Esik az eső, s én még mindig azt várom
Hogy a nap kisüssön, s az eső elálljon
Vagy legalább valahol találjak egy kis helyet
Egy helyet, hol az eső nem esik, s önmagam lehetek
Hiába keresem, még így sem nagyon találom
Nincs egy fedett hely, hol kibontakozhatna magányom
Az emberek csak néznek, nézik ahogy ázom
Figyelik, hogy átázott ruháimba remegve fázom
Az utca szegélyén ülve, a semmibe bámulva
Akaratlanul is látom a szomorúságot az emberek mosolyában
Egy-egy ember rám pillant, majd bólint egyet
Mutatja, hogy menjek, de én már nem keresek helyet
Meguntam a keresgélést, nem tartozom sehova
Maradok az utcán, érzéseimet elnyomva
Még mindig esik az eső, de már nem is fázom annyira
A testem már megszokta, de a lelkem reszket, ezt megszokni sose fogja
YOU ARE READING
Verseim
RandomAz elején tisztázzuk, ha valami pozitív és boldogra vágysz, sajnálom ez nem a te olvasmányod lesz, viszont, ha szereted a depresszív dolgokat tekintsd a verseket sajátodnak. Ha az elejétől kezded és netán minden versemet elolvasnád, egy kis motivác...
