⓶ | Pontosan az, akinek látszik ✓

6.

GIANA

- Te mi a fenét keresel itt? - léptem ki a szobából és becsuktam az ajtót.
Ő hátra lépett egyet, hogy helyet adjon. Felém nyúlt és megsimította arcomat. Lesodortam a kezét és mérgesen néztem rá. Velem nem ért rá eljönni, de mikor haza akar zavarni, akkor persze egyből van ideje.
- Aggódtam érted. - sóhajtotta.
Egy idős pár elsétált mellettünk, miközben furcsán méregettek minket. Én is sóhajtottam egyet, majd fejemmel a lift irányába intettem.
- Ne itt beszéljük meg.
Bólintott, majd elindultunk a felvonóhoz. Megnyomtam az emelet gombját, majd a lift falának dőltem. Ezt a pár percet kihasználtam, hogy összeszedjem a gondolataimat és kitaláljam a kérdéseket, amiket mindenképp fel szeretnék tenni neki. Csendben lépkedtünk a szobám felé, miközben a zsebemből kihúztam a kártyát. Az ajtóhoz léptünk, lehúztam és bementünk a helyiségbe. Kezemmel a fotelek felé intettem, hogy üljön le. Elfoglalta az egyiket, én pedig az ágyra ültem és kíváncsian néztem rá.
- Miért küldtetek utánam embereket? - hangomból kihallatszott a sértettség.
Hajába túrt a két kezével és ismét sóhajtott egyet.
- Ne haragudj. Csak aggódom érted. - szomorúan nézett rám.
Lehajtottam a fejemet és a kezeimet kezdtem el vizslatni.
- Hozzáteszem, jogosan... - morogta.
Kifújtam egy nagy adag levegőt és a szemeibe néztem.
- Jogom lett volna mindent tudni.
- Igazad van. - bólintott.
- Miért nem mondtátok el, hogy nem is az igazi szüleim neveltek fel?
- Nem akartunk sokkolni vele.
- Ez elég gyenge kifogás. - morogtam és felálltam az ágyról.
Az ablakhoz sétáltam és kibámultam rajta.
- És miért nem mondtátok, hogy férjnél voltam... vagyok?
Nem válaszolt azonnal, így azt hittem, hogy nem hallotta, de aztán válaszolt.
- Mert nem igazi házasság volt.
- Ezekszerint a miénk sem az... - jegyeztem meg és az ujjamon lévő karikagyűrűt kezdtem forgatni.
- De igen. - felelte. - De ha szeretnéd, újra elveszlek.
Hallottam, ahogy feláll és felém sétál. Megfordultam és kérdőn néztem rá. A zakója belsőzsebébe nyúlt és előhúzott belőle egy összehajtott papírt. Felém nyújtotta, én pedig remegő kezekkel vettem el.
- Mi ez? - kérdeztem, miközben elkezdtem kihajtogatni.
- Olvasd el. - sétált vissza a fotelhez és leült.
Olvasni kezdtem a papírt, ami egy szerződés volt. A neveket elolvasva görcsbe rándult a gyomrom. Sarah Grace Winter és Nicholas Jerry Jonas. Tehát Nick és én.
Leültem az ágyra, úgy tanulmányoztam tovább a papírt. Mintha már láttam volna, mégis idegen volt minden szó. Egy kitalált kapcsolatról szólt a szerződés, amiről fogalmam sem volt, hogy miért mehettem bele. Értetlenül olvastam tovább, mikor megláttam benne, hogy házasság része is van. Nagyot nyeltem és megértettem, hogy mire gondolt Matt. Nem szerelemből mentem hozzá Nick-hez, hanem mert szerződés kötött. Könnyezni kezdtem, ahogy tudatosult bennem, hogy igaza volt apának: rossz emberek vesznek körül.
Matt felállt és mellém ült.
- Jaj, kincsem. - sóhajtotta és magához húzott.
Hozzábújtam és szipogtam párat.
- Miért mentem ebbe bele? És te hol voltál? - kérdeztem zaklatottan.
- Nem tudom, mivel vett rá. Sajnos azt sem mondtam el, de tartottunk szünetet a tíz év alatt. Valószínűleg ezt használta ki.
Felnéztem rá és őszintének tűnt. Nem tettem fel neki egyelőre több kérdést, mert ez az információ is megterhelő volt már számomra. Azt még mindig nem értettem, hogy miért nem mondták el ezeket a dolgokat, de elkönyveltem annak, hogy csak védeni akartak.
Elég rosszul gondoltam...
- Menjünk haza. - szorította meg kezemet, mire csak bólintottam.
Segített összepakolni a ruháimat, az Ademaro-nál lévő dolgaimat pedig bíztam benne, hogy majd a bátyám elhozza. Megfogta jobb kezével a bőröndömből, a ballal pedig az én jobbom felé nyúlt. Elmosolyodtam és a kezébe csúsztattam az enyémet. Így indultunk le a recepcióra, hogy kijelentkezzek.
Beültem Matt autójába és az ablaknak döntöttem a fejem. Rezgett a telefon a zsebemben, így előhúztam és rápillantottam az értesítésre. Üzenetem jött Ademaro-tól, amiben azt kérdezte, hogy merre vagyok. Rövid választ írtam neki, miszerint hazamegyek, majd lezártam a telefont és visszatoltam a zsebembe.