gyorsan kellett gondolkodnom lehetőleg mielőtt Leila megölet.

- Leila ad vissza a hatalmat. Van egy tervem.- Általában nem bíztunk annyira egymásban de amikor az életemről volt szó akkor tudtunk kooperálni mert ha én meghalok Leila is jön velem.
- Rendben. De tudd hogy mire készülsz-
Egy másodpercel később már a testemet irányítottam. Felrepültem a magasba hogy lássam mivel van dolgom. Aizawa sensei a földön volt a nomu pedig nem messze tőle..ez nehéz lessz de talán működik.

Kinyújtottam a kezem a nomu irányába és koncentráltam. Azt képzeltem el hogy a kezemben tartok egy kötelet és hogy azzal fogom el az agy fejet. Sikerült is a tervem. A kezemből arany színű majdnem fénysugárnak vehető kötelek löveltek ki a nomu irányába. Ez is a képességeim közé tartozott..de ez volt az egyik amit még nem nagyon tudtam irányítani. A képesség neve angyali kötelék volt..nem sokat használtam de most sikerült. A kötelek a nomu köré tekeredtek igaz hogy nehéz volt megtartani de leszorítottam az agy fejet.

Leszálltam a földre de éreztem egy vas szerü ízt a számban..vér. Tudtam hogy nem fogom sokáig tudni ezt a képességet használni de ez még túl korai volt.
- Lám lám...úgy látszik valakinek sikerült rájönnie a nomu gyengeségére.- hátra fordultam. Előttem ált egy fiú talán az én korombeli lehetett. Világos kék haja volt és..vörös szeme. Felismertem ki állt előttem de nem mertem szólni egy szót sem.
- Ó? Talán megijedtél Lazari?- Közelebb lépett hozzám és én ösztönösen hátráltam.
- Mit akarsz tőlem..Shigaraki- Toumura Shigaraki..a gonoszok ligájának vezetője. Sokat hallottam róla amikor kiskoromban a laborban voltam de sose hittem volna hogy találkozok vele.
- Tőled semmit. De talán Leilától..- Tudtam mit akar..nem akartam elhinni de tudtam.
-Ennyi idő után is ez a terved? Hogy melléd álljak? Azok után amit tettél? Amit a liga tett?- Elvesztettem az irányítást. Tudtam hogy a kötelek már nem voltak a nomu körül. Shigaraki közelebb lépett hozzám én el akartam repülni..el tőle..el az egésztől de nem hagyhattam itt Aizawa senseit.

Shigaraki a vállamra tette a kezét. Csak az egyik újra volt fel emelve hogy ne használja a képességét.
- Te is jól tudod hogy ma mindenki látta mi vagy valójában. Látták hogy mire vagy képes amikor Leila irányít. Szerinted így is azt fogják gondolni hogy lehet belőled hős?- Tudom hogy nem kellett volna..de elgondolkoztam a szavain. Nem lepett volna meg ha mostantól gonosztevőnek vagy..szörnynek gondolnának. Nem az első alkalom lenne. De tudtam hogy nincs igaza. Tudtam hogy csak használni akarja ezt hogy az oldalára álljak.
- Nem érdekel hogy mit gondolnak. Ahogy az sem hogy te mit gondolsz. Mindegy hogy hányszor jössz ugyan azzal az ajánlattal én nem fogok melléd állni.- A kezem már Kurayamin volt és támadtam volna..de valami megütött hátulról..hirtelen minden sötét lett. Elájultam?...Nem. Kiütöttek ez biztos.

Leila velem szemben állt. Mint mindig most is ő volt az egyetlen dolog amit láttam.
- Leila. Mi történt?- Én ki lettem ütve de tudtam hogy Leila még érzékeli mi történik odakint.
- A nomu kiütött ameddig le voltál foglalva. Nyugi biztonságban vagy..fogjuk rá hogy épségben. Todoroki megmentett téged miután Allmight megjelent. Mindenki rendben van. Most éppen a kórházban vagy ahogy hallottam kómában. Már vagy egy hete itt vagyunk de még csak most ébredtél fel itt.Voltak látogatóid.- Sok mindent kellett feldolgoznom egyszerre. Már egy hete kórházban vagyok..kómában..de meg csak most ébredtem fel a saját tudatalattimban..ez nem jelent jót. Todoroki megmentett..jövök neki egyel az biztos.
-Kik jöttek látogatni?- Mostmár kíváncsi voltam.
-Lássuk..jött Tokoyami, Kirishima meglepetésemre még Bakugou és bejött egy öt percre és..Hawks is jött látogatni.- A szívem kihagyott egy ütést. Hawks jött engem meglátogatni?! Oké erre nem számítottam.
- Mind nagyon aggódtak. Nem hinnéd el de még Katsuki és féltett téged egy kicsit. Valami olyat mondott hogy bármennyire is utálja ezt mondani jön neked egyel szóval jobb ha minél előtt felkelsz hogy ne legyen sokáig az adósod.- tényleg nehéz volt ezt elhinni. De elmosolyodtam.
- Szerinted még mennyi idő mire felkelek ebből a kómából?- Nem tudom miért kérdeztem de nem akartam unatkozni.
- Körül belül 3 nap szerintem. Aztán még bent fognak tartani a sérüléseid miatt.-

Leilának igaza volt. Három nap múlva fel is keltem. Az első ember akit megláttam Chiyo Shunzenji volt aki az ápoló nő volt. Tudata velem hogy még egy hétig legalább bent kell maradnom hogy a sérüléseim teljesen felépüljenek hiába használta rajtam a képességét. Kiderült hogy két bordám eltört belső vérzésem volt és még mindennek a tetejére a gyomromba mért ütés is elég nagy kárt okozott. Mivel jobb dolgom nem volt sokat beszéltem Leilával és sokszor szóba jött Shigaraki ajánlata..de Leila is elutasította volna. Kinéztem az ablakon és elgondolkoztam..vajon mit hoz majd még a jövő?