Érdekből-Valódi ~HyunLix~

Szerelmes...volt

Hyunjin pov

Hwang Hyunjin ön itt a párja?

Mr. Hwang, így mi lesz Mrs. Jang kisasszonnyal?

Ön meleg?

Ön itt Lee Felix?

E kérdések ezreit egy idegesítő hang vágta félbe.

-Igen ő itt a kis Lee Felix a... Párja, és velem, hogy én v-velem m-mi lesz?- Wonyoung... Olyan átlátszó senki sem fog hinni nek-

-Jól van Jang kisasszony?- Kérdezték a riporterek.

-Hát ki lenne jól, ha akivel jegybenjár annak van egy párkapcsolata?- Erre meg dermedt bennem a vér. Szépen lassan kicsúszott a kezem Lixieé-ből és a földre estem, VOLNA ha nincs ott lixi- Felix.

-Hyun! Jól vagy?- Kérdezte törődően tőlem Felix, ami valamiért melegséggel töltött el.

-M-mi, e-ezt- m-mi?- Sikerült nagy nehezen kinyögnöm.

-Úgy ahogy hallottad... Hyun!- Amikor a becenevet mondta, direkt Felixre nézett, aki csak üres tekintettel bámult rá.

-Kepzéld!-  Folytatta Jang Wonyoung. -Már ma elmegyünk megnézni az esküvő helyszínét!- Tapsolt boldogan Wonyoung.

-H-hogy m-mir-- Felix szavába vágtam, mert láttam, hogy megtellnek könnyel a szemei.

-Nem- Csak ennyire tellett tőlem.

-De~ Hyunjin-ah! Már minden meg van beszélve! Képzeld Felix már ma visszamegy Ausztráliába!- Vigyorgott Wonyo- Várj...

-HOGY HOVA MEGY?- Erre a pár szóra nekem is folyni kezdtek a könnyek a szememből, pedig csak pár napja ismerem, mégis kötődöm hozzá.

-M-mi?- Felixnek teljesen elhalt a hangja és a könnyek már nem folytak le az arcán. Egy kb. 2 percig csendben álltunk, kivéve a kamerák hangjai, egyszer csak éreztem, hogy a kis apró kezek elhagyják a derekam és a vállam. Azzal együtt a testemet átjáró melegség is elhagyott.

Felix elszaladt, de szerencsére időben észhez kaptam, mielőtt utána szaladtam volna, egy pillantást vetettem Wonyoung szemeibe amik azt mondták 'én nyertem, csak is én' viszont az  szemeim azt, hogy 'ez nem marad ennyiben'. Ezután gyorsan Felixhez indultam.

♡-------♡-------♡

-Felix!- kiáltottam utána.

Erre meg is állt, már 10 perce futok utána, már rég kiértünk a vidám parkból.

-I-gen?- Fordult hátra, és ekkor megláttam az arcát: puffadt szemek, könycseppekkel áztatott pofik és duzzadt ajkak. Sírt...

Szavak helyett inkább cselekedtem, és egy szempillantás alatt a karjaimban tartottam a kisebbet.

♡-------♡-------♡

Felix pov

Egyről a kettőre Hyunjin karjaiban találtam magam, és ugyan azt éreztem mint mindig, melegséget. Pedig csak pár napja ismerem, mégis kötődöm hozzá.

-H-Hyun é-én nem-- Mielőtt befejezhettem volna egyből rám tört a sírás, és Hyunjinhoz olyan közel mentem, amennyire csak tudtam. Ott biztonságban éreztem magam...az ő karjaiban, csak is az övéiben.

-Nyugi, nem engedem hogy elmenny. Feltéve még mindig hozzá kell mennem! És megigérted, hogy segítesz. Addig biztos, hogy nem engedlek...és utána sem- Hyunjin az utolsó részét a mondatnak suttogta, de éppen nem annyira halkan, hogy ne halljam. Ez a pár szó után csak nevettem egyet és mégjobban magamhoz szorítottam a páro-Hyunjint, hehehe...

-Na! Ez az a Lixie akit megismertem!- Nevetett velem Hyunjin is.

♡-------♡-------♡

Wonyoung pov

MÉG MIELŐTT HYUNJIN ÉS FELIX A RANDIRA MENTEK VOLNA

Fotózás közben hirtelen megcsörrent a telefonom. Ismeretlen. Gondolom csak az üzlet miatt, mivel nem nagyon tudhatják máshogy a telefon számom.

-Haló? Itt Jang Wonyoung beszél az I'VE cég CEO-ja, miben segíthetek?- kérdeztem egy unott hangnemben.

-Hwang Hyunjin és Lee Felix- Csak ennyit mondott ami nagyon meglepett.

-Hogy m-- Az idegen belevágott a szavamba

-Randira mennek! Itt vagyok a *******-nál, ha még most jön akkor megtudjhata hova mennek!- Ezzel bontotta a hívást.

-Nekem se kellett több egyből indultam az adott címhez.

-Yujin ma mondd le minden megbeszélésemet!- Mondtam az asszisztensemnek, Yujinnak. Meg sem várva a válaszát viharoztam ki az óriási iroda házból, házamból hehe.

VISSZA A JELENBE

♡-------♡-------♡

Hyunjin Felix után viharzott. Én csak álltam, és vártam. Nem tudom mire, vagy kire, de valamire igen, de hozzám senki se jött, hogy átöleljen. Miért is jönne. Ahh~ erről jut eszembe! Sokakat érdekel, hogy miért nem engedem el Hyunjint, de mégis ki engedné el az...aki megmentette. Hagyj meséljem el!

♡-------♡-------♡

Wonyoung gyerekkorában

Külső szemszög

-Kis hercegnő!-

-Piszkafa lábú!-

-Olcsó kurva!-

Ezeket a szavakat dobálták Wonyounghoz a többiek, csak 12 éves, de azért bántalmazzák, mert szép. Még ilyet!

'Az se jó ha szép vagy, az se ha ronda. Gondolom csak, mert szerencsés vagyok, hogy ilyen külsővel születtem, ezt az árat kell megfizetnem!' Gondolta magábam Wonyoung.

-Hé hagyjátok már abba!- Közeledett a 4 fiatalhoz, Hyunjin, az iskola híressége! Mindenki imádja őt. Valamiért ha egy lány szép akkor ribanc, de ha egy fiú akkor meg herceg. Fura.

Mindenki az említett fiúra kapta a fejét, a 3 egyből elszaladt Wonyoung meg csak bámult rá.

-Jól vagy?- Hyunjin tekintete ellágyúlt amikor a földöm fekvő lányra pillantott és oda szaladt hozzá.

-I-igen...-

VISSZA EMLEKEZÉS VÉGE

♡-------♡-------♡

Wonyoung szemszöge

Onnantól kezdve mindig együtt voltunk amíg, Hyunjin vissza nem ment Koreába... Tudni kell rólunk, hogy mivel Riki Japán van amikor eljönnek, de akkor kiköltöztek 3 évre, sajnos csak annyira és visszajöttek. Én Rei barátomnál voltam, én egyetemre is oda jártam. De hát~ szerintetek mi lesz ha 12-15 éves korukig egy fiú és egy lány együtt vannak 0/24-ben. Pontosan... SZERELEM!

Mi is pontosan ezt éreztük, amíg el nem jött az a bizonyos nap. Hyunjin, Yeji és Riki visszaköltöztek Koreába, és Hyunjin szakított velem, mert nem bírta volna a távkapcsolatot. Kiváncsi vagyok, HoGy Az Ő KiS LIxIe-VeL majd sikerül e neki, Tch!

Természetesen ő el is feledett a sok év alatt, de én nem. Egy perce sem ment ki a fejemből az én kis Hyunjinom, az ENYÉM! Majd amikor az esküvő helyén vagyuk elmondom neki!

(DRÁMAAAA! Már nagyon sok ideje nem volt rész, bocsiiii csk hát iskola kezdés meg minden. Nem fogok tudni olyan gyakran poszolni <\3 Azért próbálok majd!)