Black Swan - Magyar/ BTS Kim Taehyung ff BEFEJEZETT

Játssz Velem

Sziasztok! Tudnátok egy picit segíteni? Ha van olyan barátotok, barátnőtök, akivel megtudjátok osztani a könyvemet, megtennétek kérlek? Nagyon örülnék neki:) Köszönöm nektek, akik mellettem vannak, Miattatok írok ♥

FIGYELEM! ezután +18 részek következhetnek. | zene csatolva.

- Na és drága Hyejin, akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba - szólt Mr. Han. - Melyik klánhoz is tartozol?

Meglepett, hogy Mr. Han a töménytelen alkohol ellenére megfontoltan és magabiztosan össze tudott rakni egy értelmes mondatot és épp ezt. Gondoltam, hogy meg kell ejtenünk a nagy beszélgetést az este hátralévő részében, de nem számítottam rá, hogy hirtelen, felvezetés nélkül, a semmiből előhozza. Egy pillanatra kijózanodtam. Épp szólásra akartam nyitni a számat, mikor Taehyung megszólalt helyettem.

- Ő is a Kim klán tagja. Édesapám unokatestvére fogadta őt örökbe. Eddig Japánban élt, ezért nem tudhattatok róla.

- Hmm. Szóval nem aranyvérű. - nézett a Taehyung szemébe Mr. Han, poharát az asztalra téve.

- Nem, de úgy tudom nem papírra vetett szabály, hogy csak aranyvérűt vehetek el.

Bíztatásképp megszorítottam a Taehyung kezét. Biztosan nem volt rá szüksége, de én akartam, hogy tudja, mellette vagyok.

- Miért utasítottad el a lányainkat Taehyung? Tálcán kínáltuk fel vele együtt a vagyonunkat és örök védelmünket. Sokat gondolkoztam azon, hogy felbontsam a jelenlegi szerződésünket. Egyedül szegény nagybátyádra nézve, Isten nyugosztalja, nem tettem meg ezt a lépést. - ingatta a fejét Mr. Han és meggyújtott egy szivart.

- A szerelem. - mondta vállát megvonva Taehyung.

- Nocsak. - nézett kikerekedett szemekkel Mr.Lee.

Mr.Cho szeme felcsillant és jóváhagyását két vállveregetés és enyhe bólogatások között tudatta Taehyunggal.

- Szerelem? Miért nem ezzel kezdted?

Hmm. Úgy tűnt, hogy valahol megbújt némi becsület a klánok vezéreiben is. Mr. Han szemében láttam azt, hogy ő még morfondírozik a történeten. Taehyung is látta ezt, ezért érezte, hogy védőbeszéde megtoldásra szorul.

- Nézze, Mr. Han, nem akarom, hogy kétes gondolatai legyenek velem kapcsolatban. Tisztában vagyok azzal, hogy fiatal vagyok még, de a bácsikám huszonegy volt, mikor vezérré választották. Ha lehet ezt mondani, sokkal több tapasztalattal rendelkezem, mint ő ugyanennyi évesen. Ön is tudja hogyan képeztek ki, hiszen ott volt. Kisgyermek voltam még, mikor először találkoztunk. Arra szeretném kérni Mr. Han-t, Önöket, hogy bízzanak bennem. - nézett egyesével a vezérekre  Taehyung, s közben tüzet nyújtott Mr. Lee felé. Ő is rágyújtott egy cigarettára, de szájából kivéve átnyújtotta, amit hálásan fogadtam. Nem tudtam, hogy csupán a stressz miatt, vagy az alkohol hatására, de az egész testem zsiborogni kezdett.

- Azt azért magyarázd el nekünk, hogy miért fontos neked ennyire, hogy bebizonyítsd, bízhatunk benned? Fiam, eddig is ezt tettük, most miért lenne másképp? - mondta Mr. Cho. Taehyung köszönésképp meghajtotta a fejét.

- Valami készülőben van ellenem, ebben biztos vagyok. Meg kellett előznöm, mielőtt a viharfelhőből jégeső lenne.

Míg Taehyung Dong-Min ármánykodásáról mesélt és figyelmeztette őket az ő személyével járó kockázatokra, addig én kihámoztam magam a szorításából és a korláthoz sétáltam. Taehyung hátranézett,s mikor megbizonyosodott róla, hogy nem mentem messzire, folytatta a diskurzust. Csak annyi kellett, hogy elhagyjam a területet, és Mr. Han újra visszahívatta az egy szál ádámkosztümben táncoló lányokat a körükbe. Fúj. Az egyik magas, fenékig érő hajú csaj épp Taehyungot szemelte ki magának és azonnal mellé is furakodott. Hosszú lábait Taehyung ölébe téve úgy tapizta, mintha nem lenne holnap,  fürtöském pedig hátrahajtott fejjel élvezte a műsort. A francba'. Ahogy ott álltam feléjük bámulva, legszívesebben megfojtottam volna Taehyungot. Olyan mértékű düh kerített hatalmába, amit már a cigarettával sem tudtam enyhíteni és azt éreztem, hogy az alkohol sem segít. Az egyik pillanatban úgy tesz, mintha normális ember lenne, akinek vannak érzései, a másikban meg ott enyeleg egy könnyűvérűvel. Emiatt én is annak éreztem magam, engem is ugyanígy a hatása alá tud keríteni ez a félkegyelmű. Nem hibáztathatom a lányt, de nem bírtam ott maradni a közelükben. Hogy eltereljem a figyelmemet valamivel, a pulthoz sétáltam egy italért. Miközben körmeimmel egy üres poharat kocogtattam a bárszéken ülve, Jungkook sétált oda hozzám.