Black Swan - Magyar/ BTS Kim Taehyung ff BEFEJEZETT

Kimondatlan érzelmek

Sziasztok! Hamar hoztam is a következő részt, mert nem fért tovább az agyamba, muszáj volt megírnom nektek, mondtam, hogy igyekszem! :) Várom a kommentjeiteket és a visszajelzéseket. Jó olvasást ♥

- Mit akarsz Taehyung? Kérlek, ne rontsd el ezt a napot nekem, próbálok túlélni, de te nem segítesz ezen - szóltam, majd belekortyoltam a pezsgőbe és lezártam a szemem egy kis időre, hogy végre elszállhassanak az elmúlt idők eseményei.

- Téged. - hangzott a válasz, amit egy kisebb kacagás követett.

Erre a szóra képtelen voltam zárva tartani a szemem. Tudtam, ha ránézek, valami gúnyos mosolyt fogok látni és sajnos nem tévedtem. Megvető tekintetet láttam. Nem sokban különbözött attól, amit minden nap látok, de ez valahogy szíven ütött, és jobban, mint az eddigi viselkedése, amihez kezdtem hozzászokni. Azt éreztem, hogy Taehyung megmagyarázhatatlanul túlzásba vitte ezt az egészet, mintha tekintetével minősített volna, vagy viccet szeretett volna belőlem csinálni. Nem tudom mit gondol rólam, de egy mérhetetlenül másabb kép él benne arról, hogy ki vagyok, mint amiben reménykedtem. Azt hittem kezdi látni azt, hogy nem egy elkényeztetett kislánnyal kell együtt élnie, de szerintem szándékosan vakon áll hozzá. Nem is akarja látni a jót, senkiben, nem is biztos, hogy tudja milyen az. Mikor idekerültem, egy fokkal talán kevésbé volt ekkora barom, de most, már meg sem próbálom kiismerni, csak elviselem, hogy van.

- Mr. Kim. Megérkezett. - kiáltott Yoongi a hátunk mögül. Én még mindig lesújtva álltam a medence szélénél és azon gondolkoztam, hogy létezik-e, hogy egy ember ennyiszer szarból szarba csöppen az életében, vagy van olyan, akinek egyáltalán nem jár ki a jó?

Taehyung még vetett rám egy pillantást, majd kisétált, mögötte visszhangzott az ajtó becsapódásának a hangja. Ebben a pillanatban mélyen utat tört bennem a bácsikám hiánya, arra gondoltam, hogy ő biztosan tudná mit kell tenni. Az, hogy apám nem keres, még csak nem is tájékoztat arról, hogy merre van, talán már megszokott dolog, de rájöttem, hogy nincs senkim, senkim a világon. Egyedül vagyok, mint a kisujjam.

Eldöntöttem, hogy az első adandó alkalommal elmegyek innen és egy olyan életet alakítok ki magamnak, amit megérdemlek.

☾♡

Az úszás után törülközőbe burkolózva mentem fel a cuccaimért a konyhába, ahol hagytam őket, de meglepődtem, mikor láttam, hogy összehajtva csücsülnek a széken. Úgy döntöttem, hogy felöltözöm és beszélek az első emberrel, aki házon belül a segítségemre lehet. Öltözés közben hangokat hallottam a teraszról, nyávogó, dünnyögő hangokat, egy kis ostoba nevetéssel megfűszerezve.

Ezaz, már csak ez hiányzott az estémből. Akkor ezért nem mondta Yoongi a vendég nevét. Nincs neki, mert ribanc a neve.

Töltöttem magamnak egy kis narancslevet, majd a konyhapultnak dőlve maximális nyugodtságot sugározva kezdtem el agyalni a körülöttem lévő szituációkon. Bevallom volt bennem egy kis kíváncsiság. A mindig rideg emberünk hogyan viselkedhet egy ilyen kaliberű nővel kettesben? Jó.. mármint azon kívül, hogy hallottam őket elmélyedni egymásban. Nem bírtam ki, hogy ne hallgatózzak.

- Azt rebesgetik, hogy megakarsz nősülni. - mondta vinnyogó hangon a nő, majd nevetve megpaskolta Taehyung vállát.

- Ez így van - mondta magabiztosan a Félkegyelmű.

- Tudod, hogy ez nem fog apámnak tetszeni. Mondhatni nagy szerepet játszom abban, hogy még nem fordult ellened. Nem játszhatsz két lyukra egyszerre Taehyung kedves. Nem fer - kezével megcirógatva Taehyung állát.

- Úgy tudom még én vagyok a főnök. Vigyázz a szádra - mondta fennhangon Taehyung, mire a nő felkacagott.

- Úgy látom ma nem vagy jó passzban. Máskor nem kell könyörögnöm neked, hogy megdugj - válaszolt morcosan a nő, majd csönd. Egy kis idő után így folytatta: - Tudod mit? Rendben. Ma úgyis csak egy gyors látogatásra volt időm. A te érdekedben most az egyszer nem sértődöm meg, de még átogondolom, hogy szóljak- e apámnak rólad.