Money ||Lewis Hamilton||

16

Lewis Hamilton

-Közben beszélhetsz. - pillantott rám íróasztala mögül Toto Wolff akivel ezúttal nem Bécsben, hanem a Mercedes székhelyén voltunk. Már javában készültünk a nyári szünet utáni futamokra, ezért is rendelt be ide a székhelyre Toto kellenek már az egyeztetések a csapattal főleg az utóbbi időben nem volt jó szinte senkivel a kapcsolatom innen a csapatból. Csapatfőnököm volt az egyetlen aki végig ki állt mellettem, noha senki nem mondott egy rossz szót sem a szemembe csapatom emberei közül, tisztában vagyok azzal sok problémát okoztam nekik és sokszor az idegrendszerükön táncoltam. Sokszor mondtam csúnyákat neki akár a rádión keresztül is, miközben igazából csak nem vettem észre azt itt mindenki megtett mindent azért számomra jó legyen az az autó amit alám raknak.

-Nem itt beszélem ki az életem. - horkantottam fel, igaz a történtek után is bíztam bennük, nem szerettem volna ha bármit is megtudna arról bárki a csapatból mi van a magán élelemmel.

-Ugyan senki se figyel ránk. - nyújtott felém egy lapot közben amin feltételezem az autóra való új fejlesztések adata van, amit a szimulátor alapján kaptunk.

-Elvittem lőni, ő maga is meghívott egy koncertre sőt egyik éjszaka át sétáltunk a városon senki nem állított meg egy képért se, csak mi voltunk ketten. - dőltötem oldalra a fejem felidézve az emlékeket amiket egytől egyig élveztem.

-Ez miatt nézel ki úgy mint aki tömérdek kábítószer hatása alatt van? - gúnyosan kérdezte utalva a kinézettemre ami köszönhető volt az utazásának is de leginkább folyamatos agyalásomnak, hogy úgy ilyen nyúzottan nézek ki.

-Dehogy csak sok zűrt okoz nekem fejbe. - fontam keresztbe a karjaimat magam előtt és realizáltam ismét Totonak beszélek zűrzavaros szerelmi életemről mint egy kisgyerek, már ha lehet szerelemnek nevezni ami zajlik köztem és Adriana között.

-Azt hittem végre van valaki akit tényleg kedvelsz. - szigorú tekintettel bámult végig rajtam amit nem tudtam hova tenni tőle.

-Ez így van, csak mégsem ilyen egyterű.

-Miért is? Mit akarsz ezzel el mondani nekem? - érdeklődve kérdezte ami jól esett számomra.

-Hamarosan folytatódik a szezon, én utazgatni fogok. Nem akarom őt bántani azzal alig lesz időm rá. - sóhajtottam fel és őszintén megkönnyebbültem ezt végre el tudtam mondani valakinek. Ettől függetlenül tényleg zavart az hamarosan alig leszek otthon és rá is alig lesz időm. Szeretem őt ezért is nem akarok bármiféle fájdalmat okozni neki azáltal kapcsolatom van egy gyönyörű lánnyal akire nincs időm.

-Lewis, másnak is van barátnője és boldogok valamint idejük is van egymásra. - jogos gondolatot fűzött hozzá mondandómhoz ez visszont nem segített azon a gondolaton én tényleg eleget nyújtok-e számára.

-Minél többet vagyok vele annál inkább jövök arra rá én tényleg nem ismerem őt. - húztam el a számat kín keservesen úgy érezve szinte mindenki jobban ismerni őt mint én magam.

-Nekem a képből nem úgy tűnt nem vagy fele jóba. Te magad kedvelted a képet.

-Kedvel ő maga vallotta be, de ő maga még mindig nem enged közel magához teljesen. - szaladt ki sóhaj a számon el keseredve, közben erőltetett mosolyt küldtem a pohár vizet hozó alkalmazott felé.

-Beszélj vele erről. Semmi se veszítesz. - szegezte vissza tekintetét számítógépére.

-Én semmit nem akarok kényszerítve kiszedni belőle. Van egy testvére akit szeret, de semmit nem mesél róla nem tudom ennek az okát. - dőltötem kicsit hátra a fejem így a plafont bámultam. -Ő maga mondta ismerjük meg egymást, de ő nem hagyja ezt.

-Óvatosan de kérdezgesd őt. - felelte és talán azt kéne tennem amit javasol elvégre ő boldog párkapcsolatban él.

-Tegnap azt terveztem csak nem úgy sült el. - ismertem el.
-Visszont nagyon úgy tűnik jól bánik a fegyverrel, ez azért para. - nevetett a főnököm.

-Zűrös ügyei lennének? - kérdeztem vissza kételkedve abban ez helyes volt.

-Arról már tudnánk barátom.

-Azt mondod? - érdeklődtem a Mercedes csapatfőnöke véleménye után.
-Figyelj Lewis, a család az Adriananak is család neked is vannak olyan dolgok amiről nem szívesen beszélsz. - fonta ő is maga előtt össze kezeit így kezdett bele az úgy nevezett Toto Wolff féle hegyi beszédet. -Csak randiz vele ugyan úgy.

-Ez lenne a helyes?

-Ha tényleg vonzódsz hozzá szeretettből akkor igen. - szólított fel rá.
-Köszönök mindent. - bólintottam hálásan neki.

-Azzal köszönd meg, hogy beszélsz a csapattal ami a második családodnak is lehet mondani már. - szigorúan nézett rám és egyből tudtam mit kell tennem. Székből fel állva vettem az irányt a Mercedes többi alkalmazottja felé akik főleg az aulában álltak.

-Emberek! - kiáltottam fel annak érdekében minden szem rám szerződjön. -Szeretnék bocsánatot kérni mind azért amit az idei szezonban tettem, nem mentség semmi a frusztrációmra. Tisztában vagyok azzal milyen keményen dolgoztok a csapat érdekei miatt, azért autónk még jobb legyen, azért újra mi kezdjünk a világbajnoki címekért vissza térve oda ahova tartozunk. Így bocsánat mindenkinek akit bármelyik megjegyzésemmel is megsértettem, számokra ti Mercedes tagok vagytok a családom, egytől egyig nagyszerű emberek. - döbbent tekinteteket láttam így korlátra rá szorítottam kezemmel közben integetve Toto is mellém sétált.

-Mi nem haragszunk Lewis! - kiáltott fel az egyik szerelő.

-Így van szeretünk Lewis! - jött egy újabb hang ami jól esett a szívemnek, ilyenkor jövök rá tényleg a legjobb csapatnál vagyok.

Már csak arra várok te is ki mond ezt, drága Adriana.