⛔️ Vér és szenvedély 🔞

Hegek

Nicolas

Végre hazafelé tartunk a kórházból, Zoya gyorsan felépült és úgy tűnik végleg megszabadult a szív problémáktól hála a műtéteknek. Az elmúlt két hét nagyon szörnyű volt .
Senkinek sem kívánom ezt az érzést . Összetörni a szerelmed szívét és végignézni ahogy apró darabokra hullik a világ összes fájdalmánál rosszabb .

Miután elmondtam,hogy a babánk nem élte túl minden megváltozott . Az összeszedett erős nő akit ismertem teljesen eltűnt . De hát ezen nem is csodálkozom . Életünk legrosszabb dolga történt velünk és ezt nem egyszerű feldolgozni nekünk , én egyenlőre próbálom őt támogatni mert neki sokkal rosszabb lehet .

Az elmúlt hetek történései mindenkit megviselt ,de mostmàr ideje összeszedni magunkat . Én eddig sziklaszilárdan tartottam magam Zoya miatt , pedig tombolni lenne kedvem . Ezért is vetettem bele magam a munkába, minden éjszaka a mocskos kis üzleteimben éltem ki a dühömet. A fájdalmamon segít ha másoknak okozok fájdalmat.
Egyenlőre nemtudtam elmondani neki, hogy az én döntésem is közrejátszik a gyerekünk elvesztésében . Eddig legalább lehettem a támasza, de ha tudná az igazat egyedül érezné magát , és engemet is elutasítana.

Vegyes érzelmeim vannak . Senkinek se kívánom , hogy átélje ezt a fájdalmat .
Talán így bosszúja meg a sors,hogy nem akartam a múltban gyereket. De épp ésszel kellet döntenem , senki sem garantálta a baba életben maradását még akkor sem ha őt választom . Önző döntést hoztam, önző voltam hiszen csak arra tudtam gondolni hogy ha mindkettőjüket elveszítem  belahalok a fájdalomba . Viszont most evel a tudattal kell élnem.

Hazaérve Zoya is kicsit összeszedetebb volt mint a kórházban , a kanapén kényelmesen elhelyezkedve Naomival beszélgetnek egy ideje , úgy látom jót tesz neki egy kis baráti beszélgetés . A hátsó kerti kanapéról néha az arcát fürkészem , az előbb mintha egy kis mosolyt láttam volna az arcán . Talán mégis van remény ,hogy visszatérjen az igazi önmaga .

  Zoya

Az irodám ablakán kellemesen süt be a nap, újra itt a napsütés és a tavaszi idő beköszöntött . Ma volt az új cég hivatalos megnyitása, amire baromira büszke vagyok . Végre látni ami a munkánkból született csodálatos érzés és iszonyat izgatottsággal is jár egyben .
A tükör elé sétálva elmélkedem, itt áll elöttem az új vezér igazgató és visszanéz rám a tükörből, ez a pozíció is megmutatja hogy mennyi munkám van ebben az egészben . De talán még a neheze hátra van , 175 alkalmazott , 10 új projekt , és a megszámlálhatatlan új probléma ami ilyenkor felléphet kicsit izgatottá tesz .
Halk kopogás zavar meg a gondolkodásban , a választ megelőző ajtónyitásból tudom hogy pár pillanat után Nicolas sétál be a testre szabott öltönyben és az izmain feszülő fehér ingben . Magabiztosan a hátam mögé sétál és szó nélkül szorosan a karjaiba szorít . Lágy csókot lehet a nyakamra és rekedtes hangon suttog a fülembe .
- Gratulálok az új vezérigazgatónak !
Huncut mosolyra húzza a száját és meglengeti elöttem a méregdrága pezsgőt amit eddig a hátamögött tartott.
- Előbb is szolhattál volna, hogy én leszek a főnök!
Hangosan felnevetünk , majd felé fordulva a szájára tapasztom a számat . A csókunk szenvedélyes és követelőző, a kezem gyorsan megtalálja a kis fehér gombokat az ingjén és szapora mozdulatokkal kikapcsolom mindegyiket . Mindeközben Nicolas sem tétlenkedik és a fekete ceruza szoknyámat pár pillanat alatt a keskeny derekamra felcsúsztatja, és én is megszabadítom a zakójától .
Két lépéssel szeljük át a távolságot ami az asztalomig van , papírok és irattartók zuhannak a földre ahogy Nicolas helyet csinál és felrak az asztalra majd egy apró lépéssel a comjaim közé lép .
A kezem a nadrágja övét kikapcsolva gyorsan kiszabadítja a kemény férfiasságát, a csókunk egy pillanatra megszakad mikor a bugyim reccsenése tölti be a csendes szobát. Mindketten kapkodjuk a levegőt és egy hangos sóhaj hagyja el a számat amikor Nicolas belém hatol .

  Nicolas

Az iroda tökéletes csendjét csak az töri meg ahogy kapkodjuk a levegőt, Zoya elöttem térdel és gyönyörű szemeivel figyeli a rázkodó testem mikor az orgazmus utolsó hulláma is elhagy.
Az állát megfogva a nagyujjamal  törlöm le alsó ajkáról az ottmaradt nedvemet ,majd segítek neki felálni és csókot nyomok az ügyess kis szájára .
Mire Zoya is összeszedi magát és meg igazítja a sminket az arcán két pohár pezsgővel állok elötte .
- Igyunk a szerelemre !
Tartom felé a poharakat  amelyekből eggyet elvesz bòlint majd egy kortyra le is húzza .
- Sietünk ?
Nézek utána ahogy a táskáját a karjára veszik .
- Későn érek haza , ne várj meg .
Válaszra sincs időm , csak a magassarkuja kopogása majd a becsukott ajtó hangja az eggyetlen válasz .