Money ||Lewis Hamilton||

18

Megjegyzés: 18+
_____________

Adriana Ragucci

Dél is elmúlt mikor Lewis mellett ébredtem egy ágyban, igaz nem ölelt magához, nem is érintkezett velem, ő az ágy egyik szélén még én a másik szélén aludtunk. Mindketten ellenkező irányba is fordulva, pedig nem vesztünk össze.

Hallottam Lewis halk szuszogását ami miatt nyugodtan másztam ki az ágyból elő kotorva magamnak a mai napi ruhám majd a fürdőbe léptem át venni azt. Mikor le húztam magamról a felsőmet hirtelen nyílt ki az ajtó és egy túl fáradt brit lépett be rajta. Mikor rá jöttem rá lát mellemre gyorsan kaptam magam elé a ruhám takarva magamat vele.

-Baszki! - szaladt ki a száján majd hátra fordulva ki is viharzott a fürdőszobából maga után becsapva az ajtót, zavartságát látni lehetet rajta. -Sajnálom Adriana. - szólt az ajtón kívülről immár.

Nem tudtam mit gondoljak. Szépnek látott így félmeztelenül? Esetleg rondának tartotta a testem és undorodott ezúttal tőlem? Nem tudtam eldönteni mert olyan gyorsan szaladt ki a fürdőből.

Erőt vettem magamon és felöltözésem után arcom megmosva léptem ki hozzá aki már egy széken ülve bámulta a telefonját.

-Nincs semmi baj. - nyomtam hátulról puszit az arcára amin el mosolyodott, de ezen kívül különösebb reakciót nem tett felém pusztán ő is be ment a fürdőbe ahonnan az előbb jöttem ki.

-Séta a parton és egy korai vacsora ha már úgy is későn ébredünk? - lépett elém újból és ekkor realizáltam eddig teljes sokban bámultam utána. Ő visszont már egy egyszerű öltözékben volt. Fehér színű póló volt rajta egy szürkeség kék rövidnadrággal párosítva, mindezek mellé lila horgász sapkát is felvett, egy Jordan cipővel együtt barna és fehér színű Jordan egy kis feketével együtt. Fehér zokniját kicsit jobban felhúzta úgy látszódjon az is, hihetetlennek tűnt számomra milyen jól is fel tud öltözni.

-Mehetünk. - álltam fel mellé és igazából arra vártam ő menjen előre.

-Mit vársz egy férfitól úgy egy komoly kapcsolatban? - nézett rám már a parton sétálva és ekkor már tudtam azt most komoly beszélgetés lesz közte és köztem, őszintén ezt nem is bántam hiszen itt vagyunk egy idegen országban ketten az érzéseink egymás iránt meg korán sem baráti.

-Először is hűséget. Úgy hiszem az azért fontosabb mint bármi más. Valamint szeretném ha egyenrangú társként tekintene rám. Önálló döntés jogot hagyna számomra és nem élnék mellette sem fizikálisan sem pedig mentálisan bántalmazó kapcsolatot. És azért azt is, hogy nőnek érzem magam mellette, ne gondolj nagy dolgokra csak például az ajtó kinyitása. - adtam át neki gondolataim és hiszek abban mellette mindenem meg lenne, természetesen nem az anyagi háttérre gondolok, minden apró hétköznapi dologra amit eddig értem tett és jól eset számomra. Jól bánna velem, ezt tudom.

-Azt tudod ugye én sose bántanálak? - fogott rá a kezemre és éreztem tényleg bizonyítani akarja ezt, de számomra nincs tőle bizonygatásra szükség. Túl jól bánik ő velem.

-Természetes volt számomra. - húztam ki karom az övé közül majd inkább rá fogtam az ő kezére, összekulcsolva. -És te elvárásaid micsodák? - kérdeztem érdeklődve vissza.

-Magam miatt szeressen. - vakarta idegesen a tarkóját, feltételezem sok ilyet átélt már, hogy csak a pénzére mentek rá.

-Szőke vagy barna? - érdeklődtem és reméltem azt mondja amire én is vágyok.
-Barna. - felelte nevetve. -Számodra mi az ideál? - húzta huncut mosolyra a száját lenézve rám.
-Szőke kék szemmel. - nevettem fel mikor láttam fura arckifejezését. -Na pont az előbb felsorolt nem kell számomra. - tettem hozzá mire rendezte vonásait.