Kulcs a szívedhez ( BakuDeku)

7.

Bakugou magányosan lépkedett az üres utcában hazafelé, közben folyamatosan kavarogtak a gondolatai.
Idegesítette, hogy nem tudja mi van Dekuval, és hogyan tudna segíteni rajta. De a legjobban Suki megjelenése frusztrálta, és az, hogy nem tudja pontosan mi is történt közöttük előző este.
*Jó idegenvezető lennél*
 "Útba igazította? Ennyiért képes volt "hálaebédet" csinálni neki? Történnie kellett másnak is, ha ennyire hálás az a picsa."- kavarogtak a gondolatai.
Mikor hazaért rögtön egy motoszkáló hangra lett figyelmes, ami a konyha felől jött. Óvatosan közelített a helyiséghez felkapva az ajtó mellé támasztott ütőt, hogy lecsaphassa a hívatlan vendéget, ha kell. Ám amikor hirtelen felkapcsolta a lámpát és szembenézett vele sóhajtva megrázta a fejét.
   - Mi a francot művelsz?- mordult Bakugou a fekete hajú srácra, aki épp akkor dugta ki a fejét a hűtőből.
   - Bagubo!- beszélt tele szájjal a srác, majd miután lenyelte a falatot egy hatalmasat böfögött.- Ugye azt nem ellenem akarod használni?- bökött a szőke kezében lévő ütőre.
   - Nem te idióta. Ez a betörök ellen van. Amúgy meg hogy jutottál be?
   - Kirishimának van pótkulcsa. Téged vártunk, hogy elkezdhessünk próbálni, de sehol se voltál én meg közbe megéheztem.
   - Ha felzabáltad az egész hűtőt Sero, én esküszöm kinyírlak.
Sero ezt halva sarkon fordult és menekülőre fogva a garázs felé igyekezett, Bakugou pedig beletörődött sóhajjal követte.
A garázs be volt rendezve egy együttes számára, a hangszereken kívül még volt egy kanapé is az egyébként nem kicsi helyiségben.
   - Srácok! Megjött Bakugou!- kiáltotta el magát Sero miközben berohant a garázsba.
   - Ideje voooolt.- kelt fel a kanapéról egy szőke srác.
   - Hol voltál?- kérdezte Kirishima az épp leérkező Bakugoutól.
   - Ebédelni. De ti mit csináltok itt ilyen korán?
   - Hahooo este fellépünk emlékszel? És minket miért nem hívtál kajálni?- lengette a kezét Sero Bakugou előtt, aki azonnal rá is vert egyet.- Auuu!
   - Te inkább kussolj, így is felzabáltad szinte az egész hűtőt.- vetett rá a szőke egy "vigyázz, mert figyellek" pillantást.
   - Ja, tízkor kezdünk, viszont nekem és Kaminarinak még van egy-két elintéznivalónk később úgyhogy arra gondoltunk jobb lenne most próbálni.- magyarázta Kirishima.
   - Oké, tőlem próbálhatunk. De nem véletlenül adtam csak neked pótkulcsot a házhoz. Ez a két idióta csak akkor tartózkodhat bent ha én is itt vagyok.- biccentett Sero és Kaminari felé Bakugou.
   - Hé! Én most nem is csináltam semmit!- kérte ki magának Kaminari.
   - Most. A múlt héten két tányért törtél össze és egy poharat.- röhögött Sero.
   - Mondtam már, hogy baleset volt!- próbált áldozatként mutatkozni a szőke, ám sikertelenül.
   - Most akkor próbálunk vagy sem?- kapta fel a mikrofonját Bakugou ezzel elhallgattatva mindenkit.
A fiuknak gyanús volt Bakugou komorsága, mert általában ő is be szokott szállni a szívatásba, de úgy döntöttek nem firtatják inkább és beálltak a helyükre.
Kirishima helyett foglalt a dobnál, Kaminari a gitárnál Sero pedig a basszusgitárnál.
   - Akkor egy két há és...- kiáltotta Kirishima, majd belekezdtek a dalba, amit már ezerszer gyakoroltak és adtak elő, most mégis nagyon másmilyennek hangzott aminek oka Bakugou volt.
Éneklés közben úgy tűnt mintha teljesen máshol járna, nem figyelt a szövegre és rossz helyeken lépett be. Végül kínkeservesen a dal végéhez értek.
A banda kérdőn nézett az énekesükre és egyben frontemberükre magyarázatot várva.
   - Mi van veled haver?- kérdezte Sero megtörve a "majd beszél ha akar" alapelvüket.
   - Mi lenne?
   - Látszik, hogy történt valami.- folytatta Kaminari bölcsen.
Bakugou sóhajtva beletúrt a hajába. Nem akarta, hogy próba helyett az ő életét boncolgassák, így inkább terelni próbált.
   - Semmi sem történt oké? Folytassuk.
   - Az a baj, hogy addig felesleges még olyan vagy mint akinek szerelmi bánata van. Inkább megnézem van-e valami desszert...- indult el Sero.
   - Csak nem a kis zöld hajú miatt rossz a kedved?- kérdezte hirtelen Kirishima, aki ezek szerint eddig azon agyalt mi lehet barátja baja.
Mondatára Bakugou lemondón sóhajtott, Kaminari felkapta a fejét, Sero pedig a lépcsőfordulóból fordult vissza.
   - Kiri, csak nem arra célzol, hogy...- kezdte a fekete hajú egyre izgatottabban.
   -... Bakugounak kiszemeltje vaaaan!- fejezte be ordítva Kaminari mire az egész garázs felhördült.
Bakugou gyilkos pillantást vetett a vörösre, aki csak megvonva a vállát támasztotta meg a falat.
   - Csak egy ötlet volt, de úgy látszik bejött.- vigyorgott.- Még mindig...
   - Ja.- bólintott a szőke mielőtt Kirishima többet mondana a kelleténél.
   - És? Tudja mit érzel?- pattant Bakugou mellé Sero izgatottan.
   - Tudja.
   - És?
   - Ennyi.
   - Hát ez nem sok.- lombozódott le Kaminari.
   - Ne add fel Bakugou! Ma is együtt kajáltatok nem? Vele voltál nem? Nem?- tárta szét a karját Sero, miközben egyre magasabb hangnemre váltott.
   - Ja, de csak azért mert nem igen adok választási lehetőséget neki.
   - Pisztolyt tartasz a fejéhez vagy mi?- nevetett Kirishima, majd a többiek is csatlakoztak.
Bakugou csak a szemét forgatta, majd mikor megelégelte a dolgot felkapta a mikrofont.
   - Folytassuk a próbát.
De Sero és Kaminari mintha meg se hallotta volna folytatták a röhögést, miközben "eljátszották", a jelenetet. Kaminari a kezeiből pisztolyt formált és Serora emelte majd mélyített hangon fenyegetni kezdte a "Velem fogsz kajálni, különben megöllek" szöveggel. Sero a hasát fogva röhögött, miközben drámaian visszakiabálta, hogy "Inkább a halál mint, hogy veled egyek". A következő pillanatban mindketten a földön kezdtek fetrengeni a röhögéstől.
Bakugou a fejét fogva gondolkozott azon vajon miért barátkozik értelmi fogyatékosokkal, mikor Kirishima rátette a vállára a kezét és intett a fejével, hogy kövesse.
Bakugou kérdés nélkül tette le a mikrofont. Úgy érezte ha még egy percnél tovább kellene hallgatnia az idiótákat biztosan idegrohamot kapna.
Kirishima otthonosan mozgott már Bakugounál, így pontosan tudta mit hol tart a szőke. Az egyik fiókjában meg is találta az öngyújtóját és egy doboz dohányt. Kihúzott egy szálat, majd az erkélyre indult.
   - Azt hittem leszoktál.- szólt oda Bakugounak miközben meggyújtotta a szálat.
   - Leszoktam. Az csak miattad van a fiókban.- csukta be maga után az ajtót Bakugou.
   - Hm. Ezt a figyelmes oldaladat megmutattad már neki?- mosolygott a vörös miközben beleszívott a szálba.
Mivel Bakugou nem válaszolt Kirishima szólalt meg újra.
   - Pontosan tudtad mire vállalkozol Bakugou. A srác hetero.
   - Tisztában vagyok vele elhiheted.- szólt Bakugou feszülten, mire Kirishima sóhajtva megrázta a fejét.
   - Tényleg megéri?
   - Meg.- vágta rá gondolkodás nélkül.- Tudom, hogy elkezdett kedvelni. Látszik rajta, bár próbálja titkolni.
   - Akkor mi a gond?
   - Ki. Vagy inkább kik.- fújt a szőke.- Van egy gyerekkori lánybarátja aki ki tudja mióta de oda van érte. Eddig azt hittem csak rá kell majd odafigyelnem, erre ma feltűnt valami Suki nevű picsa aki "hálaebédet" csinált neki. És úgy tűnik Deku is szimpatizál vele.- osztotta meg a gondjait legjobb barátjával Bakugou.
   - Konkurencia mi?- nézte a szálló füstöt Kirishima.- Bár előnnyel indulnak.- mondta ki a keserű igazságot.
Bakugou nem szolt, csak a hajába túrt és járkálni kezdett. Kirishima egy darabig figyelte, majd megelégelte.
   - Könnyebb lenne ha inkább más után néznél. A Hikariban minden nap találnál magadnak valakit te is tudod.
   - Már nem érdekelnek az egy éjszakás seggek.
   - Mióta?- bökte el a csikket Kirishima.
   - Amióta ismerem.
   - Hm. Akkor hívd meg a fellépésünkre. Talán megmozgat majd benne valamit ha lát a színpadon.- vont vállat a vörös.
   - Megtörtént.- válaszolt Bakugou és a hangsúlyából Kirishima egyből ki tudta venni mi lehetett a zöld hajú válasza.
   - Utalt rá, hogy máskor eljönne?- kérdezte a vörös.
   - Nem.
   - Akkor felejtsd el haver. Felesleges időt pazarolnod rá. A te érdekedben mondom.- veregette meg Bakugou vállát Kirishima, majd bement a házba.
Bakugou tudta, hogy a vörösnek igaza van és annak az esélye, hogy Deku valaha is vele lesz egy a százból. De ő mégis úgy döntött, hogy ő lesz az az egy. Hogy amíg egy halvány reménysugarat is lát arra, hogy megváltozhatnak kettejük között a dolgok nem fogja feladni. Mindegy hány emberrel kell versenyeznie a szívéért.
Mert végül úgy is az övé lesz.