Érdekből-Valódi ~HyunLix~

Találkozások

Hyunjin pov:
Reggel arra keltem, hogy valakik jönnek.Nem tudtam mi volt készülőben, de elfogott a rossz előérzett.

♡-------♡-------♡

Amikor már sikeresen kikecmeregdtem az ágyból, elvégezve reggeli rutinom, lementem a ház 5. emeletéről (ahol a szobám is helyet foglal) a földszínre megnézni, hogy mi lehet készülőben.Amikor leértem egy bájos hölgy volt ott.

-Üdvözlöm! A nevem Jang Wonyoung.-Mondta. Mintha valami hírességel beszélne, akkora vigyor ült az arcán.

-Jónapot.- Válaszoltam bőbeszédűen

-Hyunjin ő itt a jővőbeli feleséged!- Apám mondatára szemeim háromszorosára nőttek, s állam a padlót súrolta.

-Tátva maradt a szád a szépségemtől?- Mondta az a Wonyoung vagy ki egy óriási búval-baszodt vigyorral a képén.

Nem mondtam semmit csak kiszaladtam. Semmit se. Ekkor már azt hittem megszabadulok tőlük, de édesatyámnak ebbe volt egy-két beleszólása.Természetesen.

-HWANG HYUNJIN MOST AZONNAL VISSZAJÖSSZ!-Órdította.
Hát mi mást csinálhattam. Felvettem egy hamis mosolyt majd visszamentem

-Akkor most mégis mi ez az egész?-Kérdeztem nyugodtan.

-Hyunjin-kezdett bele apám. -Wonyoung a feleséged lesz.-

-De én nem is~

-Olyan nincs, hogy nem!-Szakított félbe apám.

-Nyugi édes mellettem boldog leszel. Garantálom!-Kacsintott egyet a nőszemély. És csak ekkor realízáltam ahogyan megszólított. Csak felhúztam a szemöldökömet és undorodva néztem rá.

-És mivan akkor ha én a fiúkat szeretem?-Kérdeztem apámtól.

-Na és őket szereted?-

-Nem.-

-Akkor meg.-

Hát erre nem igazán tudtam volna, mit mondani, hiszen tudtommal heteró vagyok.

-Két hét múlva esküsztök, utána meg utódót kell csinálnotok a cégnek.-Mondta nyugodt hangnemben.

-MIVAN???????-HOGY MI AZT SE TUDOM, HOGY KI EZ AKKOR MIÉRT???pfhuuuu. Persze névszerint "Wonyoung" csak vigyorog és úgy áll, mint valami fasz a lakodalomba.

-Teszem a dolgom!-Mondta és rám kacsintott. Legszívesebben most ide okádnek.

-Holnaptól Wonyoung ide költözik.-Jelentette ki az apámnak hívott élőlény.

Én erre a kijelentésre csak felmentem boldogítani drága testvéreim éltét.

-NI-KI, YEJI.- Olyan gyorsan futok mintha éltemért futnék.
Bár mondjuk tényleg...Berontottam a szobába.

-Oh! Szia Hyunjin!-Szólalt meg valaki, ekkor felnéztem.

-Jaj, Sunoo nem tudtam, hogy itt vagy!-

-Najó de mégis mi bajod van?-Kérdezde egyetlen drága hugom.

-SEGÍTSETEK RAJTAM!-Kiáltottam hisztizve.

-Mi az?-Kérdezték kánonban.

-Apátok hozzá akar adni valami...Asszem Wonyoung nevű szüleményhez.

-JANG WONYOUNG?-Kérdezte Ni-ki.

-Igen..Mert?-Kérdeztem érdeklődően.

-Hát tudod. Ő Korea egyik leghíresebb modelje.Tök jo csa~

-RI-KI! Én js itt vagyok!- Duzzogodt Sunoo.

-Nyugi életem. Én csak is téged szeretlek!-Ölelte meg párját Ni-ki.

-És ezzel mi a baj?-Kérdezte Yeji.

-HOGY MJ A BAJ????- Ezen mit nem lehet érteni. Nem tudom.

-AZ, HOGY AZ A TEREMTÉS SZÁMOMRA VISSZATASZÍTÓ!-

-Jólvan...-Néztek rám, mint ha valami gyilkos lennék.

-Menjünk el egy kávézóban ahol a legjobb barátom dolgozik.-
Ajánlotta fel Sunoo.

-Rendben induljunk.-

♡-------♡-------♡

Kb 1 óra múlva megérkeztünk

Egy aranyos kis kávézó volt a pláza közepén.

-ÚRISTEN ÉLETEM!-Szalad oda egy fiúhoz Sunoo.

-ÚRISTEN ARANYOM!-Szalad hozzá a másik jó madár.

-Ch...-

-Ni-ki!-Szólt rá egyetlen nővérem.

-Jaj Lixie ők itt a barátaim. Ni-ki-vel már találkozdtál.-
Mutatott be minket a kék hajúnak Sunoo.

-Sziasztok Felix vagyok!- Üdvözölt minket illedelmesen.

-Felix? Nem koreai vagy?- Kérdeztem kíváncsian.

-Ausztrál-koreai.- Javított ki Felix. -De a koreai nevem Yongbok.....Annyira nem szeretem.- Tette hozzá halkan mondata második fevét.

-Szerintem aranyos!- A fiú arca kipirult.Elégge zavarba jött.
Én csak kuncogtam a fiún.

-Öhm..Ja! T-tényleg gyer..gyertek öhm..ÜLJETEK LE!Igen öh..
Üljetek le.- Nevetett kínosan.

-Jaj, zavarban vagy Lixiee?- Nevetet Sunoo, mint valami fakutya.

-Sunoo!- Szólt rá a kék hajú.

-Szerintem zavarban voltál...Vagy, még mindig zavarban vagy?-
Kacsintottam. Vicces volt a fiú arca.

-uh...öhm..-- Egy mobil csörrenés zavarta meg. -P-perc és jövök!-

-Már nem csak lányokat, de fiúkat is kikészitesz?-Mondta gúnyolódva Yeji.

-Én! Mindenkit IS!-Vágtam orra alá nagyképűen.

Meghallottuk ahogy a kék hajú beszél a telefonba.

-Szia Channie! HOGY MIT CSINÁLT SEUNGMIN? ITT VAGYTOK MINDJÁRT?AAAAA!- Majd izgatottam bontotta a hivást.

-Mi történt?-Nézett rá kícsáncsan Sunoo.

-BANG CHAN ÉS SEUNGMIN ÖSSZEJÖTTEK!-

-AAAA VÉGRE !- Ez a kettő elkezdett örömtáncot járni a kávézó közepén.

-Mindjárt itt vannak ők is!

Ezzel a mondattal be is jött kettő fiú, s azzal a lendülettel Sunoo és Felix már a kettő nyakán csüngött.

-GRATULÁLUNK-Mondták tökre egyszerre miközben leváltak a kettő szerencsélten nyakából.

-Oh! Hát ti?-Szólalt meg az egyik.

-Hwang Hyunjin.- Nyujtottam jobb kezem a jelen pillanatban ismerelten ember felé.

-Bang Chan. Ő pedig a párom, Kim Seungmin.

-Örvendek!-Ezzel mindketten kezet ráztak velem

-Hwang Yeji vagyok!- A két fiú meglepetésére, Yeji nagyon barátságos ezért megölelte őket.

-Ó! Szia Ni-ki!- Mondta Seunngmin.

-Ismeritek egymást?-Kérdezte Yeji.

-Igen együtt szoktunk lógni.- Mondta édes kisöcsém. A másik meg csak bólogatott.

Ekkor le is ültünk és Felix ki is hozta a kávékat, vagy éppen sütiket és őt is megengedte a főnöke, hogy leüljön egy 10 percre.

-JAJ NE!-Kiáltottam fel, amire mindenki felkapta a fejét egyből.

-Mi az?-

-Minden oké?-

-Jól vagy?-Kérdezték.