Verseim

Minek?

Minek éljek még, ha egyszer úgy is meghalok?
S minek higyjem el, hogy fent várnak rám angyalok?
Miért szenvedjek, ha oly könnyen véget vethetnék neki?
Minek reménykedjek tovább, ha a boldogságom már senki nem keresi?
Minek akarjak egy jobb ember lenni?
Minek szeretnék én még bármi jót is tenni?
Ez a keserű élet nem kiölte belőlem azt a kicsi kis szépet is, mi bennem maradt?
Az utolsó ember is ki szeretett, tőlem ilyedtében hát nem elszaladt?
Minek maradjak, nézni, hogy a szeretteim meghalnak?
Nem egyszerűbb, ha meghalok én, s engem már nem itthagynak?
Én nem maradhatok állandó ebben a világban, csak ha távozok, nem igaz?
Viszont nekem állandó marad minden ember kit ismertem, ez nem elég vígasz?
Egyáltalán ha elmúllnék emlékezne rám valaki?
Vagy csak félne mindenki a Jóistennek mást vallani?
A temetésemre beszédet van aki írna?
Vagy van egy ember aki csak sírni bírna?
Lenne olyan, ki akkor is a jót látja bennem?
Azok után, amiket ekkor már megtettem?
Az igazság az, hogy nem nagyon hiszem,
Éppen ezért kéne most elmennem...