Tengerszem ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

9.rész

Mason

Képtelenség betelni ezzel a nővel. A franc se tudja én vagy ő csókolja meg előbb a másikat, de nem is érdekel.
Amint a szám megtalálja az övét, már nem is fontos igazából. Hosszú percekig csak ízlelem a száját, de ennél több kell. A nyelvemmel kérlelem, hogy engedjen be és amint ez megtörténik nem finomkodok, elmélyítem a csókot.

Olyan érzelmeket kelt bennem amiről nem is tudtam, hogy tudok így érezni. Nem mondom, hogy nem volt még komoly kapcsolatom, volt, de ott nem éreztem ilyet. Még a kapcsolatunk elején sem. Mit művel velem?
-Talán ideje lenne vissza mennünk! Nem szeretném, hogy a dagály itt érjen minket.-igaza van, de annyira jól érzem magam vele, nincs kedvem újra a valósághoz. Mert biztos vagyok benne amint innen kiteszem a lábam újra visszahúzódik a csigaházába.
De nem csak ez a gond, még én magam se tudom mit akarok. Próbálkozzak nála? Lenne értelme? Mi van ha innen is tovább állok? Nem igazán tudok sokáig egy helyben maradni. Már 2 éve itt vagyok és annyi hely van még amit megakarok nézni. Fogalmam nincs mitévő legyek. Most azt érzem képtelen lennék elengedi őt csak úgy. Viszont hitegetni nem akarom, azt nem tudnám vele megtenni.
-Segítek felkelni, gyere!-a kezéért nyúlok és felhúzom. Nem látom az arcán, hogy fájdalma lenne, de ez nem jelent semmit. Hallanom kell tőle is.
-Hogy érzed, ki tudsz jönni a saját lábadon? Nem fáj?-egy apró mosolyt kapok tőle és tetszik. Imádom a mosolyát.
-Ha nem tudok kimenni, akkor ölbe viszel ki?-rákacsintok.
-Érted bármit. Lehet egy-két helyen meg kéne állnom pihenni, de simán megoldom.-megüti a vállam, tudtam, hogy ilyen reakciót kapok.
-Bunkó! Most tényleg le kövéreztél?-felnevetek.
-Én ilyet egy szóval nem mondtam!-amúgy meg semmi baj nincs a testével.
-Ja, nem mondtál de gondoltad!-közelebb lépek és átkarolom. A szemébe nézek és úgy mondom ki a szavakat.
-Tökéletes vagy! Minden nagyon tetszik benned. És a válaszom, hogy nem vagy kövér. Most azonnal felkapnálak és hazáig vinnélek.-apró csókot adok a szájára, az orrára, az állára.
-Menjünk te széptevő! Nem lesz gond, tudok menni.
-Hát jó, ahogy akarod.-felveszem a hátizsákot a hátamra és elindulok arra, amerről jöttünk. Többször hátra nézek Ivyre, csak, hogy tudjam minden rendben. Szerencsére nem kellett olyan sokat mennünk, hamar újra a barlang szájánál voltunk.
-Még időben értünk ki, kezd a víz behúzódni. Pár óra és minden víz alá kerül.-igaza van. Így elrepült volna az idő? Észre se vettem. Előre engedem Ivy-t, ő menjen ki előbb, aztán én is követem. A nap még mindig süt, de már lemenőben van. Ritka az ilyen nap mikor egész nap jó idő van. Még egy árva felhő sincs az égen.
-És mesélj, mi a terved estére?-most ezt komolyan megkérdeztem? Azt fogja hinni, hogy nyomulok. Kit akarok átverni? Pontosan ezt is teszem. De miért?
-Jeremy elhívott valami buliba, de nem megyek. Sose megyek el, szóval azt hiszem marad egy jó könyv és egy forró fürdő.-a forró fürdő jól hangzik, bár én is vele tarthatnék.
-És te? Neked van terved?
-Igazából engem is meghívtak valahova, de még nem tudom elmegyek-e!-bólint és elindul. Most rosszat mondtam? Gyorsan utána sietek. Egymás mellett lépkedünk csendben. Nagyon csendes lett, de nem értem miért. Nem akarok még haza menni, vele szívesebben vagyok. A vízre nézek, majd rá.
-Nincs kedved úszni egyet? Használjuk ki, hogy ilyen jó idő van. A kötés miatt ne aggódj, majd újra bekötöm.-ő is a vízre néz, de egy pillanat alatt kialszik a fény a szemében és a félelem veszi át a helyét.
-Én nem, még nem, nem voltam azóta bent. Nem megy.-egyet hátra lép, majd még egyet. Lassan hátrálni kezd. Megfogom a kezét és megállítom.
-Nem foglak kényszeríteni ne aggódj.-hevesen a fejét rázza, a szemében könny gyűlik.-Nézz rám. Ivy, nézz rám. Csak engem nézz. Fogd meg mind a két kezem és vegyél egy nagy levegőt. Ez az, ügyes vagy. Nem lesz semmi baj, csak ne vedd le a szemedet rólam.-szót fogad, csak engem néz. Észre se vette, hogy lépkedünk a víz felé. Mikor már bokáig ellep minket megállok. Nem akarom megijeszteni.
-Nagyon ügyes vagy. Most szeretném ha lenéznél, de mielőtt megteszed kérek egy csókot.-mosolyra húzza a száját, de nem ellenkezik. Amint a csók véget ér, lenéz. A szeme elkerekedik. Hol a vizet nézi, hol engem.
-A vízben vagyok!-micsoda észrevétel. Szívesen elnevetném magam, de nem teszem.
-Úgy bizony! Megcsináltad!-megrázza a fejét és átöleli a nyakam.
-Nélküled nem ment volna. Köszönöm.-újra megcsókol. Ha eddig kételkedem benne, hogy mit akarok, már nem teszem. Őt akarom, bármi is lesz ezután.