all the young dudes 1. rész

Part 29: Második év: Decemberi Hold

A Roxfort Express az év december 16 - án, szombaton karácsonyra indult a Roxmorts állomásról , ami azt jelenti, hogy miután eltelt a telihold, Jamesnek, Siriusnak és Remusnak más módot kellett találniuk, hogy eljuthassanak Potterék családjához.

McGalagony, miután megtanította Remust, hogy ne engedjen más hallgatóknak a titkát, megértette a martalóc kívánságát, és megengedte nekik, hogy „csak most egyszer" használják a floo-kapcsolatot az irodájában. Remust annyira nem bánta az előadás, de rettegett attól, hogy először használja a floo hálózatot. Hallott már mindenféle rémtörténetet diáktársától, és az sem segített, hogy a telihold után néhány napig általában émelyeg.

Sirius 16. után minden reggel üvöltést kapott, hogy azonnal jöjjön haza, de ő egyszerűen a kandallóba dobta a skarlát borítékokat, ahol Walpurga Black sikolya visszhangzott a kéménybe. Jamest egyértelműen idegesítette ez a viselkedés, de nem szólt semmit. Sirius mostanában mindig készen állt a harcra, és jobb volt elkerülni. Sajnos, ahogy közeledett a telihold, Remusnak is nagyon rövid volt a biztosítéka. A két fiú mindenen és mindenen veszekedett, és szegény Jamesnek nem egyszer kellett a pár közé lépnie.

– Az isten szerelmére, csak írj neki. Remus felnyögött 20 -án reggel , és egy párnát dobott Siriusra az ágyából. Harmadik reggel egy üvöltés ébresztette fel,

„HA AZT HISZED, HOGY EBBEN A GYÁVA DIVATBAN MEGSZÜKHETSZ A SZÜLETÉSED ELŐL, AKKOR JÖN MÁS! Jajgatott, visszhangzott a Griffendél tornyon, mint egy banshee.

– Maradj ki belőle, Lupin – hajította vissza rá a párnát Sirius.

"Hogyan maradjak ki belőle, amikor minden reggel a mi rohadt hálószobánkban van?!" – morogta Remus, és most felállt.

– Nagyon sajnálom, hogy kellemetlenséget okoztam! – vágott vissza Sirius a szarkazmustól. Durván nézett ki, mintha egyáltalán nem aludt volna rendesen, de Remusnak túlságosan rossz kedve volt ahhoz, hogy törődjön vele, és átalakulása már csak órák múlva volt hátra.

– Mit szólnál, ha öt percig nem viselkednél úgy, mint egy elkényeztetett kölyök? Felpattant: – Rohadt önző vagy.

„Nem kérem, hogy küldje el őket! Legalább postázom, legalább az emberek annyira törődnek velem, hogy...

Remus Siriusra vetette magát, és ütni kezdte, ahogy csak tudta, izzó dühtől.

„KUSSZ. FEL." Felmordult, és egy tisztességes ütést mért Sirius bal arcára. Sirius, bár rendkívül ügyes volt a maró sértésekben, nem volt harcos. Lihegve próbálta ellökni Remust, végül megragadta a pálcáját.

– Mordeo ! – sziszegte, és Remus arcára célzott. Remus egyszerre elengedte, hanyatt zuhant az ágyra, és a homlokát szorongatta. Szörnyű szúró érzés sugárzott arról a helyről, ahol Sirius átkozódott,

– Te bolond! Kiáltott, érezte, hogy az arca megfeszül és megduzzad.

"Megérdemelted!"

– Sirius! James túl későn kászálódott ki az ágyból. „Te átkoztad őt?! Te átkoztad őt?!"

Sirius most kevésbé tűnt biztosnak magában,

– Ő kezdte!

– Még a pálcája sem volt rajta!

Remus felmászott az ágyról, és a szekrény tükrében bámult maga elé. Úgy nézett ki, mintha egy csalánbokron keresztül gurult volna hátra. A bőre vörös volt és fényes, feszült és aggasztó mértékben duzzadt.