Maffia gyermekei.

-9-

-és utána?
-hát valószínű hogy a gyomra miatt egy kicsit lazulni fog  a szorítás így egyszerűen kicsavarom  a háta mögé a kezét és onnan meg már könnyű út a földre dobni.
-végül is egész, jó--mondta Chan .

                         ***

Ismét eltelt egy kis idő és apa megdicsért hogy egész jó dolgokat mondtam,  meg egy jó pár gyenge pontot és fogást is mutatott , persze nem mondtam neki hogy amíg ő dolgozik vagy nincsenek itthon, anya szokott velem edzeni , mert hát ügye eredetileg nekem 17 éves koromig megvan tiltva de nem számít anya pici lányának:).
Hehe.

Megint a sarokba ültem mikor kifogyott a kulacsomból a víz, és azért még minimum egy órát lent leszünk.
-mindjárt jövök gyors föl megyek töltök  vizet a kulacsomba és jövök vissza, nektek kell valami?
—kérdeztem a többieket.
De mivel senki nem szólalt meg így  egy egyértelmű nem.
-hát jó — mondtam majd az ajtó felé indultam.
Ahogy kértem egy hosszú folyosó tárult elém. Nem valami nyugtató látvány így gyorsan szedtem a lábaimat, amint oda értem az ajtóhoz mélyen bele szívtam egyet a levegőbe majd jó erősen csapta meg a szemem a délutáni napsütés.
-az anyámat de fényes van
—gondolkodtam hangosan majd a konyha felé indultam.

Oda mentem a pulthoz ,lecsavartam a kulacs tetejét majd megnyitottam a csapot , hát mivel nem azonnal jött hideg víz így neki támaszkodtam a pultnak.

Ekkor egy ajtó csukódás csapta meg fülem, mivel nem a bejárati ajtótól jött ezért kizárt hogy anyuék jöttek meg.
A hang a lépcső alól jött tehát az egyik edző teremben lévő jó madár jött fel.
Mistem törődve vele bedugtam a hideg víz alá a kulcsom száját hogy tele legyen.

-mindjárt ide engedlek egy pillanat és tele lesz—mondtam Dae-hyunnak miközben hátra néztem.
  Az üveg megtöltődött így gyorsan rá csavartam és fordultam is volna meg ha nem lett volna Dae szorosan elöttem.
-nem vagy egy kicsit közel?
kérdeztem szokásosan kínosan nevetve.
-engem nem zavar, talán téged igen ?
-ne viccelődj Dae engedj.—vált komolyabbá az arcom.
-mitől lett ilyen szép pipacs színű az arcod.
-Dae! Engedj
Dae-hyun két kezével a pultra támaszkodott így elzárva előlem a kiutat.
Vészesen közeledett felém.
Amit nem tudtam hova rakni, nem akartam tőle semmit hisz nagyon jó haverom volt.

Arca egyre közelebb volt az enyémhez és erős kezei miatt nem tudtam szabadulni.
Elkapott az ideg és olyat bele vágtam az orrába hogy féltem lehet eltörtem neki.
-ahhh.... baszki — hátrált hirtelen meg majd két kezével fogta.
De csak ekkor láttam hogy kezei közül lassan csurgó élénk piros vér folyik.
-bazdmeg mondtam hogy ne gyere közelebb ,mi ütött beléd.?!
—fogtam a pulton lévő kéztörlő papírt és oda nyújtottam neki.

Majd kikerültem és vissza mentem az edző terembe.
A fiúk kérdően néztek hogy hol van barátjuk mire csak egy vállhuzást kaptak.

-a szünetnek vége, folytassuk—jelentette ki apa.
És most  az hogy Bin-hez megyek az azt jelenti hogy az utolsó "ÁLLOMÁS" ma az edzésen.
Kicsit kellemetlenül éreztem magam hogy majdnem eltörtem fia orrát , de végül is oda sétáltam hozzá.
-na itt mitcsinálunk.
-erősítünk 💪🏼.
-pontosítanál?
-súlyzós edzés.
-jaah oke.

Neki is láttunk először be melegítettem a kicsi súlyokkal majd jöhetett a többi.
Végül az utolsó , ez a nem tudom mi.
Le kellet feküdni egy kipárnázott padszerű valamire és azon volt egy fémrúd amire ügye kelletek a súlyok.
Changbin nem tett rá először semmit, mert hát ügye maga a rúd 20 kg. :')
Na mindegy szépen be feküdtem alá , Jeongin fogja a térdeimet hogy ne emelkedjen föl .
Bin pedig nagyon figyel nehogy magamra ejtsem a topaságommal.
Elmagyarázta mit hogyan kell kinyomni,tartani és fogni.