Maffia gyermekei.

-4-

Az út közben elerdt az eső.
Általában szeretem az esőt de ez most nem jókor jött hisz fehér ingben voltam.
Próbáltam minnél mélyebbre hajolni egyrészt azért hogy a szembe jövő levegő ne hátráltasson és hamarabb haza érjek másrészt azért hogy kevésbé érje a mellkasomat.

A ház elött láttam hogy a garázs ajtó nyitva van, gondoltam hogy a biztos  fiúk bütykölnek valamit.
De nem , amint be toltam a motort kivettem belőle a kulcsot majd kezembe szorongattam.
Fordultam volna meg mire magam elött láttam Jisungot.
Arcomon hatalmas vigyor jelent meg majd megöleltük egymást.
Már nagyon rég láttam, és számomra olyan mint egy nagybácsi , vagy egy lelki társ sok dolgot szoktam vele megbeszélni.
-sziaaaaa
Öleltem meg.
-sziaaa, de rég láttalak
-hát az tuti, hogy vagytok?
-szerintem egész jól, de majd mindjárt megyünk be és akkor beszélünk még.
-oksi, sziaaa
Majd magam után becsuktam az ajtót.
Siettem hogy egyik báttyámal se találkozzak mert elég kellemetlen volt fehér átázott ingben.

Ahogy beléptem megláttam fivéreimet és Jung-Hwan-t [Jisung fia] a kanapén ülni.
Hát mondom hogy szerencsétlen vagyok!
-szia hugi hogy ment a vizsga?
Kérdezte I.N
-majd mondom ha le jöttem.
Próbáltam takargatni magamat.
-valami baj van?
Húzta össze a szemöldökét.
-nem nincs , majd mondom ha lejöttem.
Mondtam kicsit erélyesebben.
-valaki beszólt?
-mondom hogy nincsen semmi baj csak át akarok öltözni mert úgy eláztam mint a kurva élet és fehér ing van rajtam ! szerinted miért takargatom magam?
-jolvan na , ne egyél meg
Mondta feltett kézzel, majd a mellete lévők csak egy halk kuncogást hagytak.

Sietve szedtem fel a lábaimat a lépcsőn , de bele akadt az egyik a másikba és akkorát taknyoltam fölfelé mint amikor egy medve elesik márha eltud esni egy medve. Lehet bénább vagyok egs medvénél is.
Ki tud felfelé esni a lépcsőn?
Éééén!!!
Gyorsan föl keltem és siettem tovább a szobába.
Amint be értem ledobtam a táskám és villám sebességel nyitottam szinte szakítottam ki a szekrény ajtóm.

Addig lent a többieknél:

-most amúgy azért kiabált le mert mérges volt vagy azért mert nem lett jó a vizsga?
Bámult maga elé Jeongin.
-azért mert föltartottad,  és kellemetlenül érezte magát, te hülye ennyi logikád sincs
Vágott rá Minho.
-mert neked van?
-amúgy az előbb mi volt ez a nagy huppanás?
Szakította félbe Jung-Hwan a kettő fiút.
-hát kettő lehetőség van
Az egyik az hogy elesett Mina a másik az hogy ledobott valamit.
-fogadjunk!
-mire?
-ha elesett akkor jösz egy csokival
Ha ledobott valamit akkor én jövök neked.
-legyen.
Majd kezet ráztak Minhoval.
És tovább játszottak a kontrollerel.

Ekkor be jött a két apuka is a garázsból.
-Mina egyedül jött haza?
-igen.
-végre elengeded?
-mondjuk úgy hogy van egy chip
A motorjában így akárhova megy látom.

Vissza hozzám[az én szemszögem]:

-mondjuk úgy hogy van egy chip a motorjában így akárhova megy látom.
Mondta apa.
-mostmár adhatnál neki egy kis bizalmat szerintem.
Csapta meg a fülemet a beszélgetés miközben jöttem le.
-te most kajak lekövetsz? Télleg nincs felém semmi bizalmad?!!!
Szakítottam félbe a beszélgetésüket.
-nem .. nem úgy értem hogy nincs feléd bizalmad csak..
Mentegetőzött.
-csak mi???
-csak nagyon félek hogy valami bajod lesz.
- és egy nyomkövetőböl meg tudod állapítani. Ne nézzél már ennyire hülyének. Akadtam ki , kiabálva.
Amúgy meg Minho te erről végig tudtál? És nekem szándékosan nem szóltál?! Minho csak nézett és megse szólalt.
Ne csak nézzél válaszoljál is bazdmeg.
Kiabáltam rá , de tök potyára.

Ekkor a bejárati ajtó kinyílt és a
BANG meg a HAN család anyukája jött be.
-mi ez a nagy kiabálás?
Tette fel hangosan a kérdést hogy rá figyeljünk.
-hát tudod az van hogy drága férjed chipet tett a motoromba mert nem bízik bennem . És tudod már nagyon unom hogy minden léptem valaki követi.
Tekintetem anyámra és férjére vándorolt oda vissza.
-ez igaz?
Tette fel a kérdést . Látszólag ő se tudott róla.
-én csak miatta csináltam
-szóval igaz... komolyan Chan mostmár igazán adhatnál neki télleg egy kis bizalmat.
Mondta csalódottan anya.
-hagyjuk az egészet , úgysincs értelme. Már megkellet szoknom hogy még barátaim sincsenek mert "annyira félt" mutattam az ujjaimmal idéző jelet.
Majd fogtam magam és inkább vissza mentem a szobába, hogy őszinte legyek már elment a kedvem mindentől.

Fogtam egy könyvet a polcról és olvasgatni kezdtem , zárt ajtó mögött.

Addig lent:
-remek ezt is megcsináltad , remélem hogy sajnálod de nagyon.
Pakolt közbe anya ki a szatyorból mert hát ügye máma együtt csinálnak kaját.
-mindjárt beszélek vele.
Vette az irányt a lépcső felé Chan.
-azt melegen ajánlom is.
Mondta dühösen anya.

Mikor felért az ajtóhoz kopogni kezdett.
-Zümi , ne haragudj
- ne haragudjak? De mégis megtetted!
-tudom bocsánat, kérlek engedj be beszéljük meg.
-biztos hallottad már ezt a szót
: neeeem.
Mondta  a lány elhúzva a szó végét.
Majd Christopher kudarcot vallva le battyogot a lépcsőn.
-na?
-makacs
-kellet neked annyira azt a rohadt Chipet rá tenned .
Vágta nyakon felesége.

A Han család jót nevetett rajta.
-Jeongin menj te , neked lehet menni fog.
Mondta anya intve a lépcső felé.

Hát I.N se volt másképp, már vagy 25 perce próbálta meg győzni húgát.
Ekkor megszólat  Jisung.
-megpróbálom én .
Vette az irányt a lepcső felé.
-na ha  ki tudod hozni hogy megbeszéljük vele akkor jövök eggyel.
Mondta a Bang család apja, válaszul csak egy kacsintást kapott.

Vajon sikerülni fog neki.?