Money ||Lewis Hamilton||

2

Adriana Ragucci

Munkából haza érve fáradtan sétáltam a házban ahol a szomszéd lakóval való közös edző terem kapott helyet. Mindent szürke gépek és sötétség borított.

-Haza értünk? Bár nosztalgikus, hogy is csak átsétálsz az edző termen. - lépett elő a sötétből egy férfi alak törölközővel a nyakán.
-Nem kell figyelned mikor érek haza. - néztem végig a férfin már amennyit ki tudtam venni alakjából.
-Oh persze majd magaddal hozol valami rajongót aki kiírja mindenhova a címem. - háborodott fel, pedig soha nem adtam indokot arra, hogy ettől tartania kéne.

-Nem ismerek szerencsére senkit aki rajong az egoista jellemedért. - közöltem vele unottan mire csak hangosan fel nevetett.
-Lewis Hamiltont nincs olyan ki ne kedvelné, aki még is így van az csak azért érzi ezt mert nem kapott meg. - simított végig fonott haján miközben másik kezével a villany kapcsolót is felnyomta.

-Vagy csak mert irritáló személyiséged van. - vontam vállat unotta.
-Ez nem is igaz! - csattant fel mint egy kisgyermek.
-De igen, szerinted miért küldött a saját csapatod egy teljesen új környékre, ha nem azért mert az idegeikre mentél? - vontam fel kérdően a szemöldököm, tudván azt most tényleg elgondolkodtató kérdést tettem fel neki és azt kell mondanom jogosan. Elvégre a csapatfőnöke maga küldte a forma - 1-es szezon kezdete után pár futammal ide majd kötelezte rá, hogy nyári szünetét is itt töltse a nem túl jó állapotban levő többszörös világbajnok.

-Messzire mentél cicababa, nem tudsz te semmit! - csapott ökölbe a falba, pont úgy ahogyan én szoktam ha ideges vagyok és lekel vezetnem a dühömet, bár külön féle személyiség típusokat ismerve rengetegen vagyunk akiknek megnyugvást jelent ha stresszes és a falat üti ököllel.

-Rólad nem is akarok többet tudni. - mértem végig aztán kikerülve őt vettem az irányt a már csak én házam felé. -Amúgy is büdös vagy. - szóltam még oda neki menet közben utalva arra nem terjeszt túl jó illatot magából.

-Az Istenért is Ragucci, edzettem! - kiáltott fel ismét ezúttal hitetlenkedve a brit.

🐚🐚🐚

Kuncogva sétáltam az garázs előtt autója felet kérdően álló férfihoz aki láthatóan szenvedett, igen csak kivívó autójával.
-Nem indul a méreg drága luxus autó? - néztem rá mosolyogva mikor mellé értem.
-Ne avatkozz bele szomszéd, még nagyobb kárt csinálsz! - sóhajtott ingerülten az orrnyelgét masszírozva.

-Ez egy Ferrari LaFerrari, V12-es szívómotoros hibrid valamint 6,3 literes, közel akár 1000 lóerőt is képes leadó tűz piros Ferrari. - forgattam meg a szemem unottan, nem szerettem ha olyat mondanak rólam ami nem igaz főleg úgy, hogy semmit nem tudd rólam az illető, de hát ilyenek az emberek főleg egy beképzelt sztár aki mint kiderült közel sem ért annyit az autókhoz mint amennyi köze van hozzá.

-Tiszta meglepetés vagy szomszéd. - nevetett fel kínosan.
-Csak nem egy idióta autóversenyző vagyok aki semmit nem ért az autókhoz. - nyúltam a Ferrari motorjához, túl sok időt töltöttem gyerekkoromban apám mellett az autószerelőben ahhoz tudjam mikor hova kell nyúlnom valamint látszólag nagy vonalakban mi is a probléma okozója.

-Segítesz is vagy csak sértegetsz? - tette fel újabb kérdését.

-Nos sajnálom, de az indítókábel megrepedt, valószínűleg az autó motorjának a hője túl melegítette a kábelt. - tártam szét karomat majd megveregetve a pilóta vállát el sétáltam mellette. -Esetleg elvihetlek?

-Miért segítenél nekem? Pénzt akarsz? - emelte meg hangját mire csak a fejem ráztam unottan.
-Mert nem vagyok egy érzelem mentes ember aki ha lát valakit akin tudna segíteni is nem teszi főleg ha a szomszédom is. - magyaráztam neki ami számomra egyértelmű dolog. -A pénzedre meg nincs szükségem, ne aggódj.

-A városba mennék személyes ügyeket intézni, a főnökömhöz. - követett a saját autómhoz és talán már megszokásból vette az irányt a vezető ülés felé.

-A Mustanggomat biztos nem vezeted, Hamilton! - szóltam rá fenyegetően, ez az autó volt a mindenem és az első autóm ami komolyabb is.
-Egy autó vezetéséből keresem a kenyerem, tudom hogyan kell vezetni, Adriana. - sóhajtott fel szem forgatva a tőlem magasabb férfi.
-Most tettél kárt egy Ferrariban! Így nem tudok neked hinni se bízni benned. - ráztam meg a fejem mialatt be ültem az ezüst színű Ford Mustang Shelbymbe.

-Még is ott vagyok a világ legjobb autóversenyzői között. - ült be morogva mellém.
-Az lehet, de azon kívül, hogy beülsz az autóba amit a mérnökök és szerelők jobb esetben versenyképesen raknak alád és vezeted azt, azon kívül semmit nem tudsz róluk. - nevettem fel, ha nem lépek hozzá oda még mindig nem tudná probléma okozóját.

-Mondja ezt egy nő, aki nem túl nőies autót vezet. - dobolt ujjaival az ülésen.
-Inkább azt magyarázd meg miért Ferrarid van ha Mercedes pilóta vagy? - néztem rajta immár Bécs belvárosában egy piros lámpánál.

-Mert senki nem gondolná azt a Mercedes pilóta Ferrarival jár, így kevesebb az esély rá arra felismernek. - felelte diplomatikusan mintha ezzel tényleg valami okosságot mondott volna.

-Mert egy Ferrari nem tűnik ki a tömegből, mi? - nevettem fel az előbb felvázolt elméletén.
-De akkor se egy Mercedes virágszálam, aminek nagy köze van hozzám. - nézet ki az ablakon le merem fogadni hiába utazik annyit nem látta még nagyon az osztrák fővárost.

-Egy Mercedes ami Ausztriában pont, hogy elég népszerű és hétköznapi. - húztam el a szám, ugyan is több ezer Mercedes száguldozott az utcán, köztük több olyan amit még én magam is ismerek bár ha a mellettem ülő jóval idősebb férfi ismerne számára se lenne az meglepő mennyi ismeretségem is van a fővárosban.

-De nem egy Hamilton vezeti. - vágott vissza. -És a Ferrari népszerűbb, ki nem akarna egy olyan autót vezetni amiben ülni is életérzés? - tette fel a kérdést ami inkább költői jellegű volt.

-Igaz. - tudtam le ennyivel.
-Majd ha újra jó a kocsi el viszlek egy köre kislány. - kacsintott rám mire hirtelen mosolyogtam el, nem akartam elrontani jó kedvét azzal ültem már Ferrariba.

-Ha szeretnéd el tudom intézni neked azt itt Bécsben akár pár héten belül elkészüljön. - parkoltam le a kért címén és nem akartam ennél részletesebben elárulni miért is lenne megoldható számára, nem kell tudnia arról ha autókról van szó miért keresnek rögtön engem. Ezt a hírt nem pont az autós világ egyik legnagyobb pöcsével osztom meg.

-Élnék a lehetőséggel, de karc mentes legyen vagy teszek arról kipereljem az autódat is a segged alól. - nézet rám kemény tekintettel.

-Nem kell a Ferrarid. - tettem magam elé védekezően a kezem miközben át nyúlva hozzá a kesztyűtartóban kutakodtam egy cigarettás doboz után, mindig is szerettem az autómba cigizni.

-Nem jössz be velem? Bemutathattam sikereim egyik legnagyobb kovácsát neked? - pillantott rám kiszállva az autómból.
-Hát nem magadnak köszönhető abban biztos voltam mindig is, főleg az otthon történtek után. - szálltam ki utána még oda szúrva neki egyet az előtt, hogy a hatalmas ablaküvegekkel ellátott házba bemegyünk.