all the young dudes 1. rész

11. fejezet : születésnapok és a Beatles

Szerencsére Madam Pomfrey néhány pálcalengéssel megfordította a varázslatot. Mindazonáltal mind a négyen meghallgattak egy előadást a veszélyes mágia helytelen használatáról.

– Mintha úgy akarnánk kinézni, mint a Yeti! James panaszkodott, amikor kijöttek a gyengélkedőből, bőrük még mindig égett a szőrszálaktól.

– Biztos Perselus volt. Biztos vagyok benne, hogy belemártotta az édességet az egyik főzetébe. Sirius forrongott a dühtől.

– Igen, igen, ember. – válaszolta James. – Ne aggódj, bosszút állunk.

"Sajnálom!" Péter már századszor is nyafogott. – Tényleg azt hittem, hogy az anyámtól származnak!

– Ne aggódj, Peter. James megveregette a vállát. – Bárcsak odaadtad volna őket hétfő reggel – így kihagyhattuk volna az Átváltozást.

– Büntetést követelek! – kiáltotta Sirius, és drámaian felemelte a pálcáját. Remus és James felnevetett.

– És meglesz! – válaszolta James, és megigazította a szemüvegét. „A türelem az erős erénye, Fekete. A bosszúhoz idő kell. Gondolom, nincs más zseniális ötleted, mi, Remus?

"Nem, sajnálom." Remus megrázta a fejét. A szíve még mindig hevesen dobogott az ijedtségtől. Ha most látta volna Pitont, nem trükközik vele – megfojtotta volna.

– Segítek neked, James. Péter mondta. „ Mindent megteszek , ezúttal nem félek, én…”

A Griffendél-toronyhoz vezető sarkon megfordultak, amikor valaki mögöttük mennydörgött:

– Sirius.

A négy fiú megfordult. Sirius döbbent hangot hallatott. Bellatrix Black volt.

"Mit akarsz?" – kérdezte, lenézett, és cipőjét a kőpadlóhoz dörzsölte. Ez volt a legkevésbé Sirius-szerű testtartás, aminek Remus valaha is tanúja volt. Észrevette, hogy James előrelép, vállvetve barátjával.

– Gyere ide, és szólíts meg rendesen. – csattant fel válaszul a hetedik év.

Sirius nem mozdult. Bellatrix előhúzta a pálcáját – Remus megdöbbent, és a Roxfortba érkezése óta először félt.

"Gyere ide." – mondta halkan. – Vagy kényszerítelek. És nem teszem meg gyerekes varázslattal, amitől nő a haj. Ígérem."

Sirius előrelépett, fejcsóválva Jamesre, aki megpróbálta követni. Hosszú, feszült percekig nézték a két unokatestvért, amint halkan beszélgetnek a folyosó végén. Sirius az egész beszélgetés alatt alig emelte fel a szemét a földről. Végül Bellatrix megveregette a fejét, a sarkára fordult, és elment. A fiúk megkönnyebbülten elállt a lélegzetük. Sirius remegve jött vissza hozzájuk.

Csendben maradva átsétáltak a portrélyukon, és leültek szokásos kanapéjukra.

– Jól vagy, Sirius? James volt az első, aki kinyitotta a száját.

"Aha." A szokásosnál sápadtabban bólintott. „Öm… meg akart hívni teára. A születésnapom. Szerintem anyám kényszerítette, valószínűleg családi összejövetelük volt. Hogy megpróbáljak emlékeztetni a helyemre."

– Csak azért, mert egy másik házban vagy?

– És a barátaim miatt, akiket választottam. A fiúkra mosolygott.

– Szóval mikor van a születésnapod?

"Két héten belül. Háromon. Mennem kell teát innom velük. Bella nem tréfált, amikor azt mondta, hogy tudja, hogy néhány igazán aljas átk.