Kisegér dabi x reader

21

A széken ülve nézek ki a fejemből. A többiek nincsenek még itt. Mint azt mondtam összeestem, nem úgy hogy elájultam, csak a földre rogytam sírva, üvöltve. Kurogiri előttem töröl egy poharat és kíváncsian fürkészi az arcom. Segített felkelni, nagy nehezen, mert egy kicsit hogy is mondjam agresszív lettem. Nem úgy hogy bántottam, vagy megtámadtam, saját magamat érte ez. Hogy is fogalmazak? A testem elkezdted lángolni, nem tudtam leállítaná ezzel újabb égés nyomokat szereztem. Az egész az én hibám. Ha a rendőr nem terít le, vagy Toga-t nem érte volna el annyira a robbanás, akkor itt lennének....velem. Most mi lesz így? Kik fognak engem idegesíteni nap mint nap? Ki fog reggel ébreszteni? Vagy ki fog ölelgetni szorosan? A közös álomnak vége Toga. Mondtam ki magamba a nevét. Minden emlék a fejemben van. Hallom a nevetéssét, és Twice-t is. Egyszerűen nem lehet igaz! Ahhh miért nem én? Miért? Miért? Miért? Miért kell még többet szenvednem? Ez nem igazság! Igaz nem vagyok egy angyal, sőt inkább egy démon vagyok, de meg van rá az okom miért. Erre tessék még veszítsem el számomra a két fontos embert. Kurva szar az élet!
Éreztem hogy megint jönnek a könnycseppek. Próbáltam visszafogni, többé kevésbé sikerült.

-[NÉV]- Szólított meg Kurogiri. Lassan rá emeletem [Sz.sz.] íriszeim. Az arcán szomorúság volt, és egy kis együtt érzés.
-Sajnálom hogy ezt történt, tudom mit érzel most. Toga meg Twice fontos volt számodra.- Tette vállamra a kezét.

-Tudod mit érzek?- Mondtam vissza ezt a részt. -Nem hinném.- Jelentettem ki, ő egy kicsit furcsán nézett rám. -Nem tudod milyen az ha elveszítesz egy olyan embert aki önmagadért szeret, aki sosem hibáztatott tök mindegy milyen hibáról is lenne szó. Gonosz vagy és még így fontos vagy neki. Várja hogy reggel felkelj, hogy együtt lógjatok. Vigasztal ha szomorú vagy. Mindig ott van melletted, és ezt tudod te is viszonozni, és egy kis boldogságal tölt el. Már az is ha látod mosolyogni, vagy nevetni. Meg tudsz benne bízni, és sosem árulna el. Támogat, törődik veled. Ott van neked. Nekem két ilyen barátom is volt. De nekem sikerült egy nap alatt elveszítenem mindkettőt.- Kezdtem el megint sírni, de most nem annyira. Mások előtt sosem szerettem.

-[NÉV].- Ki jött a pult mögül és nálam megállt. -Nagyon sajnálom. Toga, Twice nekem is hiányoznak.- Lett szomorú. Vagyis ezt olvastam ki a szeméből.
-Vissza nem tudjuk őket hozni, de biztos nem azt szeretnék ha szomorú lennél miattuk.

Mikor készültem valamit mondani megjöttek a többiek. Engem meglátták, döbbenten, szomorúan, együtt érzően néztek rám.

-Jól vagy [NÉV]?- Ült le mellém Spinner.

-Remekül.- Mondtam szarkasztikusan.

-Sajnáljuk tudom milyen közel állt hozzád azok ketten.

-Miért csak most értettek vissza?- Néztem körbe a társaságon.

-Eltemetük a holttesteket.- Válaszolt nekem Shigaraki.

-Hová?- Néztem rá üveges tekintettel.

-Van itt nem messze egy tisztás ott van egy fa és az mellé.- Válaszolt nekem.
-Sajnálom ami történt.- Nézett rám még ő is együtt érzően.

Nem mondtam semmit csak némán felkeltem és elindultam a kijárat felé.

-Hova mész?- Kérdezte Mr.

-Megnézem a nyughelyüket.- Mentem volna tovább.

-Egyedül?

-Igen. Most amúgy is egyedül szeretnék lenni.

Shigaraki csak sóhajtott.

-Rendben de siess vissza.- Kért meg rá.

-Okés.- Csak ennyit mondtam és már mentem is. Mikor úgy éreztem hogy elég messze vagyok a bártól, elkezdtem rohanni. Csak futottam és, futottam. Közben egy pár könnycsepp kijött. Meg se álltam addig a bizonyos helyig. Mikor megláttam a fát csak jobban futottam. Óda értem és megláttam a két sírt. Igaz nem olyan mint egy rendes temetőben, de ez is valami.

-Sziasztok.- Köszöntem nekik, mintha kapnék választ. -Sajnálom ami történt az egész az én hibám.- Kedtek el újra folyó ként hullani a könnyeim. És Twice köszönöm hogy megmentettél.-
Kár hogy amikor még élt nem mondtam neki. -Most mi lesz velem nelkületek?-
Töröltem meg a szemem. Két sír között vol egy kis hely. Gondoltam leülök óda, így is tettem. Az egyik sírnak dőltem és téptem a füvet. Nagyon sok érzés kavarog most bennem. Egyszerre a düh, és a szomorúság. Mérges vagyok Todoroki Enji-re amiért így tönkre tett. Bosszút akarok állni. Szomorú meg azért....nos gondolom nem kell többször mondanom. Nem tudom mennyi lehet az idő éreztem hogy a szemeim egyre nehezebbek, míg végül elaludtam itt.

Liga szemszög:

A bárban mindeki csöndben ül, és gyászol.

-Szégeny [NÉV], biztos nagyon fáj neki.-
Törte meg a csendet Mr.

-Gondolhatjuk, mindig együtt voltak.-
Dobolt az ujjával Spinner.

-Biztos nehéz lesz neki most.- Szólalt meg Shigaraki.- Mr. te láttad elsőnek [NÉV]-t mikor ez történt. Milyen volt?

-Milyen volt?- Ismételte meg Mr. Compress Shigaraki kérdését. -Nos elsőnek nem értettem hogy mi van, de amikor láttam a kézben Toga-t rájöttem. Soha életében nem láttam [NÉV]-t sírni. Akkor meg mintha az összes fájdalmát kiadta volna. Nem várt meg elmenekült. Érhető volt.

-Mi lesz így vele?- Kérdezte aggódva Kurogiri.

-Segítenünk kell rajta. [NÉV] nem csak egy liga tag hanem a barátunk is. Emlékszem ő is mennyit segített a kocsik szerelésében.- Emlékezett vissza Spinner.

-Már mióta elment.- Nézett az ajtó felé Shigaraki. -Csak nem kapták el.

-[NÉV]?- Kérdezte csodálkozva Mr. -Még én se tudom elkapni nem hogy még a hősök. Az kölyök nem hülye, csak most a sötétségben van és nem talál kiutat.

Dabi is a lányra gondolt. Mellette akar lenni és megölelni. Mondani neki hogy semmi baj. Dabi is érez egy kis hiányt. Csak hogy ő Twice miatt. Barátok voltak. Haverok. A szerelme meg most érte sír. Dabi már nem tud sírni, leginkább azért mert kiégtek a könny csatornái. De már egyszerűen nem is tudna. Most csak [NÉV] mellett akar lenni. Mindennél jobban. Érezni akarja az édes ajkait.

Láttni a mosolyát, ami valószínűleg már nem fog annyira. Segíteni fog neki hogy kijusson ebből a "sötétségből". De hogyan? Hiszen még ő maga is abban él. Az apját mindennél jobban utálja. Most meg főleg. Ártott a kedvesének. Ez nem maradhat büntetlenül! Biztos [NÉV] is most erre gondol. Nem is csodálkozna. Sőt ezer örömmel segítene neki! Tudja hogy a régi [NÉV]-t  nem fogja már láttni. Végülis ő maga sem már a régi. Megvédi [NÉV]-t. Mindentől és mindenkitől!