Money ||Lewis Hamilton||

14

Adriana Ragucci

-Újra fonjam a hajad? - kérdeztem tőle mikor arrébb húzódtam öleléséből.
-Ennyire rossz lenne? - nevetet kínosan mire elmosolyodtam, olyan szép volt a nevetése az ahogyan betöltötte az egész házat vele.
-Csak nem ártana már újra fonni. - nevettem én is miközben megfogtam az egyik tincset neki.

Lewis testemnek dőlt ez miatt kényelmesen tudtam szét szedni már alapjáraton magától itt ott szét jött haját. Ő addig a televízión kereset valami értelmes filmet.

-Mit nézünk? - pillantott vigyorogva hátra rám.
-Amit szeretnél. - vontam válat igazából jól el voltam amiért játszhattam a hajával.
-Valami romantikus filmet ami olyan mint mi vagyunk? - kérdésére ledöbbentem, nem tudom hogyan is értette pontosan azt mint amilyenek mi vagyunk. Beszéltünk és tisztáztam azt kedvelem őt, de ő nem tett utalást arra ő is így érezne, sőt semmit nem mondott azzal kapcsolatban micsodák vagyunk mi egymás számára.

-Miért mit jelentünk mi a másiknak? - tettem fel zavartan a kérdést, kedveltem őt de nem akartam egy olyanba bele keverni magam ahol én sérülök.
-Mit szeretnél mi legyek? - simított végig combomon és talán ő is érzékelte hatással van rám mert fel nevetett.

-Ne azt mond amit hallani akarok, Lewis azt mond amit gondolsz és érzel. - szólítottam fel rá és közben sikerült kibontanom a haját teljesen.

-Szívemben káosz van mert tudom te se tudod mi is legyen pontosan, kedvelsz de ez nem jelenti azt szeretsz is szerelemből. - túrt a most szét bontott hajába közben idegesen fújta ki a levegőt.

-Van esetleg egy fésűd? - váltottam hirtelen témát, de tudom ez csak egy kérdés erejéig tart. Lassan állt fel és én máris éreztem teste melegének a hiányát. Érdeklődve néztem a házban távolodó alakját mivel nem jártam végig hazát sosem így nem tudtam mi merre van, de feltételezem a fürdő szoba ahova bement.

-Tessék. - nyújtotta felém a fekete fésűt majd vissza ült hagyva azt kifésüljem a haját, kicsit úgy éreztem magam mint egy anyuka aki a lánya haját csinálja éppen. -Nos te mit gondolsz? - nem mondta ki miről én visszont tudtam mire is érti.

-Zavar az egész helyzet mert én tényleg nem tudom azt te mit is szeretnél. - húztam el a szám és kételkedtem abban is tényleg jó volt bevallani azt kedvelem őt.
-Ha te nem akarod, én sem. - határozottan mondta de nem jutottam előrébb ezzel az információval, fejemben ugyan úgy zavar volt.

-Szeretnék időt tölteni veled ha számodra viszont nem jelentek semmit elfogadom. - dőltem neki hátának főleg mert végeztem a haját befontam pont úgy ahogy mindig is szokott neki lenni. Ezen kívül a hátulról való át öleléssel szerettem volna jelezni komolyan gondolom őt és amit mondtam azt is. Izmos háta apró testemnek tökéletes volt ahogyan kellemes illatát is éreztem a britnek.

-Szeretném ha az enyém lennél Adriana Ragucci. - fordult szembe velem aminek az volt a következménye látta vörös arcomat a zavarom miatt. -Veled akarok mindent. - húzott közelebb magához ez álltal az arcomba súgta a dolgokat.

-Csak ígérd meg nem sietünk el semmit és mindent megbeszélünk. - kulcsoltam össze kezem nyaka mögött.
-Akkor szexelünk amikor kész vagy.

-Nem arról van szó Lewis, csak nem akarok rögtön bele rohanni egy kapcsolatba, teljesen ismerjük meg előbb a másikat. - magyaráztam neki. -Lehet kiábrándulsz belőlem. - ráztam meg a fejem, nem vagyok egy tökéletes minta barátnő a sztároknak én ezt tudom magamról.

-Ugyan. Az sem zavar, hogy cigizel. - simogatta combomat. -Mindenkinek vannak hibái, nekem is van rengeteg rossz tulajdonságom. - mosolygott, hihetetlen mennyit tud mosolyogni és az is amiért erőt tud adni nekem gyönyörű mosolyával.

-Ez túl szép Lewis és félek. - hajtottam le a fejem.
-De nem kell félned. - biztatott.
-Mindig második választás voltam mindenki számára, nem akarom ezt ismét. Családunkban is bátyám volt az első nem azért mert idősebb csak mert mindig is benne hittek csak, ő volt csak az akit dicsértek. - masszíroztam idegesen az orrnyelgemet.

-Tökéletes vagy babám, higgy nekem. És fogd be végre hadd csókoljalak meg. - vezette kezét tarkómra majd az lágy csókot nyomot számra amit természetesen viszonoztam, hagytam bejutást nyelvének a számba hagy járjanak táncot egymással így volt tökéletes ez a pillanat. Csókunk alatt végig görcsben volt a gyomrom persze jó értelemben, kellemes érzést okozott számomra, érzelmes volt az egymás iránt érzett vágyaink voltak benne. Akárhányszor csókolt meg mindig kiváltotta belőlem ezt az érzést. -Akkor ez elég volt ahhoz mi ketten?

Nem mondom azt már nem féltem, de őszinte beszélgetésünk csökkentett azon hibázok vele kapcsolatban. Kedvelem őt és nem akarom még csak meg sem próbálni mikor tudom ő is érez irántam. Hiszek abban ő az a férfi aki mellém valló és társként tudok rá végig tekinteni. Bizalmamba fogadtam és tudom napról napra csak el fogja benne nyomni rossz érzéseimet. Ő támogat az életben én pedig bármiben képes vagyok őt szintén támogatni.

-Randizunk. - feleltem.

-De az enyém vagy így is. - nyomot puszit a homlokomra amit irtó aranyosnak tartottam tőle, soha senki nem csinált velem ilyesmit. -Azért igazad van, egy romantikus helyen jöjjünk össze. - nevetett, de kezét továbbra is ott tartotta a belső combomon még én mellkasának dőlve már fél álomban voltam a keze visszont olyan volt mint egyféle jel arra tényleg hozzá tartozom, én Lewis Hamiltonhoz.