Money ||Lewis Hamilton||

13

Adriana Ragucci

Ajtómnál nagyon is rákönyökölt valaki a csengőre ugyan is folyamatosan hallottam a csengő fül süketítő hangját. Unottan másztam ki az ágyamból majd indultam ajtót nyitni és bíztam benne azért nem Lewis áll az ajtó előtt csak, hogy olyat magyarázzon meg ami kicsit se érdekel és nem is rám tartozik az éppen kivel mit csinál.

-Mi az már? - néztem az idegen férfira kérdően aki két pizzás dobozt nyújtott nagyon felém.
-Itt a rendelése. - mondta mikor nem vettem el tőle minek egyszerű oka volt, nem én rendeltem a pizzákat. Én azért főzni tudok, de sejtésem volt arról ki nem boldogul a konyhába felnőtt létére és ki éri be az interneten rendelt kajával. Ráadásul pont össze keverték azt kinek is kell a pizza mintha olyan nehéz lenne az ikerházról leolvasni a fehéren festet házszámot.

-Az a szomszédé lesz. - forgattam meg a szemem majd készültem becsukni az ajtót ha a kedves futár azt hagyta volna.
-Ki van fizetve, vigye át neki kérem. Sok a rendelés nem ezzel akarok időzni. - nézett rám kérő tekintettel, hangos sóhaj szaladt ki a számon aminek oka az volt semmi kedvem nincs találkozni a brit férfival.
-Jó, át visszem. - mentem végül bele, de így sem repdestem az örömtől amiért én visszem át az ebédét neki.

Hirtelen nyitottam be Lewishoz aki amint ajtó nyitódást hallott fel állt a kanapéról ahol eddig volt és a tv képernyőéről is rám kapta a tekintetét.
-Mit keresel itt? Éttermi futárnak álltál? - meredt rám és nem tudtam nem arra gondolni mi is mehet most a fejében, a mindig rendezetten fonott haja most kicsit kuszán állt neki és őszintén nem is ártott volna már újra fonni neki.
-Ha másra vártál arról nem tehetek csak mert nem ágytornára jöttem hozzád. - forgattam meg szemem és itt akartam hagyni. -Amúgy csak hozzám csengetett be vele a futár. - nyújtottam felé a két dobozt amiben a pizza volt, feltételezem hús mentes mindkettő.

-Köszönöm. - vette el tőlem és magára erőltetett egy mosolyt valahogy úgy érzem nem csak én de ő is kellemetlenül érzi magát. -Abszurd az pizzát eszem? - kérdezte talán ezzel akart újra kezdeni mindent ahogyan beszélgetést alakít ki kettőnk között ahogy tette azt az elején is.

-Nem lep meg az nem vagy egy konyha tündér. - hajtottam le vigyorogva a fejem.
-Főzhetsz nekem bebizonyítva te az vagy. - mondta pimaszul a szürke falnak dőlve.
-Most tényleg? - ráztam hihetetlenkedve a fejem és rosszul éreztem magam mert tényleg bele mentem volna.
-Igen. - bólintott.
-Majd talán. - feleltem és már nem bírtam rá nézni ezért is kaptam rövid válaszom után róla el a tekintettem. A tv-nek szenteltem a figyelmem amin igaz nem tudom milyen műsor ment, de jobb volt azt nézni mint őt aki még így is fáradtan és nyúzottan is vonzóan nézett ki.

-Ami tegnap történt köztem és Kimberly között azt én. - kezdett bele és korán sem örültem több okból sem amiért felhozta a témát.
-Sajnálom. - vágtam a szavába úgy éreztem én is hibáztam tegnap este az miatt mert túl reagáltam a dolgokat és csak úgy leléptem.

-Adriana, miért kérsz bocsánatot? - lépett el a faltól pizzát a dohányzó asztalra rakva majd felém tett pár lépést.
-Azért amiért csak úgy leléptem meg sem hallgatva téged teljesen. - idegesen néztem rá, azt sem szerettem volna ha haragudna rám ő.
-Sajnálom amiért tönkre tettem a tegnapi napot. - felelte ő is és úgy tűnt őszintén gondolja a kimondott szavakat.

-Túlságosan kiakadtam tegnap este. - húztam el a szám. -Nem volt rá okom pedig főleg amiért tényleg nem tudom pontosan mi történt és tényleg azt csinálsz amit akarsz. - fordítottam ismét rá a tekintetem csak ezúttal tényleg normális hangnemben beszéltem vele.

-Ugyan, semmi sem történt köztem Kimberly között, mikor be értem a házban már ott volt azt mondta beszélni akar velem, de hirtelen rám vetette magát aztán jöttél te Adriana. - magyarázta közben apró lépéseket tett felém ismét.

-Igazán?

-Igen, kérlek hidd el ezt nekem. - állt már szorosan előttem fejemet közre fogta kezeivel. Érintése puha volt és ugyan úgy kellemes érzést adott számomra, olyan volt mint amivel nem tudd betelni az ember és rendszeresen vágyik rá. -Együnk együtt. - súgta.

-Jó. - fújtam ki a levegőt megadva neki magam, igazából éhes voltam.
-Mi jó? - kérdezett tőlem ismét végül is nem adtam egyértelműen választ arra melyik mondandójára is értettem én.
-A pizzát elfogadom. - húztam féloldalas mosolyra a számat, igazából a másik dolog is rendben volt már a részemről, de élveztem azt végre nem csak én küszködtem a zavarommal.

-Adriana! - kiáltott fel és fejét rázta. -Ha a pizza jó akkor a köztünk lévő tegnapi hibám is rendben van? - tette hozzá elővéve a konyhából két tányért.
-Rendben, mérges voltam rád de már tényleg minden oké veled kapcsolatban is. - tétován mosolyogtam el és elfogadtam azt a szelet pizzát amit a tányéromra tett.

-Köszönöm, igazából sokat jelent. - harapott bele sajtos pizzájába. -Meg azt amiért itt vagy most, jó érzés még úgy is gondod van a korommal. - nézett rám, de én most sem tudtam azt hogyan is kezeljem a helyzetet nem szerettem volna őt megbántani és most jöttem rá tegnap mekkora fájdalmat adhattam számára én is, egy mondatommal.

-Nem. - akadt el a szavam. -Nincs bajom a koroddal csak nem tudtam hogyan kezeljem a helyzetet én nem szerettem volna gyengének látszódni a szemedbe mert fájt ahogyan vele voltál ott este. - tettem hozzá és csak most kellett is igazán erőt meríteni magamon.

-Nem gyengeség ha kimutatod ami fáj. - fordította felém a fejét és tényleg őszintének tűnt az a szép szempár ami van neki.
-Úgy értem igazad volt este, kedvelek Lewis. - haraptam zavaromban az ajkamba miközben ő csak végig engem nézet és kellett neki pár perc mire le esett mit is mondtam számára, így csak kis idő múlva mosolyodott el. -Szeretnélek jobban megismerni és időt tölteni veled úgy rendesen. - tettem hozzá mikor meg voltam győződve arról tényleg jól fogadta azt a tényt kedvelem őt és nem újabb galibát követtem el.

-Örömmel veszem. - vigyorgott továbbra is és közel húzott magához egy ölelés erejéig ami jól esett és most többet ért mindennél. Valamint most először éreztem azt tényleg meglehet felé nyílnom és nem kell játszanom az erőset, elvégre ő maga mondta nem gyengeség az ha kimutatom az érzésem még ha az a fájdalom is.

xxx

/ Kiről/kikről olvasnátok könyvet?
Van pár félig kész és el kezdett könyvem, de érdeket az, hogy ti olvasók kikről olvasnátok szívesen.
Legyen az akár forma-1 vagy más téma.../