a night to remember [sanggi]

8 : egy kellemes meglepetés és egy emlékezetes este

Idegesen gyűrögetem a kezemben tartott csomagot. Ma van az ajándékozás napja és egyre kevésbé hiszek abban, hogy Yunho örülni fog annak, amit vettem neki - akkor is, ha Mingivel együtt szereztem be. Amikor múlt hétvégén elhívott a plázába ajándékot válogatni, megkérdeztem tőle, hogy ő nem akar-e beszerezni Haeunnak valamit, amire csak azt felelte, hogy "már rég megvan az ajándéka".

Ezen felül volt Wooyounggal egy kibeszélős esténk, amikor belevetettük magunkat egy kdrama-maratonba, aminek a teljes egésze úgy telt, hogy Wooyoung minden párra azt mondta hogy azok ő meg San, én pedig röhögtem mellette.

-Nyugi már, Kang - nevet Mingi mellettem - jó lesz az, hidd el. Ismerem Yunhot, tudom, minek fog örülni.

-Remélem - suttogom, majd végre elkezdjük az ajándékosztást.

Érdeklődve figyelem, ahogy kézről kézre járnak az ajándékok, majd Haeunt látom meg a padunkhoz közeledni. Széles mosollyal áll meg Mingi előtt és nyújtja neki oda az ajándékát.

Egymást húzták volna?

-Boldog karácsonyt, Mingi - mosolyog a lány, padtársam pedig csak bólint.

-Ez pedig a tiéd, Kang - vigyorog rám - téged húztalak.

Értetlen fejjel nézek rá, mire csak elneveti magát.

-Hazudni szabad, nem? Na vedd el ezt és folytasd a kört.

Lerakja a csomagot az asztalomra, én pedig még mindig sokkos állapotban böködöm meg az előttem ülő Yunho vállát.

-Boldog karácsonyt - mosolygok, ő pedig szintén vigyorogva veszi el az ajándékot a kezemből.

-Neked is. Én a helyedben Mingivel tölteném az ünnepeket, hogy még jobb legyen - vihog, mire vállba csapom.

-De hülye vagy.

Egy darabig még nézem a többieket, de minden pillanattal egyre jobban furdal a kíváncsiság, úgyhogy óvatosan elkezdem leszedni a ragasztószalagot a Mingitől kapott ajándékom csomagolásáról, amit visszafojtott nevetéssel figyel.

-Ez nem egy műemlék, Kang. Nem kell úgy bánnod vele, mintha mindjárt összetörnéd.

-Nem szeretném eltépni - motyogom - akkor egyből mehetne a kukába.

Erre elneveti magát, arcán széles vigyorral nézi végig, ahogy bontogatok; úgy tűnik, a saját ajándéka nem érdekli.

Végül néhány keservesen hosszúnak tűnő perc után sikerül leszednem a csomagolást. Két csomag fényképezőgépbe való film, egy karkötő és egy tábla csoki van benne - mintha pontosan tudta volna, mire van szükségem.

Érdeklődve forgatom az ékszert a kezemben.

-Azt azért adom, mert észrevettem, hogy lenyúltad a kabátzsebemből a kedvencemet - nevet, mire elvörösödve kapom le a kezemről. Megrázza a fejét, majd folytatja.

-Megtarthatod nyugodtan, csak akartam adni egyet, ami tényleg tőlem van. A filmekkel remélem sok jó képet csinálsz majd, ahogy egyszer mondtad, a csokit illetően pedig megeshet, hogy Wooyounghoz fordultam - mosolyog, én pedig a karjaiba borulok. Nem számítottam rá, hogy ennyire el fogja találni, mire van szükségem, ráadásul olyan dolgokat adott, amiket ha egyszer említettem. A figyelmessége egy újabb dolog, ami levesz a lábamról, de azt hiszem, a legjobban azt szeretem benne, hogy tele van meglepetésekkel.

-Na, hogy tetszett az ajándékod? - karolja át a vállam röhögve Wooyoung, miközben én óvatosan elpakolom a csomagot, amit Mingitől kaptam. A kérdésére mosolyogva megrázom a fejem.