Eli megváltása (Összefonódott lelkek 2.) [Befejezett]

Huszonharmadik fejezet

Dylen ismét időpont nélkül érkezett meg a szirén irodájába. A titkárnője azonban kivételesen most még a testi erejét is bevetve próbálta visszatartani abban, hogy bemenjen hozzá, de most az egyszer nem érdekelte az udvariasság Dylent.

Tehát kopogás nélkül benyitott a szirén vezető ajtaján, majd megtorpant. Bent ugyanis a sárkánykirályt találta miközben Melodival hevesen vitatkozott. Rajtuk kívül még egy fiatal nő volt még az irodában, aki akkor éppen nem beszélt, de látszott rajta, hogy ez csak egy múló állapot.

Hogy magára vonja a jelenlévők figyelmét, krákogott egyet. Ennek meg is volt a hatása. A vitát mintha elvágták volna, és néma csend telepedett a társaságra.

- Most, hogy a kapcsolattartónk a városba érkezett, az ő feladata lenne ez, de úgy gondolom, most más dolgok kötik le a figyelmét. Így szeretném jelezni feléd, hogy a birtokom környékén előfordulhat egy kis bonyodalom az elkövetkező napokban - tekintete azonnal Mel szemébe mélyedt, aki erre csak bólogatott.

- Hogy mi van? - ocsúdott fel kábulatából Mel, miután eljutottak a druida óriás szavai a tudatáig.

De hiába.

Dylen már el is ment.

- Hát ez meg mi a fene volt? - nézett értetlenül Amy a jelenlévőkre.

Mel még mindig az ajtót bámulta, ahol pár pillanattal ezelőtt még a szörfös óriás állt, majd mosolyogva megrázta a fejét.

- Azt hiszem, ő így dob egy üzit.

Draco elgondolkodva nézett a férfi után, majd megvilágosodva felkiáltott.

- Ó! Ő volt Dylen! Még mindig ellene van minden elektronikusnak? - rázta ő is mosolyogva a fejét. Bár személyesen nem találkozott vele, mióta belendült a digitális forradalom, néha eszébe jutott, hogy vajon hogy boldogul ebben a világban ez az őskövület.

Mel elgondolkodva emelte tekintetét Dracora, majd jól megfontolva a kérdését tette csak fel végül azt.

- Te mindenkit személyesen ismersz, akik a Természetfeletti Lényeken kívül esnek?

- Csak a legerősebbeket, akik komoly gondot okozhatnak. Ahogy anyámat ismerem, befogta Dylent, hogy kicserélje a pelenkámat.

- Tényleg? - lepődött meg Amy ezen. Ő nem tudta megmondani a férfi korát, de biztosan fiatalabbra tette volna a voksát, mint Draco...

Draco harsányan felnevetett.

- Dehogy! Abban a korban még nem volt szigorúan vett pelenka. De ha lett volna, anyám biztos befogta volna.

Mel a csukott ajtóra nézett, ahol nem is olyan régen még ott állt Dylen.

Vajon milyen veszélyes lehet a férfi, ha Draco számon tartja? És amúgy milyen idős?

- Tök mindegy! Inkább azt mondd, hogy mire jutottál! Merre keressük tovább Meget? - szegezte minden figyelmét Amy a szirénre. Draco csitítóan párja derekára tette kezét, és megnyugtató hullámot küldött felé. Őt sokkal jobban érdekelte az, hogy miért jelent meg Dylen itt. Dylen, aki köztudottan nem szívlelte a sziréneket.

- Szerinted mégis milyen jellegű bonyodalmak adódhatnak nála? - nézett kérdőn a szirén Dracora. - Nem kellene utána néznünk?

Draco csak némán bólintott egyet.

- Hahó! Senki sem figyel rám? Merre keressük Meget? - csattant fel Amy, de a párja és a szirén vezető már a számítógép előtt ültek, hogy kiderítsék a druida birtokának pontos helyét.