Retorzió | COMPLETED ✅

Tizenegyedik fejezet

Ha már egyszer ajánlólevelet kell írnom, és le kellett paktálnom az ördöggel, akkor nekem is legyen belőle hasznom. Megakartam neki mutatni, hogy milyen vagyok a pletykák falain kívül. Megmutatni neki, hogy mi vagyis inkább ki az, akit soha nem kaphat meg. Soha...

– Miért üljek fel a pult tetejére, itt is tud tesztelni. – makacsolja meg magát, majd lehunyja a szemeit.

A nadrágom derekába bújtatott konyharuhát előszedtem, és a szemére tekertem, ügyelve arra is, hogy befogjam vele az orrát.

– Üljön fel a pultra. Mégegyszer megkérem rá. – ellépek tőle és figyelemmel kísérem a mozdulatait.
Zavarja, hogy elvettem a fő érzékszervét és behatároltam. Elvégre egy ízmesternek az összes ízt ismerni kell a világon, nem téveszthet még akkor sem, ha akadályozzák.

Lassan, puhatolózva lelép a földre és kezeivel kitapogatja a látványkonyha pultját. Két kezét megtámasztja a vörös bársonyon pultot és felhuppan a tetejére.
Megkerülöm őt, és belépek a konyhámba.

– Forduljon meg! – szólok rá erélyesen – Tegye a lábát a konyhapultra.
Felhúzza a térdeit, és átpördül velem szemben. Lerakja a lábát a tiszta munkalapra, így mostmár tökéletesen látom őt egészben. Kihúzott, egyenes háttal ül, kezeit a felhúzott térdeire teszi, és várja a következő lépést.

Engem akar. Nem feltétlen csak az állást. Vonzódik hozzám, le se tudná tagadni. Minden mozzanatából süt, hogy ha most arra folyamodnék, hogy megkeféljem, zokszó nélkül hagyná. Kár, hogy a munkájában nem annyira alázatos, mint most jelent pillanatban.

– Micsoda veszteség, hogy nadrágban van. – miközben keresem a megfelelő alapanyagokat, próbálom szóval fenntartani. Vagy inkább zavarba hozni.

– Ez a nadrág engem véd. – feleli miközben ficánkol egy helyben, tehát zavarban van, és ezt próbálja elnyomni. Annyira kiismerhető a testbeszéde.

– Ugyan mitől? – nevetem el magam.

– Attól, hogy Anglia leghíresebb séfje ne jöjjön rá, hogy mennyire be vagyok nedvesedve. – vágja hozzám gátlástalanul, én pedig egy pillanatra megállok, hogy jól hallottam-e azt, amit az imént mondott.

– Ez nem volt valami nőies Rena.

– Maga sem viselkedik éppenséggel úgy, mint egy úr. – szemtelenkedik tovább.

Valóban igaza van, nem viselkedem a pozíciómnak megfelelően, de erről csak is egyedül ő tehet. Érdekes, sosem volt még rám panasz...

Felrakom egy aranytálcára az előkészített fűszereket, ételeket, italokat és közelebb lépek hozzá. Hosszú karomnak köszönhetően nem kell megerőltetnem magam, hogy könnyedén elérjem a száját.

– Kezdhetjük Rena? – kérdezem halkan.

– Renee.

– Leszarom.

Egy komisz vigyor kíséretében kinyitja a száját, és várja az első ízt. Megtámaszkodom a pulton, majd Renee lábai közé furakodva a szájába csepegtetek egy kevés balzsamecetet.

– Balzsamecet. – vágja rá egyből, én pedig bólintok, pedig tudom hogy nem lát.

Második alkalommal gyömbéresszenciát kap.

– Gyömbér.

Harmadik alkalommal többféle ízt kap kikeverve. Kakukkfüvet tettem rózsavízbe, és hozzáöntöttem némi mákolajat.

– Kakukkfű, mákolaj, rózsavíz.

Lehet velem van a baj, de ahogy terpeszkedik előttem és helyes sorrendben ízleli az ízeket, teljesen elveszek a mámorító érzésbe. Nagyon vonzó, ahogyan nem faszságokat beszél a száján, hanem ízeket suttog elém, konkrétan az arcomba leheli a szavakat.

– Most kicsit emelje fel a fejét!

Előre kikevertem már egy Flaming Lamborghinit, amit már csak meg kell gyújtani. Észrevehetetlenül meggyújtom, majd a tartalmát a számba öntöm. Renee felé tornyosulok, és a számból átcsepegtetem az övébe a különleges koktélt.
Némi alkohol kifolyik oldalt, ahogyan próbálja befogadni az összes alkoholt. Egy része  a nyaka oldalán folyik le, egyenesen be a dekoltázsa közé, majd el is párolog pillanatok alatt. Ahogyan a már kihűlt szesz végigcsorog az említett testrészén kirázza a hideg, majd amikor lenyeli az alkoholt felszisszent és egy kéjes nyögés hagyja el a száját.

– Szirup, Sambuca, görög brandy, Curacao, és fahéj. – hangjából kirepül az erő, elgyengülve mondja az összetevőket.

Borzalmasan beindított, ahogyan felsorolta az italokat és a fűszereket, lábait tudat alatt időközben szélesebbre tárta, felső testével közelebb jött felém.
Mellkasom már egészen közel van a puncijához, szinte érzem már a lüktetését, a fejem közvetlenül előtte van.

– Nyissa ki a száját Rena, nem végeztem. – olyannyira közel van a szánk egymáshoz, hogy centiméteren választanak el minket csupán egy csóktól. Szinte érzem a száját az enyémen.

– Renee. – súgja vissza, kissé megnyalja a száját, ezzel hozzáér a nyelve az ajkaimhoz.

– Tudom. – válaszolok eltérő módon.

Az hüvelykujjamat megnyalom és beledugom a tálcán lévő kristálycukorba.
Alsó fogsorához teszem az ujjamat, és a fogain szétkenem az olvadó cukrot, Renee pedig ezt hagyja. Sőt mi több, ahogyan bedugom az ujjamat a szájába a csípőjével lök az irányomba egyet, így a mellkasom mostmár teljes mértékig az ágyékához van szorulva. A víz is lever, amikor megérzem, hogy nadrágon keresztül milyen forró odalent. Torkom is mostmár teljesen az ő melleinek nyomódik, és ugyan a cukor már eltűnt az ujjamról, de az továbbra is a szájában van.

Ajkait összezárja, és megszívja a beakasztott ujjamat, amit némán, de összeszorított fogakkal hagyok. Szívem szerint rántanék a fején egyet az ujjammal, hogy könyörtelenül megcsókoljam és érezzem őt, de nem tehetem.

Szörnyű érzés lenne úgy megtenni, hogy nem érzek semmit. Kihúzom a szájából az ujjamat és előszedem az ágaskodó farkamat. Szerencsére nem kell lehúznom a sliccemet, mivel a nadrágom gombos. A makkom kivirít az alsónadrágomból, majd a nyálas ujjammal letörlöm azt az egy csepp előváladékot, ami farkamon gyöngyözik.
Nagyon kell türtőztetnem magam, hogy ne sóhajtsak Renee arcába.

A mutatóujjammal végig kenem összecsukott ajkait, mintha csak rúzsoznám, az ízére hirtelen eltolja magát tőlem, és leakarná venni a szemére kötött rongyot, de a szabad kezemmel lefogom a kezét.

– Maradjon csak. Mit érzett? – kíváncsiskodom a fülig elpirult lánytól.

– Magát. – lenyalja az ízemet az ajkairól, én pedig visszagombolom a nadrágomat és újra a lábai közé férkőzök.

– És tetszik Rena? – húzom az agyát.

– Nem tetszik, maga seggfej. – harciaskodik büszkén, miközben hagyja, hogy mellkasom újra a forró pinájához érjen.

– Mutassa meg mennyire utálja. – megfogom hátul a seggét, és a lehető legerősebben rántok rajta egyet, hogy méginkább közel kerüljön hozzám.
Kezeit maga mögött megtámasztja, és elkezdi magát a mellkasomhoz dörzsölni, kis köröket leírva így.

– Gratulálok Rena, maga tényleg kiváló ízmester. És most élvezzen rám. – utasítom határozottan, majd Renee tempósabban dörgöli magát hozzám, és azonnal el is élvez.

A hasamon érzem őt, ahogyan pulzál a pinája, és a kezdeti melegség átváltozik elviselhetetlen forrósággá, ami már-már szinte éget.

– Kérem a levelemet. – lihegve ejti ki a szavakat, én pedig elengedem, mielőtt még elveszíteném az eszemet...

Megkapja a levelét. De azt nem mondtam, hogy mikor...

Sziasztok! Na, mit szóltok? ☝🏻❤️