baby on board // calum hood >3<// befejezett//

05.

Calum szemszöge

Minden homályos. Olyan ködös. Hol vagy? Ki vagyok? Mi történt az előző nap?

Felültem, majd megdörzsöltem szemem. Óriásit ásítottam, s megpróbáltam visszaemlékezni a tegnapi napra. Az elmúlt napjaim sem voltak tiszták, szóval Hood, vest be azt az okos agyad, s gondolkodj.

Felálltam, s elcsoszogtam a fürdőig. Elvégeztem az ügyes-bajos dolgom, fogat, s arcot mostam. Legalább nem nézek ki úgy, mint egy őslény.

Visszamentem a szobába, majd alaposan körülnéztem.

Valami, vagy inkább valaki hiányzott. Yv. Hol van Yv? Az én egyetlen, drága Yv-em?

Biztos a konyhában.

Magamra kaptam egy pólót, majd az említett helység felé lépkedtem.

Üres volt. Mintha napok óta nem járt volna itt senki.

Ekkor csapott belém a felismerés nyila. Yv elment. Elhagyott.

Arcomat csípni kezdték a sós könnyek, ahogy magam előtt láttam azt a szörnyű videót, ami hamisítvány volt. Illetve, nem teljesen.

Emlékszem arra, hogy mikor készült az a szar. Amikor Yv elsőnek elment. Amikor Carter elvitte őt.

Kínomban fogalmam sem volt arról, hogy mit csináljak. Bementem egy kocsmába, s részegre ittam magam. Ott találkoztam Nastasia-val, s ez a videó is akkor készült.

De... miért volt rajta a múltnapi dátum?

Valaki ismét azt akarja, hogy Yv és én ne legyünk együtt. De kicsoda?

Carter. Tudhattam volna. Ő áll ez mögött is. Csak tudnám, hogy miért jö ez neki. Miért akarja azt, hogy senkim se legyen?

Egész testem remegett, mellkasomban egy szúró érzést éreztem. Mintha beledöftek volna egy kést, amit aztán kegyetlenül megforgattak. Nem is egyszer.

Magam előtt láttam Yv síró arcát, miközben a pokolra küld. De lennék mellette. Ott akarok lenni. Fogni akarom a kezét, ölelni akarom őt, s elmondani, hogy mindez csak egy tévedés volt. Kényeztetni akarom őt, s mindent megadni neki és a gyereknek. A gyermekünknek. Aki a miénk.

Csak azon veszem észre magam, hogy elővettem egy üveg bort a hűtőből, amit aztán meg is bontottam. Nem töltöttem ki, egyszerűen beleittam az üvegbe.

Nincs velem. S amilyen balfasz vagyok, nem is lesz.

Az üvegben lévő ital hamar fogyni kezdett, a fejemben átvette az uralmat az alkohol.

Csak ő járt a fejemben. Lehet, hogy most épp mással van. Egy olyan személlyel, aki nem fogja őt ennyire megbántani.

Szeretem őt, a francba is. Bárki, ha hozzá mer nyúlni, agyonverem.

Nem. Nem lehet a másé. Csakis az enyém.

Kínomban elővettem telefonom, s tárcsázni kezdtem Yv-et. Nem vette fel.

— Yv... Yve... én.. sajnálom. Hiányzol. És...szeretlek. Meg... megakarom magyarázni a videót. Találkozni szeretnék. Yvie, édesem. Vedd fel. Szeretlek.

Ehhez hasonló üzeneteket hagytam a hangrögzítőjén, remélve azt, hogy meghallgatja őket.

Üzenetet is küldtem. Rengeteget. Ám egyikre sem válaszolt. Hívtam őt, nem vette fel.

Utána pedig elsötétült minden.

×××

Hideg. Vizes. Fázom.

— Calum! Calum a francba is! Kelj már fel az istenit! Baszd meg, Hood, ébredj! — Luke hangját hallom, ám szemeimet nem tudom kinyitni.

Még egy adag víz találj el arcom, amelynek hatására felnyitottam szemeim.

— Baszd meg — sóhajtott fel Hemmings, majd nekidőlt a szekrénynek. — Azt hittem, hogy itt hagysz minket.

— Az lenne a legjobb — morogtam az orrom alatt.

Nem érdekelt semmi. Senki és semmi. Akár szégyellni való, akár nem, elkezdtem sírni. Fájt. Minden porcikám sajgott. Egyszerűen nem voltam képes elviselni, hogy nincs velem.

— Nyugi van. Minden rendben lesz — próbált nyugtatni, mindhiába.

— Semmi sem lesz a régi. Talán sosem lesz az enyém. Lehet, hogy örökre elveszítettem.

— Ne beszélj már baromságomat. Szeret téged. És te is szereted őt. Ez pedig csak egy hullámvölgy, amit mindketten át tudtok vészelni. Csak beszélnetek kell. El jell mondanod, hogy ez csak egy félreértés volt.

— És ha nem akar velem beszélni? Ha látni sem akar? — törölten le arcomról a víz és könnycseppeket.

— Intézkedek affelől, hogy lesz kedve veled beszélni.

[Tudom„ hogy rövid lett, de ezt ilyenre is terveztem. Mondtátok, hogy nem tetszik, ha E/3 ban íródik ez a sztori, így inkább meg sem próbáltam. Szarul írok férfi szemszögből, ezért is ilyen rövid. Remélem ez a rész sok mindent megmagyaráz]