Gyönyör

[ NEGYEDIK RÉSZ ]

Meggyógyult a lábam pár nap után. Amandaék bocsánatot kértek tőlem, amiért csúnyán beszéltek velem, de nem tudom, mennyire, vehetem őszintének ezt a bocsánatkérést.

Ettől függetlenül én is elnézést kértem tőlük, hogy kikeltem magamból, mert nem szeretnék rosszba lenni velük, akkor csak még jobban meg akarnák keseríteni az életemet.

- Ma nem jöttök át hozzám? – kérdezte Freya.

- De, nekem megfelel. Szokásos lesz? – kérdezte Jeremiah.

A szokásos összejövetelünk azt jelenti, hogy Freya házában gyűlünk össze és mindenki hoz magával valamilyen édességet vagy sós nassolnivalót, mellé pedig alkoholt.

Csak hatan szoktunk lenni, másokat nem szoktunk hívni. Nálunk ez már hagyomány. Ilyenkor általában ott is alszunk az említett lány házába.

Mindegyikünknek megfelelt a mai nap, szóval megbeszéltük, hogy öt órakor fogunk találkozni a lány házába.

Mielőtt még elindultam volna a lányhoz, Diego átjött hozzám, hogy együtt menjünk, azelőtt pedig kicsit beszélgessünk.

Elkezdtem sminkelni magam. Az elmúlt egy hétben kísérletezgetni szoktam velük. Nagyon megtetszett a cicás tusvonal, amit bár gyakorolnom kellett, de hamar belejöttem.

– Szép vagy smink nélkül is, bolond. – szólalt meg Diego, miközben figyelte a rutinomat.

- Cuki vagy, de szeretnék új dolgokat kipróbálni a külsőmet illetően. – mondtam, miközben a műszempillámat helyezem fel a saját szempilláim felé.

- Csak ne menj át emosba vagy rokkerbe, kérlek. Neked jól áll a Barbie baba stílus, ne rontsd el magad. – mindig azzal heccel, hogy olyan vagyok, mint egy baba, de én nem látom. Attól, hogy szőke haja van valakinek, nem válik rögtön Barbievá.

- Nem is gondoltam erre, nyugi. Csak kell egy kis extra a külsőmbe. Nem akarok szürke kisegér lenni.

- Szerintem most sem vagy az, túl lekezelően viszonyulsz saját magadhoz. Ennek a későbbiekben nem lesz jó vége. – a fiú néha olyan, mintha a pszichológusom lenne.

- Egy kis változás nem fog megártani, nyugi. – mosolyodtam el.

- Jól van, legyen úgy – legyint, mert tudta, hogy nem tud meggyőzni – amúgy, milyen alkoholt viszel?

- Delux pezsgőt. Többiek közül tuti fog valaki hozni whiskeyt vagy valami durva italt, és akkor már legyen valami könnyebb is, nem akarom ájulásra inni magam – válaszoltam,- te milyet viszel?

- Hasonlóan gondolkoztam, mint te, ezért vörösbort vettem. Milyen kaját viszel? – kérdezte, de igazából tudja a választ.

- Nyílván gumicukor az elengedhetetlen, hogy vigyek, de mellé vettem chipseket is- mondtam, miközben elővettem a szájceruzámat – te mi jót hozol?

- Jó is. Anyummal csináltunk tacot, de rengeteget, szóval azt hoztam, csak meg kell majd melegítenünk.

- Jaj, azt imádom. – mosolyodtam el.

Felkentem a rúzsomat is, s ezzel késznek is nyilvánítottam az arcomat.

- Mit vegyek fel? – kérdeztem a szekrény előtt állva.

- Hűha – gondolkozott el, miközben elkezdett a szekrényemben kutatni – legyen ez a fehér top meg… ez a farmer. Egyszerű, de nagyszerű.

- Okés, köszi. – vettem ki kezéből az említett ruhadarabokat. Átöltöztem, s ezzel kész is voltam.