Számitanék

50 6 3
                                    


Számitanék egyszer valakinek végre,
És nem csak síromnál vennének már észre.
Unom már hogy csak egyfolytába teher vagyok ,de jobban belegondolva így már oly nagyot nem csalódhatok.
Hisz a földön járok, s az igazságot látom,
mások igazától nem érhet fájdalom, de ha hazudnak nekem annál inkább bánthat, mivel mindketten tudjuk hogy nem egyszer már hibáztak.
Azt mondják elsőnek hiba másodjára döntés, de most döntse el valaki ez hogyan is történt, mindkétszer döntés volt, én meg mindkétszer hülye, még is bízok bennük mivel nincsen már másba kibe.
Bármit teszek, elég jó úgy sem leszek, így hát elfogadtam ezt, és hogy jó ember már sosem leszek, hisz mennyi ember van ki többet ér nálam, és mennyi ember van ki szenved hiába?

Ez igaz nem vers, hanem az egyik gondolatom, de azért remélem megállja itt a helyét.

VerseimWhere stories live. Discover now