Pokoli Gimi (vagy mégsem?)

13.

-Lívia! - Mi a halál? Zoé és Mariann.
-Sziasztok! -köszöntem nekik, majd bevártam őket.
-Mondd, te süket vagy? Vagy 3-szor kiáltottam a neved!
-Max siket, de az sem. - vágtam rá.
-Nekem nyolc.
Így indult a reggelem. Reggel időben elkészültem, elindultam, majd reggel kijövet a SPAR-ból a fenti párbeszéd. Klassz reggel.
Angol: röpdoga. 5-ös lett. Magyar, katonai, infó, gazdasági: haladtunk az anyaggal. Tesin jegyet kaptunk arra, hogy kézilabdát dobáltunk. 5-ös. Volt kézis létemre gáz is lenne, ha rosszabbat kaptam volna.
Rebeka, Auróra és Alex ma is hiányoztak.
Röviden ennyi, tehát semmi extra nem volt ma.

One day later, on Wednesday

Föci felelés: 4. Felhergeltük a tanárt.  Cecília kiakadt, mondván, hogy mégcsak most lesz kémia. Igaza volt.
-Füzeteket elő! A múlt héten adtam feladatot!
-Milyen feladat? - csodálkozott Bendegúz.
-Milyen füzet?- itt kezdődnek a gondok.
-Mit gondolsz, fiam, milyen füzet? A kémia füzet!
-Van olyanom? - húzta tovább Dénes.
-Kellene! Más esetben azonnal beírom az egyest!
-Nyugodtan.
-Mit képzelsz magadról? Hogy beszélsz velem?
-Magyarul, de ha gondolja, elmondhatom angolul is.
-Haver, nem is tudsz angolul! - vágta rá  Bendegúz.
-Nálad többet tudok. És ezt az egy szót pont tudom.
-Füzeteket az asztalomra! Az ellenőrzőkkel együtt! - azt honnan a halálból szüljek? Ugyanis nem kaptunk ellenőrzőt.
-Elnézést, tanárnő, de mi még nem kaptunk ellenőrzőt!- szólt Cecília.
-És nem is fogunk- tette hozzá Ilona.
-Honnan tudod, hogy nem fogtok?
-Megkérdeztem.
-Rendben! Kicsit kevésnek találom a füzetek számát...
-Nem is kell soknak lennie. Összesen 16-an vagyunk az osztályban, de 3-man hiányoznak, szóval 13 füzetnek kell az asztalon lennie. - számolt Tamara.
-12-nek. - helyesbített Máté.- Mínusz 1, a Dénesé.
-Akkor megvan.- mondta a tanár- Neked meg beírom az egyest.- közölte Dénessel, aki csak megvonta a vállát.
-Amíg átnézem, csendben foglaljátok el magatokat!
-Tanárnő, Lívia ideülhet elénk?- kérdezte Mariann. Jó, hogy engem meg sem kérdeznek. Nem azért, szívesen odaülök, csak... Mindegy.
-Nem bánom, de ha egy hangot meghallok, visszülsz és egyes! - közölte velem. Miért nem rúgat ki rögtön? - Megértetted?
-Igen.
-Dénes, hogy van angolul az, hogy nyugodtan?- kérdezte Zoé a fiút, miután leültem.
-Calmly- felelte.
-Te mi a bánatot csináltál angol órán, hogy ezt az egy szót nem bírod normálisan kiejteni?- kérdezte Cecília, aki mindent hallott. Egyébként igaza van. "Calmli"- nak ejtette. C-vel. Én sem vagyok nagy angolos, de ez még nekem is fáj.
-Mi?- kérdezte, mert fogalmam sem volt arról, mi ütött a lányba.
-K-val kell ejteni, te idióta! - mondta, mire szegény Dénest jól kiröhögték.
-Elég legyen! Azt mondtam, csendben!- elégelte meg a tanár a röhögést.- Inkább ossza ki valaki a füzeteket, amíg kijavítom az utolsókat! - mondta, mire Cecília már fel is állt, hogy kiossza.
-Zoé, mutasd a tiédet!- kérte Lóránt, mire a lány odaadta neki. Amúgy 5-öst kapott.
-De nekem is ez jött ki! Akkor az enyém miért 3-as? - kérdezte felháborodva a tanárt. Aki úgy tűnik, számított a kérdésre, mert rögtön válaszolt.
-Azért mert nem írtál szöveges választ. Mariann, Lívia és Ilona, itt a tiétek is.- mondta, mire felálltunk és elvettük a füzeteinket. 3 lett! Yeah! Életem legjobb jegye kémiából!
-Angyal Cecília!
-5-ös.
-Csepel Titanilla!
-5-ös.
-Fehér Alexander!
-Nincs!- kiabáltuk be egyszerre.
-Gál Csongor!
-5.
-Gemma Lívia!
-3.
-Harmon Zoé!
-5.
-Kamilla Mariann!
-5.
-Kengyeli Ilona!
-5-ös.
-Ördög Bendegúz!
-4.
-Örkény Lóránt!
-3.
-Pal Máté!
-5.
-Pollett Tamara!
-5.
-Rácz Auróra!
-Nincs!- ismételtük meg.
-Szapó Dénes!
-Még mindig nincs füzetem!
-Akkor 1-es. Szapó Rebeka!
-Nincs!- ismételtük meg, ismét.
-Terma Hanna!
-5.

Elég jók lettek. A kérdés már csak az, hogyan. Hamar kiderült.

-Nyugtassatok meg, hogy nem csak én kértem segítséget!- mondta Zoé, miután a tanár kiment a teremből.
-Én netről szedtem- mondtam rögtön.
-Én is!- vágta rá Lóránt. Tök jó, hogy mi néztük a netet, és mégis mieink lettek a legrosszabbak. Mondjuk nekünk akkor sem adna jobb jegyet, ha hibátlanul megírnánk.
-Mátéról másoltam le- mondta Csongor.
-És te hogy csináltad?- kérdezte Zoé Mátét.
-Nem én csináltam. - vágta rá, mire kérdőn néztünk rá, ezért hozzá tette - a bátyám írta meg.
-Nekem anyám segített- mondta Bendegúz.
-Segített vagy megcsinálta helyetted?- kérdeztem.
-Tökmindegy- szóval az utóbbi.
-Neked ki segített, Zoé? - kérdezte Dénes.
-A nővérem.
-Én meg az övét másoltam le- mondta Mariann.
-Jó, hogy mindenki lemásolta valahonnan, meg mindenki helyett megoldotta valaki, vagy kinézte netről- jöttek be Cecíliáék - de arra gondoltatok-e, hogy mit csináltok, ha dolgozat lesz?- kérdezte Cecília.
-Most mér? Jó osztályátlagot akartál! Megkaptad! - közölte értetlenül Lóri.
-Mindenki leül a helyére! Füzeteket el, csak egy toll, egy papír és az atlasz lehet a padon! - töri doga. 5 kérdés volt. De úgy belekérdezett, hogy teljesen belezavarodtam. 2-es vagy 3-as lesz. Ilyen rossz dolgozatot én még nem írtam töriből. Meg másból sem. A kémia nem számít! Mindegy, jelzőkor beadtam. Mikor óra végén megkérdezte a tanár, ki hogy érzi, hogy sikerült, rávágtam, hogy inkább hagyjuk!
-Ennyire nem lehet rossz!- röhögött fel Lóránt.
-Fogadjunk? - néztem rá kétségbeesetten.
-Na, mibe, hogy nem lesz olyan rossz, mint hiszed? -kérdezte Dénes.
-Ti most komolyan fogadni akartok egy dolgozatra??
-Válaszoltál a kérdésekre? - kérdezte tőlem, figyelmen kívül hagyva Cecíliát.
-Igen.
-Akkor már jobb, mint az enyém. - legyintett.
-Vagy az enyém. - tette hozzá Lóránt.
-Vagy akár az enyém. - szólt Bendegúz is.
Marha jó, hogy én mindjárt elsírom magam a legjobb esetben is 3-asom miatt, ők meg röhögnek a biztos 1-esükön.
-Talán tanulni kellett volna.- vetette fel Cecília.
-Cecília, kuss! Senki nem kérdezett! - közölte Dénes.
-Szerinted érdekel?
-Nem, de engem meg az nem érdekel, hogy téged ez nem érdekel!
-Engem meg az nem érdekel, hogy téged nem érdekel, hogy engem nem érdekel!
-Nem érdekel, hogy téged nem érdekel, hogy engem nem érdekel, hogy téged nem érdekel!
-Mi van? - Bendegúz, aki úgy tűnik, elvesztette a fonalat. - Inkább azt mondja meg valaki, milyen óránk lesz.
-Kommunikáció- mondta Ilona.
-Nem magyar?- kérdezte Mariann.
-Most van magyar. A kérdés az volt, milyen óra lesz.
-Mikor csengettek? - kérdeztem.
-2 perce- válaszolt a tanár, aki időközben bejött. Irodalmon folytattuk az anyagot, kommunikáción beszélgettünk (fura, mi?). Matekon kikaptuk a dolgozatokat. Jól sikerültek. Egy hármas lett, 3 négyes, egy 4/5. A többi 5-ös. Cecíliáé lett 4/5. Ezt azért tudni, mert amint meglátta a dolgozatát, rögtön kiakadt, hogy neki még soha nem volt 5-ösnél rosszabb jegye matekból, sőt, semmiből! A tanár  próbálta megnyugtatni, hogy majd újra írhatja, erre leült, és csendben dühöngött.
-Tudod, Cecília, talán tanulni kellett volna! - mondta neki Bendegúz.
-Én legalább magamtól csináltam, nem Líviáról másoltam! - vágta rá a lány sértetten.
-Ha neked ettől jobb...
-Gyerekek, nyugalom.
-Majd ha nem Líviáról másolsz, beszélhetünk, de addig maradj csendben!
-Bizonyítsd be! Bizonyítsd be, hogy Lívről másoltam! Csak azt mondd meg, hogy a rákba néztem volna, amikor 2 pad választ el minket! Jó szemem van, de nem ennyire! - közölte, bár óra után odajött hozzám, és megköszönte a segítséget.
-Gyerekek, csendet! Sajnálom, Cecília, de nem tudok mit tenni. Bendegúz 5-öst írt, te 4/5- öt. Újra megírhatod, ha szeretnéd. A kérdésem: ki kéri a jegyét? - kérdezte, mire 12 kéz lendült a magasba.
-Akkor Cecílián kívül mindenki kéri?
-Igen.
-Szerintetek Alexander kéri a 3-ast, vagy megírná újra?
-Megírná újra. A jövő héten jön. - mondta Bendegúz.
-Akkor jó. A lányok 5-öst írtak, gondolom, ők kérik.
-Nyilván.
-Hát, csak!
Igen, ez szerintem is nyilvánvaló.