baby on board // calum hood >3<// befejezett//

07.

Calum szemszöge

Hetek óta erre készülök. Folyamatosan tervezgetek, minden egyes apró részletet alaposan kiszámoltam, s megterveztem. Mindent.

Erre ez a videó mindent tönkretett. Csak hogy tudnám, hogy miért tette ezt. Hogy milyen oka van rá. Mert elmondani nem akarja.

Barna tincseimbe túrtam, miközben hangosan kifújtam a levegőt. A rohadt életbe már! Meg fogok bolondulni!

— Minden kész? — Luke állt mellettem, talpig smokingban.

— Mégis mire? — vontam fel szemöldököm.

— Két teljes hónapja erre a napra készülsz, s most mindent eldobnál a picsába, azért, mert van egy idióta fasz ellenséged, aki nem bír megülni a seggén. Visszaakarod szerezni? Azt akarod, hogy a tied legyen? Akkor most állj fel, takarodj haza, öltözz át, és irány New York! — üvölti a képembe.

Igaza van. Ha azt akarom, hogy Yvie ismét az enyém legyen, akkor harcolnom kell érte. Meg kell mutatnom, hogy igenis szükségem van rá. Hogy kell nekem. És, hogy rajta kívül tényleg nincs más. Sőt, nem is lesz.

Beültem autómba, s azonnal hazaszáguldottam. Magamra kaptam egy ugyanolyan fekete szmokingot, mint amilyet Luke is viselt. Hajammal nem babráltam sokat, egyszerűen csak beletúrtam. Yvie is szeret beletúrni, elmondása szerint csak akkor áll szexin, hogy ha ő igazítja a hajam.

Délutánra értem New Yorkba. Azonnal egy virágboltba mentem, ahonnan felvásároltam a rózsakészlet majdhogynem háromnegyedét. A lista ezen része pipa. Ezután jön a neheze.

Luke már egy ideje utánanézett, hogy hol is lakik Yv, így könnyen odataláltam. Mostmár csak az volt a kérdés, hogy hogyan jutok be.

Yv-et ismerve a kulcsot magánál tartja. De biztos, hogy van pótkulcs.

Nos. Ha Yv lennék, akkor hova tenném? Virágcserép vagy lábtörlő azonnal kihúzva, mivel az túl egyszerű.

Hosszas keresés után megtaláltam a keresett darabot, így sikeresen bejutottam a házba. Azonnal a konyhába mentem, ahol elkezdtem készíteni a mai napra szánt vacsorát. Nem volt túl nehéz, viszonylag rövid időn belül el is készült.

Kilenc tájt fejeztem be a kaja elkészítését és a terítést, így nekikezdtem a díszítés többi részének. A sok rózsát, amit még a délután vettem, szétszórtam a lakás különböző pontjain. Leginkább a lépcsőre helyeztem, valamint a hálószobába.

Szalagok is voltak, amelyeket a korlátra kötöttem.

Tízre kész is voltam.

Viszont Yvie sehol sem volt. Hol lehet? Merre járhat? De legfőképp: kivel van? Bele se merek gondolni, hogy egy másik férfi akár csak hozzányúl, vagy megérinti.

Mérgemben ökölbe szorítottam kezem, s előre meredtem. Hol van már? Miért nem jön haza?

Végül úgy döntöttem, hogy elmegyek, megkeresem őt. Magamra kaptam zakóm, s miután bezártam az ajtót, elhagytam a lakást. Fogalmam sincs, hogy merre mentem, csupán csak mentem előre és csak előre. Mintha egy láthatatlan lánc húzott volna Yvie-hez. Mintha ő húzná a láncot, kérve azt, hogy menjek oda hozzá, s szorítsam magamhoz.

Ennek az estének tökéletesnek kell lennie. Nem csúszhat be egyetlen egy baki sem.

Végül egy parkhoz jutottam. Nem tudom, hogy miért, de bementem.csak mentem, s mentem végig a.macskaköves úton, amikor is hangos nevetésre lettem figyelmes.

Ezt az édesen csengő hangot bármikor, bárhol felismerem.

Csak Yv tud ennyire felszabadultan, ennyire boldogan nevetni. Szürkület volt, így nem igazán vettek észre. Egy bokor köyé léptem, s megpróbáltam azonosítani azt, akivel ott ül.

Férfi volt.

Mosolygott rá. Nevetett. Annyira boldog volt. Nélkülem.

Hirtelen a srác Yvie álla alá nyúl, itt pedig elfordítom a fejem. Nem. Nem akarom látni. Nem akarom tudni, hogy most kurva boldog, nélkülem. Azt akarom, hogy velem legyen boldog, hogy velem, vagy miattam nevessen, hogy az éj kezemet fogja.

Itt már nem érdekelt semmi. Visszamentem Yv lakásába, elvettem a hűtőben lévő Rosé-t, majd bele is kortyoltam.

Itt már csak az alkohol segíthet.

[Btw eddig sosem néztem meg, de New Orleanstól New Yorkig köbö 17 óra van. Szöval itt most a karakterek szuperszónikus képességgel rendelkeznek, s pár óra alatt megteszik ezt a hosszú távot. Irreális, tudom, ezt elbasztam. Mindegy :///
Uhm. Ez a rész rohadt rövid lett. Na de a következő.... grrrrr :333