Selymes ágyneműben ébredek amire el is mosolyodtam, madarak csicsergése , nincs suli tehát nem kell kapkodni.
Becsukott szemmel nyújtózkodom a gyönyörű reggel.
-Minaaaa!!Öltözz indulunk ruhát vásárolni a gálááraaa!!! -Üvöltve szakítja ki anyám az ajtóm ami sikeresen ki is szakadt, a "gyönyörű" reggel el is múlt, az álom olyan gyorsan ment ki a szememből mint Minho kezéből a pénz amikor egy macskás részlegre ér. -Mi a jó istennek kell ordítani kora reggel??? Szerinted melyik anyuka kelti így a gyerekét az AJTÓMRÓL nem is beszélve?!-kiabáltam vissza miközben a kitört ajtómra mutattam.-Ne kiabálj hanem öltözz!
-te jöttél be kiabálva.-mondtam unott arcal.
-öltözz!-parancsolt rám miközben arrébb rúgva szegény ártatlan ajtómat , drámaian távozott a helyiségből.
Én meg itt ülök az ágyaban és azon gondolkodom hogy a túróba hozzuk rendbe az ajtóm? Úgy ahogy volt kiszakadt de még a kilincs is kiesett.
Minek kell egyáltalán kiszakítani?
Volt ajtó, nincs ajtó így kell varázsolni ,na még egy bűvész is megirigyelne. Meg egyébként melyik anyuka kelti fel a gyerekét ordítva, még a vér is megfagyott bennem , ez az asszony rám hozta a frászt. Hogy bír vele apám élni az egy kész rejtvény marad számomra.
Nagy nehezen fel tápészkodom szekrényemhez majd óvatosan kinyitom az ajtaját. Sok ruha tárul elém és ennek a nagyrészét nem is hordom. Egy régebbi farmert választottam meg egy lila pólót és jolvan az úgy. A nadrág szokatlan hisz általában bő ruhákban járkálok ezért elkezdtem benne guggolni meg hajlongani , erre mi csapja meg a fülem ,a vadállat hangja lentről érted én az emeleten vagyok ő pedig LENT.-KÉSZ VAGY MÁÁÁR?-ordibált föl anyám.
-APAAA!ZAKLAT A FELESÉGED!!-én meg lefelé jövet kiabáltam szeretett apámnak hát persze csak nagy szemekkel nézett rám miközben az iratok olvasásában zavartam meg.
-Ahj..mi bajod már megen? Most mész vásárolni, és én megint oda adtam a bankkártyám szóval ne veszekedjetek már.
-jaj de nagy bajod lesz tőle, egy két won fog csak eltünni a számládról az meg nem sok- vontam vállat miközben cipőmet szenvedtem magamra. Lehet kéne már új cipő mert ez már kezd nyomni és kényelmetlen lenni.
Eközben apa ide sétált és bekötötte cipő fűzőmet, nem tudom hogy de kettő masni fül helyett mindig négyet csinál. Ebben pedig nem tudom utánozni soha nem mutatja meg hogyan csinálja.
-Fogadj szót anyádnak és vigyázzatok magatokra. -nyomott egy puszit homlokomra majd anyától is kért egy csókot. Chan derekánál fogva húzta magához szerelmét majd egy nyálas csókba hívta amit a párja nem félt viszonozni . Én meg itt állok és mindjárt elokádom magam.hát mit ne mondjak elég nyálas csókra sikeredett.
-Na jolvan elééééég , majd este vagy amikor akarjátok folytatjátok de ne elöttem.-toltam ki anyát a bejárati ajtón amire csak nagyot nevetett fel Chan, én pedig be ültem a kocsiba.Végre anyám is be pakolta magát és már csak a kulcsot kellene elfordítania amikor. -Ohh baszki!
-mivan?-kérdezem értetlenül miközben végig néztem ahogy ki be szállt a kocsiból.
Egyáltalán nem értettem hogy ez mire volt jó de lényeg hogy elindultunk. Na hát tudni kell hogy anyának egy egyszerű kis BMW-je van ezt pedig imádja de soha nem megy gyorsan SOHA.
Nem olyan mint mi hárman akik ha tudják tövig adják a gázt neeem, anya mindig is félt a gyorsasággal játszani ezért elég lassan érünk oda ahova elindulunk főleg ha dugó van.
Most sem volt másképp.- Nem akarsz egy kicsit gyorsabban menni? Hamarabb oda érnénk.
-Nem értem mi bajotok van, mindegyikőtök "miért nem mész gyorsabban?" Stb stb. Ez így biztonságos és amúgy sem fogunk elkésni.-magyarázta miközben az autókat szemlélte.
أنت تقرأ
Maffia gyermekei.
أدب الهواة-Halmozz el gyönyörű hazugságokkal és boldoggá teszlek,csak hadj legyek a tied.- A Bang családban egyetlen lány van. Apja nagyon félti hisz rengeteg ellensége van, így jobbnak látja ha nem nagyon megy el otthonról lánya egyedül , vagy ha elmegy akko...