baby on board // calum hood >3<// befejezett//

15.

— Beszélni szeretnék veled — jelenti ki határozottan apám.

— Nem vagyok kíváncsi rád, szóval nyugodtan eltakarodhatsz innen —  morogtam az orrom alatt.

Calum kezét éreztem a derekamra tapadni, forró lehelete pedig égette vállam. Ott állt mellettem.

— Idefigyeljetek. Ezt az egyet nagyon jól jegyezzétek meg: tönkre foglak titeket tenni. Addig foglak titeket zaklatni, ameddig bele nem őrültök. Remélem világos voltam — ezzel sarkon fordult, s távozott.

Testem megfagyott, levegőt is elfelejtettem venni. Ajkam résnyire szétnyílt, szemem elkerekedett, s remegtem. Calum keze még szorosabban tartott, közben mondott valamit apámnak, amiből nem értettem semmit.  A fülemben a vér egyre hangosabban és hangosabban dobogott, Calum beszéde pedig csak háttérzajként visszhangzott a fejemben.

Calum szólongatott, de semmit sem ért. Fejemben csak egyetlen egy szó ismétlődött.

Tönkreteszlek.

A saját apám tönkre akar tenni. Azt akarja, hogy ne legyek boldog.

— Yvie — szólított ki tudja hanyadjára Calum.

Hirtelen kitört belőlem a zokogás. Tehetetlenül rogytam Calum biztonságot nyújtó karjaiba, fejem vállába fúrtam, s bőgtem.

— Minden rendben lesz — suttogta, kezét pedig fel-le húzogatta [te kis perverz :$ nem szabad rosszra gondolni] a kezemen.

— T... tönkre a... akar t... tenni — makogtam könnyeimmel küszködve.

— Nem fog. Tudod, hogy nem fog bántódásotok esni. Itt vagyok mellettetek, s nem fogom megengedni.

Cal keze gyengéden tapadt arcomra, majd közelebb húzott magához és megcsókolt. Ajkunk erotikus táncot járt, s éreztem azt a bizsergést, amit az első csókunknál. Ajka vadító volt, puha, és erőszakos. Úgy csókolt, mint még soha.

— Jól van, gyerekek, abba lehet hagyni — Lyn hangját hallottuk meg mögülünk, mire szétrebbentünk.

Arcomról letöröltem a könnycseppeket, majd visszamentünk az emberek közé. Hamarosan Luke lépett mellénk, s kezembe egy pohár üditőt nyomott.

— Ki volt a pasas? — kérdezte, miután belekortyolt italába.

— Csak a szomszéd — vágta rá kapásból Calum. — Látta, hogy sok ember van itt, és azt hitte, hogy hangosan fogjuk hallgatni a zenét. Megfenyegetett, hogy ha megtesszük, akkor kihívja a zsarukat.

Mosolyt küldtem felé, mire csak kacsintott.

— Idióta szomszédok — mordult fel Hemmings, s ismét ivott poharából.

— Azok — mondtuk szinte egyszerre Calum-mal.

Hamarosan Lyn is csatlakozott hozzánk, karjaiban a háromhetes Andy-vel. A kissrác már majdnem elaludt Lindy karjában, így úgy döntöttük, hogy felvisszük őt Abby mellé. Halkan nyitottunk be a kis szobába, s a gyerekágy mellé léptünk. Lyn levette Andy-ről a vastagabb pulóvert, amit aztán összehajtva egy táskába helyezett. Ezután a kicsit az ágyba helyeztük, Abby mellé.

A két gyerek egymás felé fordult, s úgy aludtak tovább.

— Annyira édesek — mosolyodott el Lyn.

— Igen, azok — nevettem fel.

Hamarosan visszamentünk a többiekhez, beszélgettünk tovább.

Mindazok ellenére, hogy apám megjelent és megfenyegetett, nem történt semmi komolyabb probléma. Ugyan nem éreztem magam olyan felszabadultnak, mint azelőtt, de megpróbáltam ezt nem annyira hangoztatni. Calum folyamatosan mellettem volt, s többször is megkérdezte, hogy nincs-e valami bajom. A válaszom mindig a 'nem' volt, ám ezt nemigen vette be. Többször is félrehúzott, megkérdezte, hogy van-e valami gondom, s hogy tetszik-e a kis buli.

Ajkát rengetegszer tapasztotta az enyémre, ami miatt egyre többet és többet akartam belőle. Oly rég érezem már forrón vibráló testét

Miután a vendégek elmentek, Lyn-el összetakarítottuk a nappalit.

— Minden oké? — kérdezte meg hirtelen.

— Miért jön mindenki ezzel? — tettem fel a költőinek szánt kérdést. — Miért ne lenne minden rendben?

— Nem tudom. Fura vagy — ingatta meg fejét a lány, s tovább sepregetett.

Nem mondtam el neki, sőt, nem is áll szándékomban. Illetve, jelenleg. Később biztos, hogy elmondom neki. De még túl korai. Lehet, hogy túldramatizálná a helyzetet, amiből csak én jönnék ki rosszul.

Miután Lyn, Luke és Andy is elment, Calummal bementünk Abby-hez. Ébren volt,  apró kezeivel játszadozott. Hamarosan felsírt. Éhes volt. Levettem magamról a pólóm, karomba vettem Abbyt, s hozzáfogtam etetni [ sirok gyerekek >.< ]

Calum mellém telepedett, s átfogta a derekam. Állát megtámasztotta vállamban, majd úgy suttogott a fülembe.

— Szeretlek — ezzel pedig egy puszit nyomott nyakam minden egyes pontjára.