Black Swan - Magyar/ BTS Kim Taehyung ff BEFEJEZETT

Elveszve

Szervusztook! Úgy örülök, hogy újra van egy kis időm írni nektek! Egyre többen olvastok, amiért nagyon hálás vagyok. Innen is ölelem az új olvasóimat, követőimet, vagy bárkit, aki szereti ezt a kis regényt. ♥
A mai napon 1. helyre került ez a kis történet a #magyarfanfiction és #btshungary hashtegek alatt!
18+os részletek következhetnek. Mindenki a saját felelősségére olvassa. Köszi!

A házig vezető úton szinte lerágtam a körmeimet. Az, hogy nem tudtam mire számíthatok bent, olyasfajta szorongást okozott, amit még sohasem tapasztaltam. Hyejin még csak most kezd felépülni, nem akartam, hogy megtudja mekkora idióta voltam. Elakartam neki mondani, de nem ennyire hamar.

- Srácok kérlek vigyázzatok Hyejinre. Én bemegyek, kíváncsi vagyok mit akar a kurva.

- Én veled megyek. - szólt JK.

- Nem kell, csak kérlek figyeljetek oda Hyejinre.

- Alszik, mint a kis angyal. - mondta Yoongi.

Bólintottam, majd elindultam a ház felé. A biztonság kedvéért az övem alá dugtam a fegyveremet, az ingemet pedig ráhajtottam, hogy ne lássa meg Yeeri. Nagy levegőt vettem és kinyitottam az ajtót. Yeeri vörös ruhájában épp pezsgőt kortyolgatott.

- Nocsak, nocsak, a szukát hol hagytad?

Nevetnem kellett a megnyilvánulásán. Zsebredugtam a kezem és válaszoltam.

- Yeeri, drága. Minek köszönhető ez a kedves látogatás? Nem beszélve arról, hogy a jegyesemet szukának nevezed, ahogy apád is tette. Úgy látom a rohadt alma rohadt almát terem. Te sem különbözöl az apádtól.

- Kuss! - csapott az asztalra a lány. - Mindent elmondott apám a kis tervetekről. Azt hiszed okos vagy, mi? De lefog hullni a lepel és mindenki megtudja majd, hogy megkönyörültél azon a kis kóbor kutyán. Ha pedig Hyejin megtudja mit terveztél, akkor pedig végleg egyedül maradsz.

A kezem ökölbe szorítottam a zsebemben, de nem engedtem, hogy az érzelmeim az arcomra is kiüljenek.

- Mit akarsz tőlem Yeeri? Pénzt, gyémántot, szexet? Mit akarsz? - egy ideig haboztam, majd folytattam. - Megadom, ha befogod a szádat.

- Nahát, ez könnyű volt Mr. Kim. Szerintem tudod mit akarok. - mosolygott ördögien.

A lány egyik kezében a poharat tartotta, a másikban pedig a pezsgős üveggel hadonászott. Nem tűnt veszélyesnek, de nem is bízhattam meg abban, hogy csak azért jött ide, hogy ezeket a fejemhez vágja. Valamiért bűzlött nekem a sztori az elejétől. Az embereim tökéletesen végzik a munkájukat, lehetetlen, hogy a kurván kívül más is a közelben legyen, mert arról már rég tudnék. Bosszút akar.

- Tudod mit akarok Kim Taehyung? Téged. Engem nem vettél el, de ebbe a kis senkiháziba beletudtál szeretni. Le sem tagadhatod - kortyolt bele az italba - rá van írva az arcodra. Elpuhultál, vagy bolond vagy, ezt a két lehetőséget látom magam előtt. A lány felállt a fotelból és a pezsgős pohárral a kezében lassan elindult felém.

- Mi lesz, ha a kis árva Hyejined megtudja, hogy a karjaimba futottál?

- Nem feküdtünk le. Te is tudod. - forgattam a szemem.

- Mégis engem hívtál, mikor szükséged volt egy kis kényeztetésre. Mindig én voltam itt neked, mikor senki más nem volt hajlandó elviselni azt a szar pofádat Kim Taehyung. Kit dugtál meg azon a padlón, vagy ott az asztalon, vagy ott? - mutatott egy harmadik hely felé. Az emlékek keztek szégyenné változni. - Egyébként, ha tudni szeretnéd, Hyejin apja megdöglött. - kacagott fel a lány. - Apám addig kínozta, míg ki nem lehelte az utolsó levegőt is a tüdejéből. Kis idióta. - cirógatta meg az államat. - Egészségedre! - mondta, majd felhajtotta az utolsó kortyot a poharából.